1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843.

Ez alkalommal indítványoztatott, hogy a' n. m. országos Választmány különbséget tegyen a’ rabság (career) és a’ fogság (arestum simplex) között, és ez utolsót a’ csekélyebb vétségekre és a' kisebb bcszámitású bűntettekre állapítana meg, melly különböztetés minden törvénykönyvekben létez ’s az eddigi gyakorlat szerint nálunk is meg volt; azonban a’ n.

m. országos Választmánynak figyelmét azon alkalomkor, midőn a’ fő elvek megállapítottak, kikerülte. Tapasztaltaiét! ezen különbiiztctés sürgetés szüksége leginkább azok által, kik a’ büntető törvénykönyv javallatának kidolgozásával valának megbízva, — kik a’ nélkül, bogy az egyszerű fogság a’ n. m. Választmány által el lett volna fogadva, kénteleníttettek azt a’ büntetések sorába felvenni, mert hogy azok, a’ kik csekélyebb vétségekbe, például kisebb verekedésbe elegyedtek, vagy a’ pénzbeli elmarasztalást megfizetni elégtelenek, épen azon szigorú elzárásra, viseletre és egyéb sanyarítások elszenvedésére kárhoztassanak, mellvek a' magányrendszernél fogva megállapitandók valának, a’ méltányossággal nem volna megegyeztethető; de a’ nélkül a’ büntetések között is nagy volna az ugrás, mert a’ biróí megdorgálások és a’ pénzbeli elmarasztalások között egy részről, és a’ magányrendszerü elzárás között más részről, igen nagy volna a’ hézag. Ezen okoknál fogva az egyszerű fogságnak szinte a' büntetések sorába leendő felvéle köz elfogadást nyert. Némi vitatásokra szolgált alkalmat: váljon ezen fogság idejének maximuma ez úttal határoztassék el, vagy pedig a’ törvénykönyv felvételére halasztassék? ez utóbbi vélemény támogatására okúi szolgált, hogy, midőn majd a’ n. m. országos Választmány a’ bűntettek és büntetések meghatározásával foglalkozik, sokkal biztossaban határozhatja el az egyszerű fogság idejének maximumát; de mivel elfogadást nyervén a’ fogság és a’ rabság között leendő különböztetés, a’ fogságra itélendőkre nézve külön bánásmód lesz a’ börtönrendszerrel foglalkozó Alválasztmány által kidolgozandó, mellynek ezen szabályok kidolgozásában szükséges lehetne tudni, mennyi azon leghosszabb idő, a’ mire ezen egyszerű fogság terjedhet; más részről pedig a’ büntető törvénykönyv javallatának kidolgozásával megbízott tagok jelentvén; hogy ők e’ leghosszabb fogság idejét munkálátjokban eleve egy esztendőre határozták: a’ n. m. országos Választmány egy évi határidőben szinte megnyugodott. A’ fogságra itélendőket illető bánásmód kidolgozására nézve pedig vezér elvűi állapítatott meg: hogy a’ fogsági büntetés egyedül a’ szabadságtól való megfosztatásban álljon, a’ bírónak azonban hatóságában légyen, azon esetekben a’ hol szükségesnek látja az elfogadott magányrendszerrel járó sanyarítások egyes nemeivel a’ fogságot súlyosítani; hogy továbbá az egyszerű fogságra Ítéltettek egyedül a’ törvénvhatósági fogházakban fognak, és pedig magány kamarácskákba lezáratni; ezen általános utasítással kiküldetett a’ börtönrendszer kidolgozásával már foglalkozott Alválasztmány, hogy a’ fogságra itélendőket illető bánásmódról egvkülön szakaszban javallatot készítsen.

232 (3lí — 37)

W ll-ik ülés November 15-ik napján 1842-ik

esztendőben.

Országbíró ö nagyméltósága elnöklete alatt.

Olvastatott a’ III—ik törvényczikkely, melly ,,a' letartóztatott foglyok és megítélt rabokkali bánásmód tárgyában készült szabályos utasítás törvénybe iktatásáról“ szól. És mivel ezen börtönrendszer csak egy részét teszi ezen országos választmányi munkálatnak, és a’ többi részeknél is mindenütt a’ törvénybe iktatást ismételni felesleges volna; úgy vélekedett a’ n. m. országos Választmány, hogy a’ törvénybeiktatást elegendő lesz az egész választmányi munkálatra egy'törvényczikkelyben kiterjeszteni, ’s azért ezen III—ik törvényczikkely is ez úttal elmellőztetett. Ez alkalommal azon személyekre nézve, kik fogházakba kerülnek a’ n. m. Választmány következő nevezetekben, mellyek a’ börtönrendszer kidolgozásával megbízott alválasztmányi törvényjavallatokban is használtatni fognak állapodott u. m. : ,,letartóztatottak“ kik a’ nélkül, hogy befogatásuk bíróilag elrendeltetett ideiglenesen befogva vannak; „elzáróit vádlottak“ kik már bírói rendeletnél fogva vannak lezárva de még elitélve nincsenek, „foglyok“ a’ kik egyszerű fogságra; „rabok“ a’ kik a’ magányrendszerü börtönre ítéltettek. Egyébiránt fentartván a’ n. m. orsz. Választmány, hogy a’ mennyiben a’ külön Alválasztmányok által kidolgozott részeknek öszveillesztése megkivánja, az egész munkálat bevégezteig azokon is, a’ mellyeket most a’ nagy gyűlésben meghalad, a’ változásokat szerkesztési javításokat, a’ torvényczikkelyek és azok szakaszainak sorozását, úgy a’ mint jobbnak találandja, megtegye.

Ezután olvastatott a’ III—ik törvényczikkely 1 —ső fejezetének első §-a, melly általános összefogása lévén azon elveknek, mellveknek részletes alkalmazása a’ következő szakaszokban foglaltatik, mint felesleges kihagyandónak találtatott.

Az első szakasznak 2-dik §-a azon okból, hogy az ebben foglalt rendelkezések az eljáráshoz tartoznak, innét kihagyatott.

A’ 3—ik §. a’ szerint szerkeztendó, hogy az úgy ne értethessék, mintha a’ fogház igazgatónak állana hatóságában az eleibe állítandó vádlottat kikérdezni ’s vallatni; továbbá ugyan abban a’ „börtön” szó helyett „fogház” rendeltetett tétetni, és mivel azon szabályok, mellyekkel a' fogház igazgatónak, midőn a’ lezárandó eleibe vitetik magát alkalmazni kell, egy külön ezikkelyben fognak foglaltatni, ezen 3-dik §-ban ezen czikkelyre is történjék hivatkozás; ezekhez képest a’ §-nak szerkezete illy módon állapítatott meg:

3—ik §. a’ fogház helyére megérkezve annak igazgatósága eleibe vitetik, ki a’ T. tön. ezikkelyben foglalt rendszabásokhoz alkalmazván magát, a’ vádlottnak személyét az elzárási parancs kitételével ugyanazonítván ebből, az elzárandónak kereszt- 's vezeték-neve, vallása, életkora, állapotja, származása, lakása és elfogattása helye, azon bűntény, mel- Iveli gyanúsítása miatt küldetett a’ fogházba; ezen kívül fogházba vitelének napja ’s órája az ő oda kisértető köztisztviselő-