1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve
lő. Ülés írásai. Julius 5-én 184S. előszűr, mind időjártávali változások alkalmával, ’s azon okokon kivűl, mellyek az alválasztmányi általános tudósításban ezen tárgyra nézve előadatnak, óhajtották ezt különösen jelen körülmények közölt, midőn a’ tisztviselők választása némi pótlékül szolgálhatna azon felelőségért, mellynek létezését az országra üdvös hatásúnak látnák, ’s a’ meily ha kivívatik majdan részükről is hajlandók lesznek a’ választást az egyenes kinevezésnek feláldozni. Hivatkozás történt ez alkalommal az 1791-ki országos választmányok javaslatira is, mellyek szerint az összes helytartói tanácsosok egyenesen illyes kijeleltek sorából volnának kinevezendók: — a’ többségnek meggyőződése azonban határozódott, hogv miután a’ Helytartótanácsot kozbenvetőleg itt elrendezni nem lehet, ezen biztosság pedig, mint kiegészítő része a’ Heh tartótanácsnak nem neveztethetik ki másképen, mint maga azon test, mellynek részét képzendi; az alválasztmányi javallat meg nem állhat; annyival kevésbé, mert nincs példa, hogy valamelly political kormányszék tagjai némi választás közbe jöttével neveztetnének ki, de nem is látták a’ többség véléményén lévő tagok a’ választásban a’ felelőség pótlékát, és igy a’ szerkeztés következő értelemben határoztatott változtatni: ,,Az Összes börtönrendszerre felügyelni, a’ Helytartótanács kötelességei közé tartozik, miért ez polgári álla pót rai tekintet nélkül, hat tanácsossal szaporítatván, összes személyzetéből állandó 's kirekesztőleg e’ tárggyal foglalatoskodó biztosságot kühlend ki.“ Határoztatott továbbá, hogy a’ törvényjavaslatban és a’ szám meghatározása nélkül mondattasék ki, hogy ezen biztossághoz subalternus tisztviselők elegendő számmal adattassanak. A’ jelen: t. ez. 1. 2. 3. 's 4—ik §§—ai tehát ez értelemben modosítandók lévén — az 5—ik magától megszűnik. A' következő szabályos utasításnak 1 —ső §-sa megmarad; — a’ 2. 's 3—ik §§. kihagyatnak; — a' 4— ik §-ban kijelentendő, hogy a' főorvos akadályoztatása esetében a' biztossághoz segéd orvos rendelendi; az 5— ik §. megmarad; — a’ 6— ik §-ra megjegyeztetett, hogy a’ kerületi börtönök főigazgatóinak beiktatására, csak a’ helybeli törvényhatóságok jelenléte szükséges; — a’ T—ik §. elfogadósávál az alválasztmányi javallat 38—ik lapján lévő 50. ’s 51. §§. rendeletéi feleslegeseknek találtatnak; — a’ 8. ’s 9—ik §§. meghagyatnak; — a’ 10-dik §-ban említendő, hogy a’ rabok egyenkint és tanúk nélkül hallgatassanak ki, s ekkor a’ börtön tiszti személyzetéből senkinek sem szabad jelen lennie, továbbá „rögtön orvosolja“ helyébe jő ,,az igazgató által hozassa helyre;“ — a’ 11. ’s 12-dik §§. megmaradván; — a’ 13-dik §. mint az utolsó törvény-czikkelyhez tartozó, oda utasítatik; —■ a’ 14. 15. 's 16-dik §§. kihagyatnak; — a’ 17- dik 8-ban általánosan fejeztessék ki, miszerint a’ szükséges könyvekről gondoskodni a’ Helytartótanács kötelességei közé tartozik; — a’ 18- dik §-ra nem volt észrevétel; — a’ 19- dik §. azon rendelkezését, hogy a’ Helytartótanács az itt érintett táblás jegyzékek nyomón bárom évről három évre az országgyűlésnek kimerítő jelentéseket tegyen, ’s ezek mellett véleményes javallatát is irántoki országos rendelkezés végett terjessze elő, — azon okoknál fogva határozó kihagyatni a' többség, mivel a felűgyelés éredményei úgy is közoltetnek a’ törvényhatóságokkal ’s így tökélleles nyilvánosságba tevődvén a’ börtönök időszakinti állapotja, a’ törvényhatóságok a’ szükségeseknek látszandó módosításokat követeik által országgyűlésen is czélba vehetik; mivel továbbá a’ political hatalmakat, a’ közöttük létezni kellő egyensúly tekintetéből is összezavarni nem lehet, mi megtörténnék, ha a’ közigazgatási tárgyak az országgvülése alá rendeztetnének. Előinutattatnak ugyan a Helytartótanács által az ország pénztáráról, és más az ország által alapított tőkék kezeléséről országgyűlésen a számadások, de ezen alapítványok és pénztárak az ország Rendéinek egyenes rendelkezésétől függvén, az azokróli jelentések az országgyűléseknek épen azért bcjelentendők, és így ezen különös esetek okúi nem szolgálhatnak azon következtetésre, hogy a’ közigazgatási egyéb tárgyak is rendesen országgyűlési ellátás alá vonandók. Az alválasztmányi szerkezetet pártoló kevesebb rész, fentartá magának az e' tárgyban készítendő külön véleménynek beadhatását. 244 (52—53) XXYII-ik ülés November 29-(lik napján u. a. észtén. Országbíró ő n. m. elnöklete alatt. A’ 20-dik §. megmaradt. Kérdés tétetvén, mennyiben adhatni e’ helyt positiv és határozott szabályokat a’ középponti biztosságnak, azon személyekre nézve, kik tőle tudományos vagy ájtatos czélokból börtön- s rab-látogatási engedelmet kérendenek?
