1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

15. Ülés írásai Julius 5-én 1843.

feladásainak, ’s más oldalról a’ csecsemők pólyáinak, és ruházatának tisztítására külön teremek úgy sem kívántainak; mondatott ugyan más részről, hogy az alválasztmányi szerkezet értelmében épen az emberiség érzete hozza magával, hogy a’ lebetegedés után tehetetlenné vált anyák a' kisdedeknek ápolásától mentessenek fel, de ezen ellenvetés ereje elenvésztetik az által, hocy az anyák akaratjától fiiggesztetik fel, váljon a’gyermekeiket magok vagy mások által kivánják-e dajkáltatni? - Támogatta a’ n. m. Választmánynak e’ részben javallott intézkedését azon tetemes nehézség is, miszerint ha az anyáktól a' gyermekek elvétetnének, azok felmentetésők és kibocsáttatások esetében gyermekeiket többé nem szoptathatatnák, és így azonkívül hogv anyai édes kötelességüknek eleget nem tehetnének, még dajkáltatási költségekkel is terheitelnének.

A' 15-dik §. tehát következőleg lesz szerkesztendő: a’ felebbi 14-ik §-ban foglalt engedmény és óvások a' börtönbe viselősen került, ’s ott letartóztatások ideje alatt szülő nőszemélyekre is érdemileg egyiránt kiterjesztetik ollv rendelettel: hogy a’ született csecsemők, ha anyaik szoptatni nem képesek vagy nem akarnának, gondviselés végett a’ lebetegedett nők férjeiknek, stb.

A’ 16-dik §. ellen észrevétel nem tétetvén; a’

17-dik §-nak azon rendelkezését, hogy az elzárt vádlottakat kényszerítőleg dologra nem szoríthatni — voltak ugyan kik nem helyeselték, de indítványuk el nem fogadtatott; mivel megismertetvén, hogy a’ munkára kényszerítés valóságos büntetés lehet, mint az lehet más esetben, és más egyénre nézve a’ munkát]anságra kénszerítés és e’ helyett nem szabad arról megfelejtkezni: miszerint az elzárt vádlottak között lehetnek is, vannak is, kik utóbb ártatlanoknak találtatnak s kiket fogságon kívül még kényszerített munkával is büntetni kettős keménység lenne ’s oliyatén szenvedés, mellyről már nem mondhatni, mi néha az elítélés előtti elzárásra nézve áll, t. i. hogy az egyike azon áldozatoknak, mellveket a’ Status ön fenállása tekintetéből az egyes polgárokra vonni kéntelen. Az, miszerint majd a’ henye elzártnak jobb dolga leszen a’ szorgalmasnál és munkásságra késznél, nem áll: mert az utóbbi épen a’ szóban forgó §. erejénél fogva a’ munkájával érdemlett pénzen már az elzárás ideje alatt is, mind azon éldeleteket és kényelmeket megszerezheti magának, mellyek a’ ház rendszerével ellenkezésben nincsenek. Voltak, kik a’ kényszerített dolgozást azon vádlottakra kívánták szorítani, kik a’ tartási költségeket megtéríteni nem képesek, de ezen javallat szinte nem nyert elfogadást, mert ez által méltatlan külünboztetés tétetnék a’ vagyonos és vagyontalan között, és mivel az elzártakat köteles az illető törvényhatóság közköltségen tartani.

E’ szerint a’ jelen §. megmaradván a’ ,,magány rendszer,” helyébe a’ „házrendszere” tétetett.

A’ 18-dik §. arról rendelkezvén, hogy az elzárt vádlottakhoz vélük beszélhetés végett kik bocsáttassanak? miután ezen rendelkezés lényeges összefüggésben van azon kérdéssel is, mellyik stádiumában a' büntető eljárásnak, ’s illetőleg a’ bűnvizsgálatnak engedtessék meg a’ vádlottnak a’ védőjéveli szabad értekezés, ’s ennél fogva a’ bűnvizsgáló biró köréhez, s igy a’ büntető eljárásba tartozik annak elhatározása: hogy a’ büntető igazság kiszolgáltatása, ’s jelesen a’ bűntett kinyomozása mennviben teendi szükségessé a’ lezárt vádlottaknak meglátogatását? e’ helyt csak annyit határozott a’ n. m. Választmány kimondandónak: hogy az elzárt vádlotthoz vele beszélgetés végett egyedül azok bocsáttatnak, kiknek erre a’ bűnvizsgáló bírótól írott engedelmük vagyon, még ezen §-ba iktatandó a’ 14-dik szakasznak vége, melly onnét kihagyatott, ’s a’ mellv így kezdődik „egyébiránt nyilván megjegyeztetik" stb. — ollyképen, hogy azokhoz, kik ott elősoroltatnak, az elzárt vádlott által netalán kívánandó papi személy adandó. A’ többi rendeletéi ezen §-nak meghagyatnak.

A’ 19-dik §. megmaradván, ’s az „új testamentom” helyébe — „szentirás” tétetvén; a’

20- dik §—bői pedig a’ „miveltebb” szó mint a’ mi magából értetik, kihagyandó lévén; a’

21- dik §-ban foglalt dohányzási tilalom ellen többen nyilatkoztak, 's a’ dohányzásnak vagy átalános , vagy mennviben ez veszedelem nélkül történhetik, megengedtetését kívánták; köztudomásul lévén miszerint számos egyének nevezetesen hazánkban oily annyira megszokták a’ dohányzást, hogy az attól való eltiltás reájok nézve nem csak szerfeletti sanyarítás lenne (pedig az elzárt vádlottat valamint büntetni, úgy szükségtelenül sanyarítani tilos), hanem egésségök, sőt egyeseknél még életük koczkáztatásával is járna; tekintetbe sem vévén azt: miszerint a’ gazdagabb ezen éldeletct más éldcletekkel fogja pótolhatni — ’s csak a’ szegényebb, kire mint legolcsóbbra szoríttatott, sínlené legérzékenyebben a’ tilalmat. A’ tűz veszedelmet mi illeti, miután a’ kamarácskák kétségen kívül boltozatúak leendenek, és igy legfelebb és csak a’ szoba butorozatnak, ’s nem az épületnek veszedelmeztetésétől tarthatni, ’s miután más oldalról az elzárt vádlott elől a’ gyertya világítás; — más neme világításnak pedig nem igen alkalmazható -—- ha csak az elzárt néha 16 órai setétségre nem tartatik kárhoztatandónak aligha el fog vonatni; a’ tűz veszedelme tehát szinte elégséges ellensúlyul nem szolgálhat. A’ n. m. országos Választmány többsége azonban a’ dohányzást a’ fogházakban uralkodni kellető jó renddel ’s tisztasággal meg nem egyeztethetőnek találván, de tekintetbe vévén, hogy a’ füst, ha a’ légfűtés alkalmaztatnék, a’ szelelő nyílásokon keresztül a szomszéd kamarácskájába vonulhat, kire nézve a’ dohányfüst épen úgy sanyarítás lehetne, mint másra nézve a’ dohányzástól! eltiltás; ’s hogy csakugyan a’ dohányzás ’s ennél fogva a’ gyújtó szerek megengedésével a’ tűz általi károsulás veszedelmei növekednek: az Alválasztmány szerkezetét meghagyandónak vélte. — Egyébiránt ,,a’ fenhangon beszéllés, olvasás” helyébe fenhangon beszéllés, és olvasás tétetvén; a’

22- dik §. és

23- dik §. megmaradnak; — a'

24- dik §-ba „még” helyébe „míg” más helyébe pedig „ünnepélyesebb” iktatandó; -— a’

25- dik §-ra nem volt észrevétel. — Által térvén a’ n. m. Választmány a’ 3-dik szakaszra és annak 26-dik tj-ra, mivel ezekben a’ rendelkezés csak azokra szoríttatik, kik bírói Ítélet által felmentve kibocsáttalnak, és pedig vannak olly esetek, mellyekben a’ vádlottak ideiglenesen kezességre, vagy végzésnél fogva kibocsáttatnak ; ugyanazért czélszerűnek latta a n. m. Választmány, hogy a' szakasz általánosan a’ szabadon bocsáttandó vádlottakkali bánásmódról szóljon, a

234 (39—40)