1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve
lő. Ütés írásai. Julius ő-én 1843. felállítása \oll a' küz kívánság sommája. Biztosabb leeiul ezeknél fogva, mellőzve az idegen intézeteket, mellyek jótékonyságát, ha elméletileg mutatkoznék is, a’ gyakorlatnak kellene igazolni, az újonan alkotandó törvénykezési rendszert a' nép életében gyökerezett, s százados szokás által a* nép egyéniségéhez idomított alapokra építeni anomal inkább, mivel hacsak valaki a’ bizonyítási tan nélkülözésében és a’ felebbvitel nem létében nem keresi az igazság helyes kiszolgáltatásának főbiztositékát, ez esküdtszék eljárásnak egyéb tulajdonai a’ honi törvényes rendszer természetével is öszveegyezhetók. Ezeknél fogva a' többség az esküdtszékek intézetét el nem fogadta. Az azok mellett ny ilatkozó kevesebbség pedig okainak a’ jegyzőkönyvbe iktatását kéré, 's egyszermind, e' tárgyban külön véleményének annak idejében leendő bemutatását is fentartá. Mire nézve elnökileg tett azon megjegyzés mellett, — hogy a’ n. m. országos Választmány többségének szabadsága fenmarad a’ külön vélemény beadatása után, ha szükségesnek látja, nézeteit e’ tárgyban okokkal támogatni; — nem volt észrevétel. A’ jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldött Alválasztmány részéről jelentés tétetett: miszerint ezen Alválasztmány czélszerűnek látná, hogy azon irományokat, mellyckre a’ jegyzőkönyvben történik hivatkozás, a’ szerint mint az országgyűlési iratok a’ jegyzőkönyvtől elválasztassanak, és külön kötetben nyomtattassanak; továbbá szinte nyomtatását kívánta 1821, 183I és 1837-ik esztendőben az ország minden törvényhatóságaitól a’királyi főtörvényszékekre felebbvitel utján felhozott, és ott megvizsgált büntető perekről készített három rendbéli lajstromoknak, mellyeket ő császári királyi főherczegségc az ország Nádora, ezen n. m. országos Valásztmánynak használat végett átküldeni kegyelmesen méltóztatott: a’ n. m. Választmány mind a’ két kívánathoz járulván, ez utóbbira elnök ur ő nagyméltósága kijelentette, hogy azt ő cs. kir. Főherczegségének elé fogja terjeszteni. 223 (24—25) Yí-ik ülés December 20-ik napján 1841-ik esztendőben (i megnevezettek jelenlétében. Az alválasztmány i munkálatban a’ büntető törvénykezést illetőleg előforduló 20-ik kérdésnek tárgyalása után a' n. m. Választmány ugyan ezen sorozatban előforduló első kérdésre visszatérvén, tanácskozás alá vétetett: ,,Szükséges-e a’ vádlottak polgári állapotja szerint különböző illetőségi büntető bíróságok felállítása? Mire nézve határoztatott: hogy polgári állás ezentúl a’ büntető bírósági illetőségre különbséget nem tehetvén, a’ királyi városban lakó nemes büntető jogi ügyekben a’ városi hatóságnak légyen alávetve, ezt nem csak a' törvény előtti egyenlőségnek ez által kimondott eszméje, hanem a’ sz. kir. városokban kettős büntető hatóság mellett Ten nem tartható rend is követelvén. Voltak ugyan, kik hozzájárulásokat ezen határozathoz attól kívánták felfüggeszteni: ha a’ büntető hatóság a’ sz. kir. városokban ollykép lészen elrendezve, hogy abban nemes és polgár elegendő biztosítékokat találhat. Megjegyeztetvén azonban, hogy a’ n. m. országos Választmánynak a’ dolog természeténél fogva azt kell feltenni, hogy valamint egyéb, úgy a’ városi törvényszékek is a’ megállapítandó elvek szerint ez úttal a’ lehetőségig jól fognak elrendez tetni, máskép azoknak nem csak a’ nemeseket, de másokat se lehetne alávetni: a’ többség a’ felebbi határozatot minden feltétel nélkül elfogadá. Az ellenkező véleményben lévők pedig annak, hogy szavazatokat a’ városok büntető itélőszékeinek elrendezéséig felfüggesztik, a’ jegyzőkönyvben leendő megemlítését kivánták. A’ római kath. személyekre nézve az egyházi biróság kiváltsága mellett'előadatott: miképen az számos honi törvények, királyi adománylevelek, még is a’ bécsi és linczi békekötések által van biztosítva; továbbá, hogy sok olly polgári vétkek lévén, mellyeket a’ világi hatalom vagy épen nem, vagy kevésbé büntet, mint az egyházi hatóság, ezék tekintetéből is fentartandó az egyházi bíróság, de szükségessé teszi azt azon botrány elmellőzése is, melly abból eredhetne, ha a' vallás felszentelt szolgáji a’ közönséges büntető eljárás alá vettetnének. Ezeknél fogva javaslatba hozatott, hogy a’ II. Rész I7-ik czimében elősorolt bűntetteket, úgy azokat is, mellyek az 1828—ik évi országos munkálatban ezekhez adattak, úgy mint a’ rablás, gyújtogatás és a’ lázadás eseteit kivéve, minden egyéb polgári bűntettekre nézve az egyházi személyeket csak az egyházi biró ítélhesse: miután azonban húzamos gyakorlat nyomán az egyházi személyek elkövetett bűntetteikre nézve jelenleg is a’ polgári hatóság által Ítéltetnek a’ nélkül, hogy ezen gyakorlatnak káros következményei mutatkoznának: abban állapodott meg a’ n. m. országos Választmány, hogy az egyháziak az áltatok elkövetett bűntettekre és kihágásokra nézve a’ világi hatóság bíróságát tartozzanak megismerni; az egyházi fegyelmi esetekre (disciplinárékra) nézve pedig mint eddigelé , úgy ezentúl is a’ szentszékeknek légyenek alávetve. Ezen fegyelmi esetek meghatározásában szükséges figyelemmel lenni az egyházi rend kellő tekintélyére és hatóságára, mellyek nélkül rendeltetési czéljai el nem érhetők, ezek tekintetbe vételével a’ fegyelmi esetek , és egyéb a' polgári biróság elébe tartozó vétségek közötti határvonaloknak közelebbi kijeleltetése az Alválasztmányra bizatik. Noltak, kik a' katonákra nézve azon tekintetből, hogy ezek azért, mivel katonák, ország polgárai lenni megszülitek, egy külön fenyitő törvénykönyvnek ezen Választmány által leendő kidolgozását sürgették, és különösen a véghelyeken lévő határőrző katonaságra 1836—ik évi országgvülése alatt a’ KK. és RR. táblája által kidolgozott 56*
