1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

15. Ülés írásai. Julias 5-én I&4J.

voltára megkivántatik: miszerint a’ bíró nem egyedül felülről, de alólról is a’ nép kegyétől és hevétől független legyen; mert a’ bírói függetlenség hijányából nem esak az következik, hogy ott is elmarasztalás lörténendhetik, hol a' törvények rendeleténél fogva annak helye nem volna, hanem a' másik ellenkezőtől is lehet tartani, hogy t. i. elnézési engedékenység és felmentés lehet ott, hol a’ törvények elmarasztalást rendelnek. Már pedig megfelejtkezni nem kell, hogy a’ törvények által tiltott eseteknek büntetlensége által nem egyedül a' fejedelem vagy kormány érdeke sértetik, hanem a’ közállomány, az egyes polgárok vagyon s szcmélybeli bátorsága is veszélyeztetik: mentül függetlenebb a’ pártoktól, sőt még a’ politikai kérdésekre nézve is, mellyek a’ külön véleményűeket pártokra oszlatják, mentül elfogulatlanabb a' bíró, annál inkább fog részrehajlás nélkül Ítélhetni a’ politikai bűntettek felelt, bár mclly párthoz tartozzanak a’ bűntettesek. —- Mind a' két oldalróli függetlenség lehető biztosítását leginkább elérhetőnek tartják ezen alválasztmányi tagok az által, ha a’ bírói hatalom a' többi hatalmaktól elkiilönüzve a’ bíróság állandó s annak tagjai elmozdithatlanok lesznek. Lehet hogy az illy biróság néha a’ sokaság érzetének ellenére hoz Ítélet, és ez által magát a’ köz panasz és gyűlölet tárgyává teszi, de tagadhatlan, hogy vannak esetek, mellyekbcn úgy Ítélni kötelességében állatid. Mert hogy a’ sokaságnak — melly mint a’ történetkönyv tanúsítja idő szerint nem egyszer már a' legnagyobb igaztalanságot, kegyetlenséget követelte, -— kivánata az Ítélet hozásnál ’sinórmértékül szolgáljon, senki nem fogja átütni; mert továbbá az itélőszék rendeltetésénél fogva nem a’ nép érzelmeinek tolmácsa, hanem a’ törvényes igazság orgánuma. Voltak idők, mellyekben a' politikai vétségek feletti büntető hatóságot hazánkban már gyakorolta az országgyűlés, de visszaemlékezve ennek gyászos eredményeire, kivált azokra, mellyek Sigmond király uralkodása alatt történtek — nem lehet tagadni, hogy azon következmények, mellyek felébb elméletileg érintettek, az időkben nálunk gyakorlatilag is mutatkoztak. És miután a’ főtörvényszékek ellen a’ legújabb időkbeni panaszok — azok alaposságának taglalásába, minthogy a’ tárgy mind két oldaláról bőven meg vala a’ maga helyén és idejében vitatva, nem bocsátkozván — leginkább homályos voltából származtak azon törvényeknek, mellyek épen a’ jelen országos kiküldetési feladatnál fogva javítandók ; nincs elegendő ok ezen országos választmányi tagok nézete szerint, miért kellen ahhoz, mit ől az ország már egyszer elállolt, visszatérve a" kérdéses vétségek feletti bíróságo tismét országgyűlésére vagy ennek kifolyására a’ javallott országgyűlési küldöttségre bízni, és miért ne tartassák meg ezen bűntettekre nézve a’ bíráskodás a’ fő törvényszékeknél, mellveknek ezen biráskodássali megbízatása az 1791-ik országgyűlése által hazafiúi örömmel üdvezöltetctt. A' többség a’ felségsértési s hűtlenségi esetek feletti bíráskodást ezentúl is a királyi udvari fő törvényszéknél hagyván meg, a' u. m. országos Választmánynak azon tagjai, kik az országgyűlési biróságot, pártolták, kijelentették, hogy e’ tárgyban külön véleménvt fognak benyújtani.

254 ((59—70)

XXXVI-dik illés December 19-ikén u. a. e.

Országbíró ó nagy méltósága elnöklete alatt.

Folvtatlvan az Alválasztmány munkálatának vizsgálata az

58. §—ban ,,sors húzás utján választandó" helyébe tétetik: „fél évről félévre a' kinevezés rendsora szerint kiküldendő."

Olvastatván továbbá a’ VII. fejezet, melly a’ perbelögó székről szól, miután ezen javallatban olly elvek loglaltattak, mellyeket a’ többség már azon alkalommal, midőn az esküit székről folytak a’ tanácskozások, el nem fogadott, az Alválasztmánv oda utasítatott, hogy a’ perbefogó szék alakítására nézve új javallatot készítsen, megkivántatván minden esetre: hogy a' perbefogó szék tagjai törvénytudománnyal bírjanak, hogy tekintet legyen jövedelmükre s illetőleg a censusra, hogy esztendőről esztendőre választassanak, liogv számuk minden esetre száznál jóval kisebb legyen, s hogy napi díj mellett rendeltessenek be, az eskütt székek pártolói külön véleményüket fentartván; — a

71. §—ból ezen szók ,,és váltó fel törvény szék” kimaradnak; —a’

72. §. marad; — a’

73. §. A’ felebbiek értelmében módositatik ; — a’

74. §-ban „betű sor” helyébe jő „választás rendsora;” -— a'

75. A' már határozottak szerint változtatandó; — a’

76. §-ban megjegyeztetett, hogy a’ törvényszék elnöke nem a ló-, hanem az alkapitany leend; — a

77. §. A’ felebbiek szerint módosítandó; — a’

78. $. tárgyaltatása közben, előfordulván a’ városi büntető bírák és egyéb tisztviselők kijelelés melletti vagy nélküli választatásuk, — határoztatott, hogy a’ képviselő testületnek helyes elrendezése szükségtelenné tevén a kijelelést, városokban a’ törvényszéki tagok választása minden kijelelés nélkül, ’s miután a' honoratiorok a képviselő testületből kihagyattak, ne csak ezen testületek sorából, hanem más alkalmatos egyénekből is történhessék, csak

két feltétel kívántatván meg szükségképen: három esztendős incolatus, ’s törvénytudomány. Elhatároztatott ez úttal, hogy a’ kapitány a’ fizetéses törvényszéki birákból hat évre választandó, továbbá: hogy a’ perbefogó szék elnöke városokban mindig a’ polgármester, vagy ennek akadályoztatása esetében a' választás rendsora szerint az első törvényszéki tag; a’ törvényszék elnöke pedig a’ főbíró leend. Ezen szakaszhoz lesznek továbbá módosítandók mind azok, mellyek iránti rendelkezés előbb ide halasztatott; — a