1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

\\-ik ülés Junius 2-ik napján

1842-ik esztendőben.

Országbíró ó n. m. elnöklete alatt.

Az elnök ő excellentiája által a' végre hivatván öszve a’ mái ülésre a’ n. ni. országos Választmány, hogv a' kiküldött Alválasztmányok munkálataikat, mellyekkel időközben elkészültek, benyújthassák, ’s a’ még be nem fejezettekről jelentést tehessenek.

Méltóságos Tihanyi Ferencz főispán, kinek elnöklete alatt, nagymélt. Gr. Telekv Jösef ő cxcellentiájának erdélyi főkormányzóvá kineveztetése óta a’ büntető törvénykönyv, és büntető eljárás javallatának kidolgozásával megbízott Alválasztmány üléseit tartotta, jelenté: hogy az említett Alválasztmány kétfelé oszolván a’ büntető eljárás kidolgozásában eljárt osztály munkálatát befejezte; ’s ezt az országos Választmánynak ezzel benyújtja; — jelenté továbbá: hogy a’ büntető törvénykönyv kidolgozásával foglalkodó osztály annak nagyobb részét már elkészítette ugyan, de a’ munka közben keletkezett több nehézségeknél fogva a’ már kész részeknek is újabb átdolgozását szükségesnek találta, miért is azon határidőt, mikorra javaslatát tökélletesen befejezendi, előre határozottan ki nem jelelheti, de kitelhetőképen azon lesz, hogy azt minél előbb elkészíthesse. — Mire n. m. Báró Mednyánszky Alajos ő excellentiája, mint a’ börtönrendszer javallatának kidolgozásával megbízott Alválasztmány elnöke jelentvén, hogy ezen Alválasztmány munkálatát már befejezte, egyedül az épitési tervek kidolgozása van még hátra.

Erre az elnök Országbíró ő excellentiája kinyilatkoztatá, miszerint a’ fenséges Nádor főherczeg kegyelmesen rendelkezni méltóztatott már ez iránt, hogy az elkészült büntető eljárási javallat az országos Választmány minden tagjaival kozöltethetése végett sajtó alá adassék, -— a’ példányoknak mihelyest elkészültek az országos Választmány tagjai közötti kiosztásról méltóságos Tihanyi Ferencz főispán fogván gondoskodni.

A’ még hátralévő munkák siettetése tekintetéből legczélirányosabbnak vélé elnök Országbíró ő excellentiája, hogy mihelyest a’ büntető törvénykönyv kidolgozásában eljáró osztály, 's a’ börtönrendszer javallatával foglalkodó Alválasztmány munkálataikat befejezték, ezek az illető alválasztmányi elnököknek általadatván, azonnali sajtó alá adatásuk szinte eszközöltessék; azután pedig a’ büntetőkönyv és eljárás kidolgozására kiküldött Alválasztmány a’ rendőri vétségek és rendőri eljárás iránti javallatot; a’börtönrendszeri Alválasztmány pedig a’ börtön fegyelem megállapítását vegyék munkába, ’s elkészülvén az illető javallatok, ezeknek szinte mint a’ fentebbieknek sajtó alá kerüléséről gondoskodtassék; — miben a’ n. m. országos Választmány is megnyugodván, kijelenté elnök ő excellentiája, hogy ezen munkálatoknak az országos Választmány általi érdemleges tárgyaltatásuk idejéről a’ tagokat jókor előre értesítendi.

Indítványba hozatván az épitési tervek kidolgozásával foglalkodó architectusok jutalmaztatása, ’s igazságosnak találtatván, abban állapodott meg a’ n. m. országos Választmány, hogy a’ börtönrendszer javallatával megbizott Alválasztmány eziránt véleményt adjon, melly kegyelmes jóváhagyás végett a’ fenséges Nádor főherczeg eleibe fog terjesztetni.

Y\ í-ik ülés November 14-én u. a. e.

Országbíró ő n. m. elnöklete alatt.

Előadá elnök ő nagyméltósága, hogy a’ f. c. Junius 2-án tartatott országos választmányi ülés óta két rendbéli munkálat nyújtatott be az Alválasztmányok által úgymint: a’ börtönrendszer és a’ büntető törvénykönyv javallata, ez utolsó nyomtatás alatt van, amaz pedig már kinyomtatva a’ választmányi tagoknak kiosztatott; és mivel az 1840—ik évi 5-ik törvényczikkelyben is legelőször a’ börtönrendszer említetik, tárgyalásul ez tűzetvén ki, olvastatott a’ börtönrendszer és a’ fegyelem szabályainak kidolgozására kiküldött országos Alválasztmánvnak általános tudósítása ezután ugyanazon Alválasztmány által javallott 1-ső törvényczikkely, melly a’ börtönrendszer alapjául elfogadott magányrendszerről szól.

Ezen törvényczikkelyről folyván a’ tanácskozások többen kívánták, hogy azon nevezet: ,,magányrendszer“ a’ törvényczikkelyből hagyattassék ki, minthogy ezen szónak eszméje szorosan meghatározva nem lévén az különbözőleg majd tágabb, majd ismét szorosabb értelembe vétethetnék. Megjegyeztetett ugyan más részről, hogy miután a’ n. m. országos Választmány által a’ magányrendszer fogadtatott el, a’ dolog természete azt kívánja: hogy az a’ törvényczikkelyben is világosan kimondassák; de mivel az alább előforduló indítvány következtében ollyanok is kerülnek a’ fogházba, kikre a magányrendszeri fegyelmet alkalmazni nem lehet, és máskép is azon bánásmód, melly a’ magányrendszer alatt értetik; úgy is részletesen elősoroltatik, ezen nevezet pedig inkább tudományos rendszerbe, mint törvénybe való volna : a’ többség ezen nevezetet a’ törvényczikkelyekből kihagyandónak vélte, és mivel ezen 1—ső törvényczikkelyben már az elitéit rabok büntetés módjáról van szó, a’ n. m. országos Választmány pedig a’ szerkezeti renddel inkább megegyeztetőnek vélte, hogy előbb az Ítélet előtti bánásmód tárgyallassék, ezen törvényczikkelyt e’ helyről kihagyandónak és az alválasztmányi törvényjavallatok között a' III—at vélte tárgyalás alá veendőnek.

58*