1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
520 15. Ütés írásai. Julius 5-én 1843. á) a’ folytonos szabályozási munka koréhez tartozó mindennemű kérdések, és ne talán teendő akadályok elhárítása iránt, minden felebbvitcl kizárásával eldontőleg, és tiisténti teljesítésre utasítóing intéz' kedni; és azért e) ha egyes birtokos a’biztosság határozatának ellenszegülne, ’s a’ szabályozási munkát akadályoztatná, akkor a’ hatalom karnak kiszolgáltatása végett az illető törvényhatóságot felszólítani, melly felszólítás folytában jelesül a’ megyékre nézve az időkori alispány a’ veendő felszólítástól nyolez napot számítva közgyűlést hirdetni, ez pedig a’ hatalom kart a’ gátló költségére megrendelni köteleztctik; ha pedig ezen felszólítás sikeretlen maradna, az igazgató biztosság rögtöni orvoslás végett felsőbb helyre folvamodni, ’s innen a’ sikeres rendelések, ha szükség hatalom karral is nyomban megtétetni fognak; f) a’ szabályozás ellen teendő mindennemű akadályok által az országos pénztárnak okozandó károkat és költségeket az akadályt tevőkön szóbeli per utján megvétetni; és e’ szerint q) mindezen, mind más olly esetekben, midőn bírói eljárás szüksége forog fen, a’ királvi ügyek Igazgatóját, az illy perek előmozdítására szükséges királyi ügyvédek kijelelése iránt felszólítani, ’s ezeknek ebbéli fáradozásaikért járandó jutalom díjakat meghatározni, és az országos pénztárból kirendelni. h) a’ magány birtokosak által készítendő töltések vonala, a’ víz alól szabadult téreknek felvétele ’s az egész munkának végrehajtása, valamint az alább körülírandó osztályozásnak megtétele az igazgató országos biztosságot fogja illetni; »’) a’ biztosság nevezendi a’ szükséges vagyonbeli biztosítás megszerzése mellett a’ pénztárnokokat, jegyzőt, és írnokokat, ’s ezeknek fizetéseit is fáradságokhoz mérsékelve elhatározandja. /.-) az országos igazgató biztosság szoros kötelessége leend a’ szabályozási munkálatok miképeni haladásáról — valamint az e’ czélra fordított pénzek kezeléséről (a’ helytartósági számvevő hivatal által megvizsgálandó számadás előmutatása mellett minden országgyűlésnek kimerítő tudósítást tenni. Végül a’ felebb érintett, és rendes fizetéssel ellátandó egyéneken kívül, minden egyéb a’ szabályozás körül foglalatoskodó hivatalnokok a’ folyam szabályozásoknál eddig is gyakorlatilag fenálló arány szerint napi dijakkal a’ szabályozási pénztárból elláttatni véletnek, ’s ezekben pontosul az országos Választmánynak a’ felügyelést tárgyazó javallata. Ezután a’ törvény által kiszabott ösvényt követve, a’ módok, és eszközök, mellyek által maga a’ szabályozási munka gyakorlatilag lészen végbenviendő , tanácskozás alá vétetvén, — az országos Választmánynak fő figyelmét olly munkásokra kellett fordítani, kik azt legczélszerübben ’s biztosabban fognák elkészíteni; miután pedig a’ vízmérnöki tapasztalás szerint a’ szabályozási munkák többnyire olly neműek, hogy azok temérdek kár nélkül félbe nem szakaszthatók, ’s ehhez folytonos, és teljes számú munkások kivágatnának, a’ mit az alku szerintieknél ritkán lehetne elérni, — ennél fogva a’ törvényhatóságok által eddig is kiszolgáltatott munkások logczélszérüebbek lévén, ezeket véli az országos Választmány ollyképen alkalmazhatóknak, hogy azok a’ koz pénztár költségén szerszámokkal, és rendes napi bérrel elláttassanak; — a’ napi és szekérbér pedig, különösen a’ földbeli munkákra nézve a’ köbmértéknek figyelembe vétele mellett a’ külön portákkal biró, ’s véghelyi hatóságok által évenkint batároztassék meg; — a’ szabályozás létrehozásával foglalatoskodó biztosság pedig a’ munkások száma, ’s minémüsége jelesül: az ásásra, kézimunkára, és szekeresekre nézve azon törvényhatóságokkal, mellyeket a’ munkások kiállítása fogja illetni, jó előre értekezvén a’ követelt munkásokat azon törvénvhatóság nem csak a’ legnagyobb pontossággal kiszolgáltatni, hanem a’ munkások felvigyázására, és serkentésésére, főképen pedig a’ végre is, hogy minden munkás érdemlett munka bérét minden bizonnyal, ’s azonnal megkaphassa, munkálat hely színére egy keblebeli tisztviselőt felvigyázóképen napi díj fizetés mellett kiküldeni köteleztessék, megjegvezvén itt még azt is; miszerint az egy törvényhatóságbeli munkások, — a’ mennyire lehetséges leend, ugyan azon törvényhatóság keblében egy helyen állíttassanak a’ munkához, — felhagyatván az igazgató biztosság belátására, hogv a’ midőn a’ környülállásokhoz képest a’ katonai erőt, vagy önkényeseket használhatónak véli, — azt ott, és a’ mennyiben a’ munka minémüségéhez czélszerü s hasznos leendene, — alkalmazhassa. Egyébiránt a’ katonaságnak illy koz munkákrai alkalmazásánál tapasztalt különféle, és jelesen onnan is, hogy az illy katonák a’ munka ideje alatt szabadságosoknak szoktak tekintetni, eredő fogyatkozásoknak, és hátramaradásoknak megszüntetése végett törvény által kijelentendőnek véli azt; hogy a köz munkákra alkalmazandó katonaság valóságos hadi szolgálatban lévőnek tekintessék, és a' midőn az igazgató biztosság ezt valamelly szabályozási munkára alkalmazni kívánja, az illető hadi fő kormány ezt a’ megkivántató számmal a már készen lévő terv szerint munkálatokra, hadi elöljárói felvigvázás alatt a’ törvényhatóságok által a más munkásokra határozott bér mellett, mellyben a’ katonai zsold betudva leend, a’ kijelelt időre kiszolgáltatni koteleztessék, a felügyelő tisztek pedig ebbéli fáradalmaik jutalmául illő díj fizetéssel láttassanak el. Ezek lévén, miket a’ köz költségen sikeresítendő szabályozási munkálatok foganatba vétele iránt javallhatónak vélt az országos Választmány ; a’ mi már a’ magány érdekű munkaiatok gyakorlati kivitelét illeti: minthogy a 3 ./• alatti felvilágosító válasznak 9—dik pontja szerint a’ szoros értelembeni folyam szabályozás által csak azon vízár fogna elháríttatni, melly a’ jég dugulások, és nem a’ felülről érkező nagyobb víztömegnek következménye, az ezen okból keletkezett, és a’ szabályozás tökéletes bevégezte után is időnkint megjelenhető vízár ellen a’ folyam hosszában építendő védő töltéseknél foganatosb óvó szer nem lenne; minthogy továbbá a’ folyók szabályozása hosszabb időt igényelvén, a’ számoló gazdaság azt tanácsolná, miszerint az áradásoknak kitett tér a szabályozás foganatba vétele, és illetőleg síké—
