1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

lő. Ülés lnimi. Julius ő-en 1843.

249 («0—fii)

sőbbiek által fognak közelebbről meghatároztatni, kihagyattak; a d) pont pedig függőben marad mind addig, míg a' képviselő testületeknek millv alapon emelkedése iránt nem rendelkezett a’ n. m. országos Választmány; — a’

11- dik §-ban óhajtható lévén, hogy minden bűnvizsgáló a’ lehetőségig közel lakjék azon helyekhez, mellyekben bűnvizsgálatot teend, — „járásban“ helyébe tétik „kerületben;“ — a'

12- dik §. szövegében említendő, miszerint a’ szolgabirák száma ha szükségesnek találtatnék szaporítandó lesz, és a’ szakasz ezen eszmét kifejezóleg szerkesztendő; — a’

13- dik §. vizsgálata közben úgy találtatván, hogy ennek tartalma is a’ képviselő testületnek min alapulása által feltételeztetik, az ezen §. iránti rendelkezés szinte felfüggesztetett, 's a’ n. m. országos Választmány a' képviselő testületek elrendelését tárgyazó 21 ’s következő, és egész a’ 35-diki §-nak vizsgálatára tért állal.

Mellyek felolvastatván elnök ő n. mltsga a' tanácskozások egyszerűitése, ’s egy ponton körüli maradása tekintetéből a’ n. mltsgu országos Választmány tagjait következő kérdések iránti nyilatkozásra szólitá fel:

Szándékozik-e a' n. méltóságú országos Választmány, miután a’ képviselő testületek alakitása lényeges összefüggésben van a’ városok elrendezésével, a' képviselő testületek iránt részletes javaslatba ereszkedni?

's ha igen:

millv alapon emelkedjék c’ testület, adón-e vagy egyeben?

ha adón, legyen-e különös tekintet az úgy nevezett capacitásokra? végre a’ képviselőknek millv száma állapíttassák meg?

Az első kérdésre nézve voltak, kik a’ képviseleti testületek elrendelésébe bocsátkozni nem kívántak annál fogva, hogy a’ büntető eljáráshoz megkivántató személyzet választására külön; és a’ többi tisztviselők választására, és egyéb jogok gyakorlatára ismét külön testületet alakítani nem lehetvén, jelenleg a’ n. m. orsz. Választmány által alkotandó képviseleti testületet úgy volna szükséges elrendezni, hogy arra azután az öszves tanács és tisztviselőség választása, és a’ város egyéb ügyei, és jogaiba való bizonyos befolyás is reá bizattathassék , ez sok olly kérdések elhatározását tenné múlhatlan szükségessé, mellyek egyenesen a’ városok összes elrendezésébe vágnak; mire elég adattal sem bir a’ n. m. országos Választmány, de kiküldetése sem terjed ki. És miután úgy is várható, hogy a’ városok elrendezése a’ legközelebbi országgyűlésen szőnyegre kerülend, ott a’ szükséges adatok megszerzése után, akkor a’ midőn a’ királyi városok elrendezése egész kiterjedésében ex professo felvétetni fog, sokkal jobban és biztosabban alakítható a’ képviseleti testület, mint most egy oldalúlag, és részletesen. Valamint tehát a' megyék elrendezésébe nem tartja a’ n. m. országos Választmány jónak e’ helyen bocsátkozni, úgy ezen rész a’ városi szerkezet részletes kidolgozásába nem kíván ereszkedni, elégségesnek tartván annak kinyilatkoztatását, hogy jövendőben a' képviseleti testületek minden esetre a’ mostani választó községektől különbözők legyenek.

Más részt ellenben a’ képviseleti testület alakításának részletes kidolgozásába kívánt bocsátkozni, mert midőn az országos választmányi nagy ülésben határozottá lön, hogy' ezentúl a’ büntető jogi ügyekben a’ kir., városokban lakó vagy tartózkodó nemesek a’ városi hatóságnak lesznek alá vetve, egyszersmind feltételkint végzésbe ment, miszerint a’ büntető eljárásra nézve a’ városok ez úttal úgy fognak elrendeztetni, hogy azokban nemes, és nemnemes elegendő biztosítékot találhasson; mi a’ képviselő, vagy választó testületnek erős alapra állítása nélkül einem érhető. Tekintve továbbá azt, hogy országgyűléseken és több Ízben kellett volna a’ városok rendezésének fel— vétetenie, mi azonban hol egy, hol más helyen talált ellenzékre; tekintve az elrendezés természetét, alkalmasint a’ városok elrendezése is azon tárgyak közé tartozik, mellyekről alig lehetvén remélleni, hogy egyszerre egész kiterjedésükben felvétetve bevégeztessenek, ez csak lépésenkint lesz eszközölhető, mire a’ jelen küldottségi munkálatban legjobb alkalom nyílik. •— Nem áll az, hogy a’ képviselői testület elrendezése, e’ helyen csak egy oldalúlag tárgyaltathatnék, mivel ámbár igaz, hogy a’ kiküldetési feladatnál fogva azok egyedül a’ büntető eljáráshoz tartozók választására nézve alakíttatnak, de midőn alakittatnak nem lehet ezen képviseleti testületnek egyéb működéseire is nem tekinteni, és rendeltetése minden részeit öszvesen, és együtt véve szem előtt nem tartani. Hogy lehet e’ tárgyban javallatot készitteni, azt az alválasztmányi tervezet mutatja, mellv minden esetre jobb, az eddig a’ városokban divatozott választói rendszernél. És miután a’ városi büntető fórumok elrendezése nélkül rendszeres eljárási jávallat, ezen egyik fő feladása a' jelen kiküldöttségnek nem készítethetik; kötelességüknek ismerik a’ n. m. országos Választmány ezen tagjai a’ képviselő testületek részletes szerkesztésébe, a’ mennyire az a’ büntető eljárás tekintetéből szükséges leend, bebocsátkozni. Mit a’ többség is helyeslett.

XXXII. s XXXIII-ik ülés December 14. s 15-én u. a. e.

Országbíró ő nagyin éltósága elnöklete alatt.

El lévén határozva, miszerint a' n. m. országos Választmány a képviseleti testületek alakításába log bocsátkozni, szőnyegre került azon kérdés milly alapon emelkedjék a’ képvisélói testület? többen, ha megismerték is, hogy az Alválasztmány javallatába foglalt képviselő testület minden esetre jobb a’ jelen választó községeknél: mind-OrsziUimiiU, I ni fai. I. |j;|