1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

ló. Ülés írásai. Julius ó-én 1843.

26-dik §-ban pedig az fejeztessék ki: hogy a’ mint akár a’ bűnvizsgáló, akár a’ törvényszéki biró a' vádlott elbocsátását elrendelte, a’ börtön igazgató azt azonnal tartozik elbocsátani; egyszersmind a’ börtönrendszerrel foglalkozó Alválasztmány inegbizatván, hogy a’ kezességre bocsátandók bánásmódjáról javallatot készítsen.

27- dik §-ba azon szavak után ,,börtönbe kerülésekor” tétessék ,,vagv fogság ideje alatt” és azon szó „szabályosan” kimaradjon.

28- dik §. — „legfelebb 3 nap” helyébe „legfelebb 8 nap” tétessék.

29- dik §. marad; a'

30- ikra nézve határoztatott, hogy a’ kibocsátottnak szabadon bocsátási bizonyítványán kívül rendes ntilevél is adassék kezéhez, hogy amazt oknélkűl ne kéntelenittessék előmutatni; — a'

31- dik §. marad, csak hogy a’ birói Ítélet után hozzátétetik, — „vagy végzés.”

235 (40—41)

YIX. ülés N ovember 19-én u. a. e.

Országbíró ö nagy méltóságú elnöklete alatt.

A’ 32 és 33—ík §§. az első fejezet 3, 4 's 6-ik g-aihoz , mellyekre azokban hivatkozás történik lesznek illesztendők.

A’ 34. §-nak vizsgálatba vételkor voltak ugyan, kik az Alválasztmány azon javallatát, hogy a’ melly raboknak a’ börtöni renddel megférő ruháik vannak, azok ezen ruháikat rabságok ideje alatt is viselhessék, — annál fogva pártolták, mivel az által tetemes költségtől kiméltetnék meg a’ közigazgatás , ’s csak ugyan ezen tekintet birá vala az Alválasztmányt is arra , hogy a’ félesztendei börtönnél rövidebbre Ítélt rabokra sajátságos egyenruhát nem kívánt adatni. Miután azonban a’ n. m. országos Választmány újabb határozásához képest már most a’ foglyok a’ raboktól külön választatnak ’s így az utóbbiaknak száma jóval leolvad, ’s miután a’ rabok között nem kevesen fognak találtatni, kik annyi értékkel bírnak, hogy az egyenruha költségeit megteríthetik, 's találkozni fognak más oldalról ollyanok is, kiknek ruháztatásáról, ha nem fogadtatnék is el általában minden rabokra nézve az egyenruha, gondoskodnia keilend a’ közigazgatásnak: — ezen gazdasági tekintet már koránt sem találtatott olly súlyosnak, hogy azon magasabb szempont feláldoztatását vonhatná maga után, melly azért adat egyenruhát a’ rabokra. mivel ezt a’ velők való bánásmód egyik fő kellékének, a’ magányrendszerbe foglalt büntetés lényeges részének tekinti. Mert csak ugyan nem tagadhatni, hogy az egyenruha — melly némileg a’ szökést is nehezíti — nagyhatású a’ bűnösökre általában, de különösen a’ bűnösök gazdagabb és miveltebb részére, melly tiszteséges öltözetben kerülvén a' börtönbe, ha csak az egyenruhának eszméje minden rabokra nézve nem állapittatik meg, a’ fenyitéknek ezen egyszerű ’s nem csekélyhatású faja alól kivonatik. Tekintetbe vétetett még az is, hogy a’ fél évi börtön büntetésnél hosszabbra ítélteket az az: a’ kerületi börtönök rabjait az Alválasztmány is egyenruhába kívánja öltöztetni, ’s hogy e’ szerint, ha a’ hét hónapra ítélt rab, és a’ hat hónapra Ítélt között nem csak az lészen a’ különbség, hogy amaz a’ kerületi börtönbe kerül, emez pedig a’ törvényhatóságiba marad, hanem még az is, hogy amara egyenruha a’ büntetésnek egy neme adatik, emere pedig nem, •— a’ bírói kimérés nem kevéssé nehezítetik.

Továbbá el lévén a’ büntetések sorába fogadva a’ fogság — ennek a’ börtöntől való megkülönböztetésére nézve szinte szükséges ez utolsóban néha az egyenruhát is a’ súlyositás egy neméül megállapítani, mert nagy különbség lévén a’ bűnösségre nézve azok közt, kik fogságra 's börtönre fognak Ítéltetni, szükséges, hogy illy arányban a fogság és rabság között is meg légyen a’ különbség; mindezeknél fogva elhatározá a’ n. m. országos Választmány, hogy a’ fenforgó §-ban a’ raboknak minden különböztetés nélkül, egyenruhába járatása mondassák ki.

A’ 35. §-ban hivatkozván az első fejezet 7 's 8 §-aira, ezek pedig onnét kihagyatván, a’ hivatkozásnak

nincs helye, hanem a’ 7 ’s 8-ik §§. magok ide iktatandók.

A’ 36. §-ba a’ „valamit” szó kimarad.

A’ 37. §-ban szinte hivatkozás tétetvén az 1 —ső fejezet alatt 10 ’s 11 §§-okra, mellyek ott részint kihagyattak, részint módosítattak, azért a’ hivatkozás helyett magok a’ felhívott rendeletek iktassanak e’ helyre. Egyébiránt ezen 37 §—ból következő szavak „Milly bal sorsra lett jutásától ’s roszaságának sanyarú eredményitől megdöbbenve” kihagyandók.

A’ 38—ik §. megmarad.

A 39. §—ból kimarad e’ két szó „szegény sorsú” ’s a’ nyári hónapokra szabott öltözetekhez még hozzá adandó férfiak számára hetenként egy pár kapeza , és asszonyok számára hetenkint egy pár harisnya.

A’ 40. §-ból kimaradnak ezen szavak „saját vagy közköltségen szerzett.”

A' 41. §-ban javaslóit fa-ágy helyébe vas-ágyat rendelt javasoltatni a’ n. m. országos Választmány, miután ez tisztaság tekintetében minden kétségen kívül elsőséget érdemel ’s tartóságánál fogva mihelyest huzamosabb idő vétetik számba, költségesebbnek sem mondathatik; a’

59 *