1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

lő. Ülés írásai, Julias ő-en 1843.

munkálatnak ezuttali használatát kívánták. — Mások pedig felhozták, hogy a katonaság rendeltetésénél fogva egészen más viszonyok alatt állván, mint a’ többi polgárok, szükséges, bogy ezen viszonyokra a’ katonai törvények tekintettel legyenek, melly törvényeknek már csak a’ rend, fegyelem és függés fenlartása tekintetéből is az ezekre vonatkozó vétségekre nézve szigorúabbaknak kell lenni a’ polgáriaknál; továbbá hogy a’ katonák néha átszállítatásuk közben követnek el vétséget, de különben állomásaik gyakran változván — azokat ezen tekintetben is nehéz volna polgári hatóság alá vetni, mi cgyébkint egyenesen a’ 1723: 11-ik t. ez. rendeletével is ellenkezik; ezek következtében a’ többség különbséget tévén azok között, kik szorosan zászló alatt s valóságos hadi szolgálatban állanak, ’s más részről azok között, kik vagy nyugpénzt húznak, vagy a’ katonai szolgálatból cbaractcrrcl kiléptek, javaslatba hozta: hogy az elsőbbek ugyan a’ katonai hatóság által ítéltessenek, az utóbbiak zonban , valamint a’ tiszteknél szolgálatban álló egyének is, büntető jogi ügyekben a’ polgári hatóság alá tartozzanak, mihezképest az 1723: 1 1-ik t. czikkely is módositandó volna. Annak elrendezése, hogy azon esetben, ha a’ bűntársak között katonai egyének is találtatnának, mellvik büntető hatóságot illesse az eljárás? — a’ részletes kidolgozásra ulasíttatik.

Ezek után olvastatott a’ 2-ik pont: ,,ha a’ vádlottak polgári állapotja szerint illy különbség tétetnék, mi határozza el az itélőszékek illetőségét, ha különböző állapotú személyek a’ bűntársak?” Ezen kérdés nagv részben az első pontra hozott határozat által megszüntetvén, többé nem foglal magában olly elvet, melly az egész munkálatra kihatna, és ennél fogva előlegesen elhatározandó volna, — annak tehát megoldása a' részletes kidolgozásra hagyatik.

A’ 3-ik pontra: ,,szükséges-e illy különbség megállapítása a’ vétségek minémüségére nézve?” Ezen kérdésre vagy csak azért is, — hogy a‘ kihágások és bűntettek különböző itélőszék elébe tartoznak — igcn-nel válaszoltatok.

A’ 4-ik pont felett: „Egyenlő itélőszékek közt mi határozza el az illetőséget?

a) a’ bűntett elkövetésének helye-e? vagv

b) a’ vétkes elfogattásának helye? vagy

c) a’ vádlottnak lakhelye?”

A n. m. Választmány oda nyilatkozott: hogy szabályképen a’ bűntett elkövetésének helye határozza el az illetőséget, miszerint azok, kiknek az elkövetett bűntett közelebbről tudomásukra jutott, annak a’ törvény által történt megfenyitését is tudhassák; -— a’ szükséges kivételek kijelölése, ha példáid a’ bűntett két törvényhatóság határszélein követtetett el, vagy ha egy csoport gonosztévő különböző törvényhatóságbeli helyen követ el bűntetteket sat. az Alválasztmánvra bizatik.

Az a-ik pontra nézve: „kihez tartozzék az elkövetett vétségre nézve a’ rendőri nyomozás?” határoztatott: hogy azon törvényhatósághoz, mellynek kebelében az illető vétség elkövettetett.

A’ 6-ik pontra nézve: „ki teljesitse a’ közvádló tisztét?” oda ment ki a’ határozat: hogy általán véve mint eddigien az illető tiszti ügyvédek.

A’ 7-dik pont: „vannak-e esetek, mellyekbeu a’ közvádló csak a’sértett fél felszólítására emelhet vádat?” igen-nel oldatott fel, ezen eseteknek előszámlálást az Alválasztmányra bizatván.

A’ 8-dik pontot: „vannak-e esetek, mellyekbeu a’ rendőri nyomozást teljesítő hatóságnak joga van házkutatásra?”

Ugv a’ 9-ket: „van-e helye a’ rögtöni elfogattásnak és mikor?” Igen-nel dontvén el az országos Választmány , az illető eseteknek pontos kijelölését a’ büntető eljárás tervezetének kidolgozásával megbízandó Alválasztmányra utasítván.

A’ 10-dik pontra: ,,kell—e a’ rögtöni elfogattás kérdésében tekintetbe venni az elfogatandónak polgári állapotját?” Miután a’ polgároknak büntető jogi ügyekben törvény előtti egyenlősége már felebb elhatároztatott, a’ polgári állapotot a’ rögtöni elfogattás kérdésében sem tartotta a’ n. m. Választmány tekintetbe veendőnek.

A’ 11-dik pont, „kinek légyen hatóságában bűnvizsgálatot tenni; teheti-e ezt az illető tisztviselő ön tiszténél fogva?” vétetvén tanácskozás alá, megállapitatott: hogy a’ bűnvizsgálónak t. i. ki azt általános és minden különös kiküldetés nélküi történendő rendőri nyomozás béfejezése után már meghatározott személy ellen irányozza az eljárást, minden esetre bírói, és a’ rendőri nyomozásban eljárt tisztviselőtől külön személynek kell lennie — annak kijelölése hogy az illető törvényhatóság minőségéhez képest milly tiszttel felruházott személy járjon cl a’ bűnvizsgálatban — az Alválasztmányra bizatván. Ezen pont második részére nézve pedig, miután a’ bűnvizsgálat, melly már különösen a’ gyanútól terhelt személy ellen intéztetik, cgv nevezetes része a’ perbeli eljárásnak, és a’ nemesekre nézve fenálló eddigi gyakorlatnál fogva is a’ gyűlés vagy törvényszék határozata nélkül bűnvizsgálat alá senki sem vettetett: abban állapodott meg a’ n. m. országos Választmány, hogy a’ bűnvizsgálattal megbízandó tisztviselő ezen vizsgálást szabályosan csak c' végetti kiküldetés után s nem öntiszténél fogva tehesse: a’ kivételi eseteknek elősorozása az Alválasztmány kötelességévé tétetvén.

E' szerint a’ kérdés ebbéli feloldatásával már eldöntve lévén a’ 11-dik pont is, a’ 13—ikra nézve: a vádlottnak légyen-e védelme a’ perbefogattás kérdésében vagy nem”? a. n. m. országos Választmány tekintetbe vévén, hogy a' kereset elrendelése valaki ellen olly esetben is, midőn a’ vádlott utóbb Ítélet által felmentetik alóla, még is a közönség előtt könnyen némi homályt vonhat az illető személyre, ’s hogy lehetnek esetek, midőn a’ közkereset elrendezése csaknem annyi súllval jár a' kereset alá vonatottra nézve mint maga az elmarasztalás: javaslatba hozandónak vélé, hogy a’ vádlottnak a’ perbefogattás kérdésében megengedtessék a’ védelem.

A’ 1 í-ik pori ra nézve: „ki ítéli el a’ perbefogattást, nagy esküdtszék, közgyűlés, törvényszék?“ Megemlittetvén, hogy az eddigi szokás szerint némelly megyékben a’ közgyűlés, másokban a’ törvényszék rendeli el a' keresetet: mind

n\ (25—2«)