1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

21-dik szám alatt jelentése az 1840-dik évi IV-dik törvényczikkely által, a ' Duna 's egyéb folyamok szabályozása iránt kinevezett országos Küldöttségnek

1ü. lles írásai. Julius ii-en 1848.

519

Minthogy azonban a’ törvényczikkbcn Buda Pestnek és kornyékének az elemi \iszontagságok elleni biztosítása világosan érintetik, már ezért is, de főleg azon oknál fogva, mert az ország ipari ereje itt központosul, és az 1838-diki események újulása honi kereskedésünk eme gyülpontjának európai jelentőségű kereskedési jövendőjét veszélyeztetné, a’ szabályozás közben azon munkálatokra véletik fő figyelem fordittatni, mellyck a’ szabályozáshoz elkerülhetetlenül megkívántainak, ’s Buda Pest mentesítését feltételezik.

A’ mi végre az egyes pontokon történendő munkálatokat illeti: miután a’ folyók állapotja évenkint változik, és e’ pontok összefüggését csak az előrebocsátani szokott szükséges igazítás által lehetne voltakép megtudni, az országos Választmány véleménye oda járul, miként ezen egyes munkálatok rendének elhatározását legczélszerübben lehetne azon testületre bízni, melly a’ szabályozások gyakorlati kivitelére felügyelni fog.

Bár a’ szabályozás eszközlésbe vételével a’ kereskedés virágzását eszközlendő hajózás könnyítése lenne a’ Status fő érdeke, 's ekként a’ folyam rendezés fő czélja, a’ Választmány mind a’ mellett, ha nem is olly politicai jelentőségűnek, de szinte köz érdekűnek Ítélte a’ folyók kiontési körében foglalt, és részint folyvást viz alatt lévő, részint gyakori kiöntéseknek kitett, 's ekként a’ nemzet productiv ereje nevezetes kárával parlagon heverő téreknek mentesítését, mint mellyek a’ nemzeti tőkének használatlan, sőt vészteljes kipáralgásaik által nem ritkán ártalmas részét képezik, és e’ nézetből figyelmét a’ kerdeskedés érdekébeni hajózás tekintetéből szabályozandó folyamoknál egy úttal a’ földmentésre, mint szinte köz érdekűre kiterjeszteni szükségesnek tartá ; minthogy pedig az eddigi elkészült terveken a’ töltési vonalak ki nem jelelvék, ezeknek pótolólagi elkészítését az országos Bendek által megrendeltetni véli annál is inkább, miután a’ hajózási felügyelőnek 16. pont alatti válasza szerint ezt figyelmezőleg a’ helybeli körülményekre, a’ már véghezvitt mérések nyomán nevezetes költség, és fáradtság kiméléssel lehetne foganatosítani.

Valamint pedig a’ folyók szabályozása sorozatának meghatározására nézve vezér okul szolgált a’ szabályozás köz érdekrei hatása különböző fokazatainak mérlege, úgy véli az országos Választmány, a’ szabályozásból eredő jóté— konv eredmények köz, vagy magány érdekű voltuknak túlnyomósságát biztos kulcsul használhatni azon fontos kérdésnek megfejtésére, valljon a’ szabályozási munkálatok tekintve hatásukat, melly részben legyenek köz alapból sikerisi— tendők, mellyben viszont magány költségen létesítendők, ez érdembeni véleménye az országos Választmánynak oda járulván , hogy a’ hajózás könnyítése tekintetéből czélba vett munkálatok, mint tűlnyomólag köz érdekűek, országos pénztárból, a’ fóldmentés tekintéséből eszközlendők pedig, mint a’ magányosok hasznát közvetlen, és legnagyobb részben előmozdítók, magány költségen végeztessenek; — hogy továbbá a’ 3./- alatti felvilágositó jelentés 16. pontja szerint is a’ hajózási munkálatok sokszor, sőt egy bizonyos arányban mindenkor egy úttal földmentést is eszközölnének, viszont a’ fóldmentést ezélzó munkálatok a’ rendezett folyam irányának biztosítására hatnának némileg, ezen viszonyos mellékes hatások pontos kiszámításának nehézségei miatt pedig a’ köz, és magány költségek lélekismeretes felosztására arány kulcsot állítani nem lehetne, a’ köz alap ugyan e’ részben a’ viz alól megmentendő téreknek a’ felvilágositó válaszban javallott használatára leendő átengedésével kármentesitessék, a’ magányosoknak viszont a’ köz alap részéről a’ tiszta földmenlési munkálatok terveinek költségeni elkészítésével nyujtassék költség pótlásképeni segitség.

A’ törvénynek további rendeletét követve, mivel a’ felügyelés, melly alatt maga a' szabályozás gyakorlatilag eszközlendő lészen, a’ már készen lévő terveknek létrehozását, és igy a’ szabályozásnak lényeges részét illetné , minthogy a’ felügyelésnek serényebb, és szabadabb működésétől függene legtöbbet a’ vízi munkálatoknak sikere, ne hogy az illyes várakozást nem szenvedő tárgy a’ hozzas kezelés miatt a’ tetemes költség, ’s idő veszteségen kívül kipótol— hatlan hátramaradást szenvedjen, jelen országos Választmány az ezen felügyeléssel megbízandó testületnek hatáskörét mennél kevesebb korlátok közé vélte szoríthatni, ’s javallata oda terjed, miszerint az ország Bendei által „országos szabályozási igazgató Biztosság“ neveztessék ki, ’s az minden kormányszéki befolyástól független állásba tétessék, mellynek a’ kir. építési igazgatóság hajózási osztályából megkívántaié egyének annak egyedüli rendelkezése alá tétessenek; ezen Biztosság álljon: egy elnökből, és négy tagokból, kiknek helyetteseik szinte az ország Bendei által választassanak, az időközben történhető halál, vagy más változás esetére pedig, a’ helyettesítésre nézve az 1792: 67. t. czikk értelme szerint, az ország Nádora hatalmaztassék fel, — a’ végzések érvényességére három tagnak (az elnököt is ide értve) együttléte megkivántatik, a’ szavazatok egyenlősége esetében pedig az elnöki szavazattal bíró résznél leend a’ többség. — A’ Biztosság kormánya alá fognak még rendeltetni a’ szabályozás követlenüli végrehajtásával megbízandó országos biztosok, kiknek számuk a’ munkálatoknak mennyiségétől, ’s minéműségétől függvén , ezen végrehajtó biztosságra , még pedig minden különös szabályozási munkálatokra az igazgató biztosság , az ország Nádorának kinevezés végett legalább három személyt ajánlani, s ezekből a’ Nádor, a’ ki erre a’ hozandó törvény által meghatalmazva leend, — egyet kinevezni fog.

Ezen kívül a’ Biztosságnak hatás köre leend :

a) az országban, és hozzá kapcsolt részeiben az országosan megállapított irány, ’s terv szerint, a'

szabályozási munkákat, ’s munkások számát megrendelni, és illetőleg igazgatni ;

b) a fenemlitett folyók rendezésen kívül részint a’ jelenleg és kir. biztosi felügyelés mellett, szabályozás alatt lévő, részint ezután a’ törvényhatóságoknak, vagy egyeseknek kérésére az igazgató biztosság határozata nyomán szabályozni rendelt vizeknél magány költségen végrehajtandó munkálatokra felügyelni, és a’ terveket, mennyiben a’ rendezés eredményéből belátása szerint a nemzeti gazdaságra is tetemesb haszon lenne remélhető, a’ szabályozási köz alapból elkészíttetni;

c) az előforduló esetekben a’ kormányszékekkel, és törvényhatóságokkal értekezni;

130 *