1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

Bevégezvén e’ szerint a' bűn vizsgáló bírákra nézve az újabban elfogadott elv szerint szerkesztett lll-ik fejezet vizsgálatát a’ n. m. országos Választmány, a’ IV-ik fejezet tárgyalására tért által, melly a’ ,,közvádlókról” szól; — a’

46. §-ban említetvén az országgyűlési szabad óltalom megsértése 's megjegyeztetvén, a’ bűntettek és büntetések könyvét kidolgozta Ahálasztmány tagjai által, hogy a’ codexben ezen bűntett elő sem fordul, mivel erőszak ellen minden polgár lévén biztosítandó, magában értetik, hogy biztosítva leszen az országgyűlési követ is, — ennek ide iktatása vagy kimaradása iránti rendelkezés a’ codcx illető pontjainak vizsgálata utánra halasztatott; — a’

47. $-ban f) alatt emlitett ügyvédi vizsgálat nem a’ feltörvényszék, hanem a’ királyi Tábla előtt történendvén meg, a’ rj pont ehhez képest módosítandó.

15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. 253 ((57__6H)

XXXV. illés December 17-én u. a. e.

Országbíró ö n. m. elnöklete alatt.

A' közvádlók felett folytattatván a’ tanácskozás, némellyek kívánták, hogy a’ hamis pénzverés eseteiben a’ közvádlás kötelessége ne a’ szent korona ügyvédét, hanem — ezen bűntett különben is a’ hűtlenség esetei közé már nem soroztatván — az illető törvényhatóságok tiszti ügyészi hivatalát illesse, megjegyeztetvén azonban, hogy a’ hamis pénzverés egyenesen a’ Status elleni bűntettet foglal magában, a’ többség a’ szerkezetet meghagyta; az ellene nyilatkozók pedig külön vélemény beadását jelenték; — a'

48. ’s 49. §§. meghagyattak; — az

50. §. melly szerint a’ Iíajdu kerületben a' közvádlók választásánál a’ hat város népszónokain ’s követein kivűl másnak szavazata nem leszen, a' n. m. országos Választmány által elfogadatván, Foghtüy János alválasztmánvi tag jelenté: hogy az iránt, miszerint ezen választásnál a’ tisztviselőknek is szavazatuk legyen, külön véleményt fog benyújtani; — az

51. §. függőben marad, míg a' törvényszéki bírák választása iránt nem lesz rendelkezve; — az

52. §. meghagyatott; — az

53. §. vége ekkép módosítandó: „megyékben, Jászok s Kunok úgy a’ Hajdúk kerületeiben, Kővárvidékén ’s Túró-mezején a’ fenálló szokás szerint minden más törvényhatóságokban pedig, az illető első biróságú törvényszék által töltetnek be.”

Az V-dik fejezet, melly a’ bűnvizsgáló székről szól, a’ felebbieknél fogva kihagyatván, némellyek a’ bűnvizsgáló széknek — de csak bizonyos esetekre nézve — alakitása iránt magoknak külön véleményök beadását fentartván, ’s kimaradván továbbá a’ bűnvizsgáló bírókról szóló VI—dik fejezet, melly új szerkezetben már felebb tárgyaltatott, a’ perbefogó székről szóló fejezet került tanácskozás alá; az

58. §. javallata szerint felségsértés ’s hűtlenség eseteiben a’ királyi udvar főtörvényszékének ülnökeiből lévén választandó a’ perbefogó szék — miután ezen kérdés eldöntése szoros összefüggésben áll ama másodikkal, kik fognak a' felségsértés ’s hűtlenség eseteiben bíráskodni — ez utóbbi kérdés is e’ helyen találtatott eldöntendőnek. Mire nézve többen ezen bűntettek feletti bíráskodást a' királyi udvari főtörvényszékre bizni nem kívánván, indítványozták: neveztessék ki törvény által egy számos tagokból álló országos küldöttség, melly egyik országgyűléstől a’ másikig a’ felségsértés ’s hűtlenség felett ítéljen; ezekből jelelje ki ha illyetén eset előfordúlna a’ kormány azokat, kik mint perbefogószék, ’s azokat, kik a' koronái ügyvéd ’s a’ vádlott részére megengedendő három számú recusatio után mint itélőszék a’ tény kérdésében fognak eljárni; a’ törvény alkalmazása pedig a’ főitélő székre bízathatnék. Ezen indítvány azonban kisebbségben maradott, mert több tagjai a’ n. m. országos Választmánynak azon vezér elv nyomán indúlva, hogy political testületekre, a’ Status 's alkotmány hatalmai egyensulyjának felbontása nélkül, bírói hatóságot nem ruházhatni az országgyűlésből mint politicai testületből kiküldendő országgyűlési bíróság ellen nyilatkoztak; és valamint egyéb bűntettekre, úgy ezen politicai vétségekre nézve is a' bírói önállás fő biztosítékát az elmozdithatlanságban találván, állandó biróságot kivántak felállítatni; országgyűlésre vagy ennek typusát magán viselő országgyűlési kiküldöttségre — mellv politicai elemekből állván, politicai tekintetek nélkül nem Ítélhetne, — bizni az e’ vétségek feletti bíráskodást egyáltalán nem látván czélszerűnek. Ezen ítélőszékben állításuk szerint mint a’ közvélemény forgandőságától függő, ’s vagy az uralkodásra kapott nézeteket képviselő, vagy a’ különféle politicai árnyéklatok között határozatlanúl ingadozó, ’s így mind a’ két esetben a’ bírói önállóságot nélkülöző testületben, a’ törvényszéki kellékek fel nem találhatók. Illy itélőszék előtt a’ politikai vétségek párt kérdésekké válnának s az ítéletek a’ győzelmes párt színét viselnék. -—- A’ fő ok, — így folytatták okoskodásukat — melly miatt az ellenvéleményen lévők ezen bűntettekre nézve a’ mostani biróságot megszüntetni kívánják az, hogy ezen törvényszék tagjait a’ kormány nevezvén ki, azok az említett esetekben független bíráknak nem tekintethetnek. Erre megjegyezték, miként az egyéni függetlenség nem institutioktól, nem azok elrendezésétől, hanem személyes jellemerőtől várható, melly ha az egyes tagok Iügyetlenségét nem biztosítja, és ha valamclly kormány erkölcsi magas állásáról annyira megtudna felejtkezni, hogy a bírói lűggetlenséget megkísértse: akkor az ellen sem az indítványozott, sem bár mi módon elrendezett egyéb itélőszék önállasa biztosítva nem lenne. Megcmlíttetctt továbbá az állandó biróságot pártoló tagok által, hogy a’ bírói önállásnak tökéletes Ors-.ritiifiiiil. Irritat. I. 64