1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek
15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. riilte előtt is a' víz alól mentesüljön; ez országos Választmánynak véleményéhez képest illy egyenesen a’ földmentésre irányzott munkálatok, az igazgató biztosság által elkészítendő terv szerint, mellyet ennek engedelme nélkül változtatni tilos lészen, a’ mennyiben a‘ szabályozás czéljával egybekötve nem leendenek, magányos költségen alku melletti munkások által létesítendők, azon esetre pedig, ha az érdeklett birtokosoknak egyike illy töltéseknek elkészítését kívánná, és az igazgató biztosság azt a' vízár gátlására nézve szükségesnek tartaná, ha hogy az egyéb érdeklettek azok elkészítéséhez járulni vonakodnának, őket akkép véli a’ munkálatok készítésére szorithatóknak, hogy az országos biztosság mindenek előtt a’ víz mentesítendő tér foglalatját felvétetvén, ’s azt az öszvesítés iránt hozott törvény értelme szerint a' magány birtokosok között felosztatván, a’ szükséges osztályozás megtétele után, az illetőket eme kulcs nyomán a' töltés vagy egyéb vízi építményért járandó pénz mennyiség megtérítésére szóbeli per utján szoríthassa. Eme töltések fentartására kellő gond, és felvigyázat a’ magány birtokosokat fogja illetni, kik ezt a’ törvényhatóságnak fő felügyelése alatt az 1836: 25. t. czikk. nyomán köblökből választandó küldöttség által gyakorolhatják; ha azonban azon építményeket jó karban tartani, és azokat időnkint kijavítani elmulasztanák, az illető törvény hatóságot véli ez országos Választmány felhatalmazandónak, sőt utasitandónak arra: hogy az e’ tárgybani intő felszólítás sikeretelensége esetében az elmulasztottakat pótlólag helyrehozatván, az erre fordított költségeket az érdeklettektől szóbeli per utján béhajtassa. Továbbá oda terjed javallata, miszerint a’ védő töltéseket megkívántaié tért a’ parti birtokosok tökéletes pótlás mellett akár szabad alku szerint, akár a' kisajátítás utján kiszolgáltatni tartozzanak. Végül a’ fenemlített felvilágosító válasz 16-dik pontja szerint olly szabályozási munkálatok is létezvén, mellyek a’ vízár csökkentése által kirekesztőleg csak magány haszonra szolgálnak, és a’ folyam-szabályozáshoz hajózási tekintetben szorosan nem tartoznak, ezek iránt úgy vélekedik az országos Választmány, hogy az illyes munkálatok tervei elválasztatván, ha az illető magány birtokosok azoknak létrehozását az igazgató biztosságnál Szorgalmaznák, azoknak költségén sikeresittessenek; — a' terv elkészítése mindazonáltal illy esetben is az igazgató biztosságot illetvén, és az országos pénztár költségén történvén. A’ törvénynek azon további rendeletét illetőleg: mikép az országos Választmány figyelme oda is fordíttassék, hogy lehessen a’ magányos érdekeknek a’ koz czéllal előállható öszveütközését törvénnyel elintézve megszüntetni? minthogy ezen Öszveülkozés, részint a’ szabályozás által okozott kár, részint a’ magány birtokosok által teendő akadályok eseteiben fordulna elő, az elsőnek pótlása pedig, és az utóbbiak elhárítása legczélszerübben a’ már fenálló 1836: 25. t. czikk. foganatosítása, és illetőleg a’ szabályozási munkálatokrai alkalmazása által lenne eszközölhető, az országos Választmány a’ fenemlített kisajátítási törvényt a’ szabályozási munkálatok alkalmával előfordulandó kárpótlás eseteire általánosan azon módosítással véli alkalmazhatónak, hogy a’ kisajátítás szükséges voltának elhatározása mindenkor az igazgató biztosságot illesse, melly a’ mennyiben ezen kisajátítandó tárgy földterület lenne, ennek tér foglalatját mérnöke által felvétetvén, és rajzát elkészíttetvén, az ekkint készült iromány a’ felebb említett Í836: 25. t. czikkely által kijelelt, ’s annak 3-dik §-sa értelmében efféle ügyeket elintézendő bíróság előtt teljes bizonyító erővel bírjon. A' már említett törvény czikk rendelete alá esnek tehát mind azok, kik az eddigi gyakorlat tanúsága szerint a’ folyam mentében lévő rőzséket, fa-gallyakat, ’s egyéb a’ vízi építményekre használni szokott anyagokat vagy épen nem, vagy túlságos áron kívánnák általengedni, melly esetben szinte a’ már érintett kisajátítási bíróság fogna intézkedni. Egyébkint nehogy' a’ szabályozásra alkalmazandó munkások az elkerülhetlen élelmi, és italbeli szerek túlságos áron való megszerzésére az eddigi nem ritka tapasztalások szerint kénszerítve fáradságos munkájuk alatt felette terheltessenek, szükségesnek tartja annak törvény általi elrendelését, hogy az országos szabályozási munka helyén, és annak lefolyta alatt a’ földes úri haszonvételek tekintetbe vétele nélkül, szabad legyen mindennemű élelem szert, és italneműt az illy munkáknál eddig is nagyobb részt divatozó szokás nyomán, bérmentesen árulni, az e’ tárgybani felügyelés az illető törvényhatóságnak kötelességül tétetvén. Végül Miután azon esetben, hol a’ folyam medre a’ szabályozás folytában megváltozott, az ekkint vízmentesült tele— vények beültetése, és szorgalmas ápolása a’ szabályozási munkálatok kiegészítő részének lenne tekintendő, és a’ rendezés üdvös eredményét feltételezné, oda járul véleménye az országos Választmánynak: hogy a’ víztani mű kitétel szerint ágyaknak, s part-allyaknak nevezett, ’s még be nem nőtt téreket az országos igazgató biztosság a’ szabályozás eszközlésbe vétele alkalmával beültethesse, és az illy ültetvényeket a’ szabályozási pénz tőke minél nagyobb kímélése tekintetéből 18. évig bezárólag szabályozási munkálataira használhassa, ennyi év alatt lehetvén közelítőleg a’ szóban lévő televények beültetésére, és szorgos ápolására fordított fáradság, és költség pótlását bizton remény leni; — ezen idő lefolyta után azonban azokat az illető tulajdonosoknak minden követelés nélkül visszaadni köteles légyen. Továbbá azon forrásokra nézve, mellyek az illy nagyszerű vállalatnak létrehozására szükségkép megnyitandók lennének, az előbbi a’ kereskedés eránt teendő javallat végett kiküldött országos választmányoknak munkálatára is figyelmezve, jelen országos Küldöttség következőket vél e’ czélra kijelelhctőknek, ugvmint: I. A kamarai jószágok jövedelmének egy részét; mire nézve az országos Választmánynak oda járul javallata, hogy az említett jövedelmeknek egy része ő Felségének kegyes engedelme mellett, hozandó törvény által a’ szabályozásra fordítandónak kijeleltessék. II. A törvényesen megállapított honosítási díj azon eseten kívül, midőn az ország Itendei valami kitűnő érdemű férfiút folyamodás nélkül önként azzal megkülönböztetni kívánnának, semmi szín alaü el ne engedtessék, és az e’ díjakból befolyó pénz öszveg kizárólag szabályozási czélokra fordíttassék. III. Az egyenes maradék (descendens) nélkül meghalálozott bár melly sorsú, és rendű ország lakosa öröklési tömegének, ha az 200 pfrtot. meghalad, és hitvesi költsönös örökösödés alá nem esik, 100-nd részét hasonlólag szabályo-Országgyill. írásai I. 131 521
