1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

tő. Ülés írásai. Julius ő-én 1848.

azáltal abban, hogy az össze* képviselő testület, vagy még is ennek jóval nagyobb része a' legtöbbet adózókból álljon, annál fogva nem tudtak megnyugodni: mivel nem csak a leggazdagabbak, hanem, ’s talán még inkább a’ mérsékelt vagyonnal bírók nyújtván a’ jog és rend fentartására biztosítékot, — még is ez utóbbiak a’ képviselő testületből, ha ez a’ legtöbbet adózókból álland, egyenesen kizáratnának, mi ha általános ’s mint kell, mérsékelt census állapitatnék meg, nem fogna történhetni; — mivel továbbá, ha az Alválasztmány terve elfogadtatik, könnyen megtörténhetnék, hogy többen, kik például az idei választásra befolyással voltak, a’ jövőben már részt nem vehetnek, nem azért, mert vagyonuk megcsökkent, ’s megcsökkent ennél fogva a’ képviselőben kivántató biztosíték is; hanem, mert más gazdagabb idegenek jöttek a’ városba, kik őket — meghatározott lévén a’ képviselők száma — választási jogukból, minden vétkük vagv fogyatkozásuk nélkül kiszorították. Említetett továbbá: hogy az Alválasztmány terve által létre jutandó veszedelmes pénzaristocratia legtöbb városainkban nem csekély részben idegen ’s így a’ nemzetiséget veszélyeztető elemekből fog alakulni — és miután nálunk, hol a’ lakosoknak egy része adózik, másika nem, ’s hol az adózók közt a’ hely, és adó viszonyok különbféleségénél fogva némi parificatíot vonni, még ha a’ szükséges adatok megvolnának is, szinte lehetetlen, mi természetesen a’ census felállítását is lehetleníti; miután továbbá a’ képességet a’ jövedelemtől felfüggeszteni bajos, mert ez szükségképen bevallással jár, ’s mert e’ képesség szerzésére lesznek, kik nagyobbnak mondandják jövedelmüket, mint minő az valósággal; — javallatba hozatott: fogadtassák el a’ két fokú választás, olly formán, hogy az első választásba, mellyben t. i. képviselők fognak választatni, befolyással bírjanak mind azok, kik a’ városban vagy a" város határában házat vagy más fekvő jószágot bírnak, kik valamellv mesterséget maguk kezére gyakorolnak, ’s a’ még közelebbről körülírandó honoratiórok. Ezen cathegoriák választanák szavazatok többségével a’ képviselőknek az Alválasztmány javallatában foglalt számát, ’s képviselők által választatnék majdan a’ büntető birósági személyzet; — ajánlja ezen módot az is, hogy a’ választás elve hazánkban szorosan alkotmányos, hogy az keresztül szövődik minden intézményeinken, ’s hogy szerfeletti mozgalom sem indéztetnék elő általa; miután a’ két fokú választásról feltehető, hogy nem agitatióval, hanem inkább némi részvét hijánnyal fog járni.

250 («1— «2)

Mások ellenben a kettős választás elve ellen annál fogva nyilatkoztak, mert a’ választást, midőn az olly nagy számú választók által mint előadatott, történik, a’ városokra kiterjeszteni nem tartották tanácsosnak; megyékben a’ választás bcvégeztével azonnal szétoszlanak és egymástól távol fekvő helységekbe vonóinak a’ választók; városokban ugyan azon falak között marad a’ gyakran felizgatott tömeg minden szenvedélyeivel, itt a’ pártok közötti súrlódás mindég új táplálékot nyervén, az illy nagy szám által történendő választások azon kivúl, hogy a’ népet a’ dologtól visszatartóztatnák és demoralisálnák, de gyászos eredményeket is okozhatnának. Mondatik ugyan, hogy a’ javallott kettős választásnál az elsőről, mellybe tudniillik a’ választók nagyobb számmal folynak be, inkább feltehető, hogy részvét hijányával, mint túlbuzgósággal fog vittetni, és hogy az, ki egyike leend azon például 1200 egyénnek, kik a’ büntető bíróságot választandják, illy viszonylag csekély befolyás nyerésért nem fog annyira törekedni, hogy a’ választó tömeget izgatás, vagy vesztegetés útján részére hódítsa. Ha azonban képviselői testületnek, melly most a’ büntető eljáráshoz megkivántató személyzet választására alakittatik, egyéb rendeltetései is öszves tekintetbe vétetnek, előre látható, mikép ezen testület olly jogokkal fog bírni, mellvek gyakorlatára sokan fognak vágyni, lesznek mások, kiknek nagyon is érdekükben álland, hogy ezen testület barátjaikból, párt-társaikból álljon öszve, mivel csak úgy fogják a’ tisztviselői széken azokat láthatni, kiket oda emeltetni kívánnak. Ám légyen hogy egyes tagnak, hol például 1200 képviselő van, kiválasztása, nem lesz olly fontosságú, hogy az áldozatokkal sikeresíttessék, de majd egyesülnek illy esetben mind azok, kik szinte a’ testület tagjaivá akarnak választatni, mind pedig azok, kik ezeket saját érdekük tekintetéből tagokká kívánják tétetni, és többen öszveállva egyesek megerőltetése nélkül is képesek lesznek mind azon ismeretes visszaélések előidézésére, mellyek ott, hol sok a’ választó olly gyakoriak, és a’ mellyek egyebütt is a’ választások árnyék oldalait teszik, de a’ inellyek különösen a’ népesebb városokban az előbb említett gyászos következményeket eredményeznék. Hogy a’ számos választók a’ városokra nézve zavart okoznak, gyakorlatilag is bizonyítják azon rendetlenségek, mellyek a’ népesebb helyek előjáróinak az újabb törvények szellemében szélesebb alapú választásánál már is mutatkoznak.

A’ másik ok, melly a’ kettős választás javallata ellen felhozatott, hogy abban a’ vagyonosságra nem elég tekintet fordítatik. Pedig egy bizonyos vagvonosság az, minél fogva még leginkább feltehető, hogy avval ellátott egyének a’ Status lenállásához, jóllétéhez a’ közrendhez vagvonbeli érdeküknél fogva kötve lesznek, és hogy bennük a' választóban megkivántató kellékek, értve az erkölcsi meg a’ szükséges értelmi miveltséget és függetlenséget leginkább feltaláltathatnak. Innét magyarázható, miért alkotványos országokban majd mindenütt a' választási képességek bizonyos vagvonosság által mérlegeztetnek. Hol a’ választási jogok gyakorlatára semmi, vagy mint a' kettős választási javallatnál, csekély vagyon kívántatik, olt a’ szegényebb sorsúak, minthogy mindenütt a’ legszámosabb osztályozatot képezik, túlnyomoságot nyervén, két ellenkező rosztól lehet tartani, vagy attól hogy semmi vagy csekély vagyonnak által e’ tekintetben hozzájok hasonlók választatván, a' közügyek kezelése ollyanokra bizatik , kikben nincs elég biztosíték, vagy az ellenkezőtől, hogy tudniillik egy két hatalmasnak, kik a’ szegény ’s könnyen megvesztegethető tömeget részükre tudják hódítani, kezébe kerülne a- közhatalom. Említtetett ezen állítás igazolására és annak megmutatására, hogy a’ szélesen kiterjesztett választói képesség fejetlenségre vagy zsarnokságra vezet Róma- ’s Görögországok példája, mellyeknek évlapjai tanúsítják, mikép ha politicái jogot gyakorolhat választás útján a’ proletarius nem a’ Pericleseket szokta a’ magistratura székére emelni, hanem proletarius társait. Említetett mikép Francziaországban a' forradalom alatt felállított azon választó gyülekezetek — mellyekben