1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek

544

15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843.

fi) A’ Dráva és Mura folyók mérése csak a’ múlt nyáron kezdetvén meg, a’ terv elkészültéig még lefolyhat két év, mindazonáltal csak mellékesen megjegyzendő itt, hogy a’ Drávánál már eddigelé számos átvágások a’ nemes törvényhatóságok erejével vitettek jósikerrel, itt ot a’ nélkül véghez.

e) A’ Morva fólyónál is készül térkép, ’s mintegy fél év múlva össze leend állítva.

f) A’ Kőrösök, Berettyó, Rába, Rábcza Bege ’s a’ t. szabályozása, már számosb évi biztossági

munkálatok tárgya.

Harmadszor. Mellvek rendezése feltételezi a’ Duna szabályozását? Mellyek visz ont függétlenek ennek eredményétől?

Mikép kell a’ beszakadó folyók ’s a’ főfolyam közti hydrotechniái összefüggést venni, az 1-ső kérdésnél már előadatott; ’s ennek felfogása azon meggyőződésre vezet, hogy az ott bővebben megmagyarázott árdagály visszahatása közén felől (distantia redundationis) a’ mellék folyó hydrotechniái összefüggése a’ főfolyammal megszűnvén, ott minden kétség támasztás néskiil munkába vétethetik a’ szabályozás; egyébiránt, ha a’ folyóknak csak azon alsóbb részeire szorítkozom is, hol azok áradása vagy apadása phasisait egymással éreztetik, a’ Dráva hibás torkolata kiigazításán kiviül, melly egyenesen egy dunai átásást feltételez, nem találok más esetre, hol azon igényidnek vízmívi tekintetben helye lehetne, melly szerint a’ mellék folyó szabályozását, a’ Duna mint főfolyam szabályozása sikerétől szükség volna felfüggeszteni.

Mind ezek szerint világosnak látom, hogy kezdessék vagy folytattassék bár hány helyen ’s folyón egyszerre a’ szabályozás, ha az valamelly előremegfontolt ’s összefüggő terv szerint történik, a’ dolog technical része önkénvtélén csatlakozandik majd a’ status gazdasági magasabb czélokhoz.

Ilogv azonban jövendőre ezen állításon czéltalan alkalmazásra, félreértésből, ne adjon alkalmat, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a’ technicának is vágynak némelly esetekben olly szeszélyei, hol magát alárendelni nem engedi; ’s mivel helyén kiviül lenne, itt minden lehető esetet elősorolni, csak egy példával világosítom fel a’ tárgyat.

Legyen két vagy három Összefüggő átmetszés sikeresítendő, ott már nem mindegy, az alsó kezdessék e’ vagy n’ felső? itt már vízmívi elvek szerint a’ felsőnek kell előlegesen munkába vétetni.

Negyedszer. A’ véleményben érintve nem lévén, melly ponton kellessen kezdeni a’ rendezést, miután általános elv az: miszerint a’ szabályozás alólról felfelé vétessék eszközlésbe; a’ Duna szabályozást illetőleg nem volna ez annál szükségesb, minthogy köztudomás szerint a’ Vaskapunál a’ visszatorlás rendkívüli, ha a’ szabályozás felülről lefelé vétetik sikerlésbe, a’ folyam egyenes ’s rövidebb vonalra szoríttatván, nem fog e’ kétszerezett erővel az alább fekvő ’s a' természet által nem védett vidékeknek szegni, és az 1838—ki esetek nem fognak e’ borzasztóbb alakban ujúlni? nem fog e’ továbbá a’ Vaskapu táján már létező visszatorlás ez által tetemesen öregbülni, és a’ szabályozásnak végeredménye veszélyeztetni?

Hogy a’ közönségben azon vélemény uralkodó 's szinte elvnek bélyegeztetett, melly szerint a’ folyószabályozást alólról kellene mindig kezdeni, kétséget nem szenved. Úgy látszik, hogy a’ mocsár kiszárításoknál követett rendszer, hol igen is czélszerű, a’ munkákat alólról kezdeni, a’ folyók szabályozására is véletett szükségkép alkalmazandónak.

Hogy az aggodalom, mellyet a’ netalán felülről eszközlendő szabályozás szülhetne, eloszlattassék, szükség megmutatnom :

«) Hogy a’ felső-vidéki szabályozás következtében a’ folyam alsó részén sebessége növekedni nem fog. b) Hogy ugyan annak következésében, a’ Duna alsó részeire több víz menni nem fog.

Az ö-ra nézve megjegyzendő, hogy a’ víznek helyenkinti sebessége kereszitmetszése formájától és esetétől függ; már pedig az esetet szabályozás által a’ szabályozott közön nevelhetni ugyan, de a’ szabályozás végpontjától kezdve alá felé épen nem, mert akkor fel kellene tennünk, hogy a’ szabályozás által a’ víztükrét emeltük, mi ellenkeznék a’ szabályozás czéljával. Már pedig ha a’ felső szabályozás által a’ folyó esete az alsó vidékeken nem neveltethetik, a’ feltétel szerint pedig kereresztmetszésén sem történt változás, következik hogy annak sebessége sem neveltethetik, mert az, mint mondatott, az esettől és a’ keresztmetszés formájától, mint feltételező okaitól függ.

A b-TC nézve pedig szolgáljon következő vizsgálat.

A’ lefolyó víztömegét a’ vízmérők másod perez szerint szokták számítani, ’s azon vízmennyiséget, melly valamelly kercsztmetszésen egy másod perezben elfoly, vízemésztésnek nevezni. Ez három tényezőből (factor) van össze— téve, úgymint: a’ folyó szélessége, közép mélysége és sebessége egymásba vannak sokszorozva.

Már szabályozás által valamelly keresztszelvényben ezen három tényező közül akármellyikét változtathatni, de akkor, ha egyen történik változás, okvetetlen egy máson, vagy a’ két máson is kell történni; csak hogy ez az egyikén positive, a’ másikon negative megy véghez; a’ három tényezőnek akár mikép változzanak azok, a’ factuma ugyan az maradván. Például: szűkittetik a’ folyam szélessége ; ezáltal a’ víztükör a’ szorulatnál emelkedik, ’s nagyobb