1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve
tő. Ülés írásai Julius ő-én 184 J. nem lecnd, az ideiglcni fogság idejének maximuma lesz meghatározandó. — Az iránt mikép lehessen az órókós fogságra nézve a’ kegyelemnek helye? adandó vélemény az Alválasztmánytól váratik. A' 6-dik kérdésre nézve, ,,meg légyen-e határozva a’ büntető törvényekben az elzárás idejének minimuma is minden e^ves vétségek iránt vagy nem?“ nem-mel felelt a’ n. m. országos Választmány, mert határoztassék meg bármi csekély minimum, még is nem ritkán ollyatén esetek fordulnak elő, mellyekre nézve a’ büntetést még e’ minimum-alá is parancsolja szállíttatni a méltanv osság. A’ 7-ik pontot illetőleg ,,a’ kidolgozandó büntető törvények fogják-e a’ katonákat is kötelezni vagy nem?“ e„v rész ismételte azon óhajtását, miszerint ezen n. m. országos Választmány egy a’ katonaság számára készítendő külön törvénykönyv tervével is lett légyen megbízva: ki lévén egyébiránt ezen kérdés a’ törvénykezést illető első pontra hozott határozatban merítve, a’ többség állapodása azontúl ez úttal sem terjedett. A’ 8-ik ,,van-e elévülésnek helye a' bűnkeresetre nézve vagy nem?“ és 9-ik pontok ,,van-e helye a’ bűnkeresetre nézve vagy nem?“ igen-ncl oldattak fel azon megjegyzéssel: hogy a’ sértett félnek az elévülés ideje után is joga van vagyonbeli kárpótlásának keresetére. Kérdés támasztatván: ,,váljon illy kárpótlási kereset együtt járjon-e a’ büntető keresettel, vagy külön a’ polgári ügyekbeni birőság előtt légyen követelhető?“ a’ n. m. országos Választmány az cgyüttjárás mellett nyilatkozott. 230 (33—34) \I\-ik ülés Január 3-ik napján 1842-ik esztendőben. A megnevezettek jelenlétében. Elnök ur ő nagyméltósága jelenté, hogy ő cs. kir. főherczegségének az ország Nádorának kegyelmes meghagyása következtében az illető törvényhatóságok börtöneik jelen állapotáról szóló tudósításaikat már nagy részben beküldték. Egyébiránt megállapítva lévén azon elvek, mellyek nyomán a’ börtönrendszer, s az ehhez alkalmazandó büntető törvénykönyv kidolgozandó lészen indítványba hozatott, hogy a’ munkának mind könnyítésére, mind sebesebb haladására két tanácsra oszoljék a’ n. m. országos Választmány, — ollyképen, hogy az egyik az épitendő hatósági és kerületi börtönök mennyisége és minémüsége, és az egész intézetnek belső elrendezése iránt folytonos figyelemmel a’ költségekre és azoknak honnan való pótlására, de a’ börtön fegyelemnek elmellőzésével, mint melly utóbb kidolgoztatandó, adjon javaslatot, — a’ másik pedig, a’ bűnök és büntetések könyvének, s a’ büntető eljárásnak tervét készítse. Melly indítvány elfogadtatván két Alválasztmány küldetett ki ahhoz, melly a’ bűnök és büntetések s az eljárást tárgy azó törvénykönyvet szerkeztendi, n. m. gróf Teleky Jósef koronaőr elnöklete alatt: Tihanyi Ferencz, gr. Károlyi György, gr. Dessevvffy Aurél, b. Kulmer Ferencz, b. Eötvös Jósef, Niczky János, Andrássy Jósef, Zsedényi Eduárd. Zarka János, Pázmándv D i én es. IJ eá k Férc ncz, Bezerédy István, Klauzál Gábor, Szucsics Károly, b. Venckheim Béla, Beöthy Lajos, Zoltán János, P u 1 s z k y Ferencz, Gönczy Sámuel, Haáder Pál, Fábry István, Klobucharich Károly, a’ másodikhoz n. m. B. Mednyányszky Alajos alkincstárnok elnöklete alatt: gr. Zichy Ödön, Busán Hermán, Dubraviczky Simon, Palóczv László, Hertel endy Miksa, Pejachevich János, Olgyay Titus, Fogthüy János, K o 11 á r i k István, P i t r o f János, Lengyel Pál, neveztettek ki. Megjegyeztetvén, hogy ha az alválasztmányi eljárás alatt olly kérdések fordulnának elő, mellyek elhatárolása az országos Választmány elébe tartoznék — ezek bejelentessenek.
