1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
Kivonatja az 1840 évi 3-ik törvény czikben nevezett országos Választmány, és Hadikormány részérűl kiküldött tagok által, a' Magyarországban levő katonai lak, 's egyéb szükségek fedezésére szolgáló, és az e' czélra forditható épületek, úgy szinte a' laktanyák építésére kijelelt telkek eránt az illető törvényhatóságok közbejövetelével helyszinén szerkezett öszveirásnak
4H<» lő. Ülés Írásai. Julius 5-én 1843. ingrederentur 's a' t. és a’ 2-dik pontban az erre 15. Májusban érkezett királyi válasznak némelly kivonatja, mclly jeles kútfő ha kellő terjedelmében felvétetik, egészen máskép világosítja fel az ellenkezőt — ennek t. i. 2-ik pontja így szól: Miles in s tat iris fani in piano dislocatus, quam etiam in praesidiis constitutus ad dispositionem generalis commissariatus nostri bellici Officii, et Concilii aeque nostri regii hung urici ex cassa juxta ab infra appositum schema solretur, et licet quid superioribus officialibus usque ad vexilliferum inclusive juxta restrictum pedem loco panis regulamentale pretium sit permissum, ac ex eo, si futuro tempore frumenti pretium elevaretur, eotum quoque Udem officiales eodem regülamentati duorum xrferorum pretio contenti esse debeant, neque eisdem panem in natura exigere liceat, gregarii tamen cum minori prima plana, quoad sibi assignatas orales in natura panem pro 2 xrferis imputandum ab hospite acceptare teneantur, nec ullatenus hunc pecunia redimendum praetendere valeant, et in reliquo tum hi, cum illi alimoniam sibi parato aere ex cassa, hunc praecise in finem integranter, et menstrualim anticipando procurare debeant. Caeterum pro salgamo seu service officialis quidem proportionatam, prout praemissum est habitationem, candelas et focum, seu ligna, et quidem ad rationem culinae moderate, e! ubi defectus eorum esset, ibidem secundum locorum usum pro fornace arundines, et stramen; gregarii vero cum tecto etiam, seu lectum, communeque cum hospite lumen, et focum, seu ignem habebunt, et praeter haec sub quocunque praetextu nihil aliud praetendere, aut plus exigere, et si quos qualiter cunque a quarterio abesse contigerit, pro ejusmodi absentiae tempore in recompensationem salgami, aut service tie quidpiam praesumant accipere, qua sic observata dispositione, singulae exactiones, vexae et praesertim conventiones quomodocunque emergibiles, quae in quantum regula mento huic contrariae erunt pro cassatis, et mortificatis habebuntur etc. — az 5-dig pedig, mellyre a’ hivafkozás történt ezen módon áll: — Quinto: Lignum seu ignis una cum lumine, et sale sit militi inferioris classis superius expresse communis usus cum hospite, qui eidem etiam stratum, seu lectum subministrare debet, et hac subministratione miles contentus sit, officialibus autem pro foco, et vigiliis erga dispositionem utriusque commissariatus, vel comitatus focus, ut supra moderate administretur. Quoniam vero in forfalitiis excubantes centuriae, et commendantes salgamo, seu service cum hospite communi potiri nequeunt, praeterea iisdem praesidiariis commendantibus officialibus, et gregariis salgamum, seu service sibi competens, una cum xrfero pro carne antea ordinata jam sub quanto comprehensis per ejusdem auctionem redemtum, ex cassa cum suo residuo stipendio compensabitur, ac ideo, ubi in aliquo praesidio apud hospitem illocati essent, tum hi, tum reliqui praesidiarii, seu in genere pro praesidio, seu in particulari pro se ipsis hgeme, ac aestate nec ab hospite, nec a civitate, sed neque a comitatu condelas aut aliud quidquam praetendere possint, si autem aliqui ejusmodi salgamum, seu service praesidiarii a comitatu, civitate, vel oppido qualitercunque exigerent, eo in casu illud pro excessu computandum veniet. Ehhez járul: hogy az ugyanazon évi 23—ik torvényezikk szerint, melly az 171S—i 42-re hivatkozik, még akkor fent valának a’ várak a’ fent elősorozott városokban, — és mezővárosokban, mellyek őrhelyek voltak, és hogy azon országgyűlés Júniusban bezáratván, ezeknek nyomán már Augustus 2-án kiadatott regulamentum a’ gyalogságról szintúgy mint lovasságról is szólván, ugyan azon ’s előbb felhozott, ’s 15-i Májusban az országgyűléshez intézett királyi válasszal általlánosan egybehangzó. Miből ugyan csak nyilván kitetszik: hogy a’ várakon kívül a’ síkon is volt katonaság, csak hogy épen ezek számára világosan fentartotta ezen pont eleje a’ gazdával közös fát és gyertyát, ’s azonkívül ágyat is rendel; ellenben a’ várakban fekvőknek ebbeli illetőségét megváltottnak esmeri, kivált midőn a’ 2-od pontban. „Miles in stativis tam in plano dislocatus, quam etiam in praesidiis constitutus“ a’ síkon fekvőt a’ praesidiumban levőktől külömbüzteti, — az 5-dikben pedig azon szavakkal is „quoniam vero in fortaliliis excubantes centuriae, et commendantes ’s a’ t. praeterea iisdem praesidiariis commendantibus officialibus et . gregariis“ ’s a’ t. az utóbbiakra vonja csak az illetőségek korlátolását. Hogy pedig a’ várakon kívüli katonáknak várbelieknek az az: feltételőleg gyalogoknak kellett lenni, ez már a’ fentebbi törvények tartalmából megczáfoltatott, — de a’ jelen gyakorlat is tanúsítja, miszerint most is szállásolnak a’ szükség esetében lovag csapatók hajdani várakban most quasi praesidialis városokban. És innen következik: hogy a’ 3-dik pontban azon kifejezéséből a’ többször említett 1 o—ik Májusi 1823 válasznak „nec a hospite, nec a civitate, nec a comitatu candelas, aut aliud quideunque praetendere possint“ származtatott állítás, miszerint a’ gyalog katona a’ síkon semmit sem követelhet, ismét csak ugyan azon feltételen épül: hogy a’ praesidiarius, vagy gyalog katona ugvan azon egyet jelent, mert természetes az előrebocsátottak szerint: hogy meglevőn a’ praesidiumban őrködő katonának ingyen szállása — salgamum neme pedig a’ kincstártól pótolva — dijja kiadva, — mi sem járulhat egyéb. A’ mi pedig ebből származó szokásnak állittatik: hogy ha a’ gyalogság közönségesen a’ laktanyák szűk volta miatt a’ k. városokban laktanyákon kívül a’ külvárasokban egyes lakosokhoz szállittatik, regulamentáris ároni tartást nem csak nem követel, de egyenesen a’ kincstári éléses tárakból élelmeztetik, a’ szállásra nézve is csak annyiban, ’s annálfogva gyakoroltatik a’ katonai rend óvakodása mellett, a’ mennyire olly városokban fordul elő az eset, mellyek előbb praesidium, ’s őrhelyek voltak ’s ugyanazért az 1723-dik regulamentum kiváltságával e’ részben most is élnek — minthogy épen ezen állomásokban vannak katonai éléstárak többnyire rendszeresen — hol egyébiránt a’ laktanyában fekvők úgy is szállással ’s élelmezéssel elláltatnak; — ellenben ezen ellátás a’ síkon a’ megyékben a’ kincstár részéről eszközölhető nem lévén, csak igen rendkívüli esetekben történik: hogy ha véletlenül az országban tanyázó katonaságnak szokott száma annyira szaporodik: hogy kivált a’ gyalogság messze egymástól terjedő álló
