1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

íö. Cles írásai. Julius 6-eit 1843.

mellett meg nem állhatnának, a felebbvitel sokkal inkább szükséges, hogy sem azt azon esetben is a’ szóbeli eljárásnak feláldozni tanácsos volna; megjegyzendő lévén még az is, hogy ha a’ felső bírónak meggyőződése az alsó bíróságétól különbözik, ezen tettének okairól, és arról, hogy ugyan azon elemeket mért méltánylotta az első bíróságtól különbözőleg, bizonyosan számot adni képes, ’s így ha mind a’ felehbviteli bíró Ítéletei indító okokkal támo - gattatnak az itélőszékek tekintélyének minden koczkáztatása nélkül, a’ bírói jó hiszem maga egész mértékében kitüntetik.

A’ juryval járó recusatiói jog részben már eddig is divatozott, 's alkalmas tágítással, nagyobb kiterjedésben is behozható itélőszékeinknél.

Felhozatik az esküdtszékek intézetének támogatására a' nép bizodalma, mellvei bírnak, mivel általuk a' nép Ítél, és mivel az esküitek a’ nép köréből lépnek ki, és bíráskodásukat bevégezvén abba ismét visszalépnek, a’ nélkül, hogy a’ bírói testületnek állandó tagjai maradnának, és hogy épen ezért függetlenek is. — l)e mind ezek más intézeteknél is meglehetnek, és a’ honiakban nagy részben eddig is feltalálhatok , azokból nagy nehézség nélkül kifejthetök. — Hogy az esküdtszékek által valódi értelemben a’ nép ítéljen, soha el nem érhető; mert bizonyos fel— lélekhez lévén kötve a’ jurynak tagjává lehetős, bár melly széles alapokra terjesztessék is az esküttek qualificatiója, az esküiteknek alkalmas polgárok, a’ többiekre nézve mindég egy külön 's felsőbb osztályozatot fognak képezni. Esküdtszékeknél is tehát csak delegatio által gyakorolja a’ társaság bírói hatalmát, az pedig nálunk különben is a' százados szokás által megcrősíttetelt választási úton szinte elérhető, úgy a’ megyei törvényszékeknél bíráskodó tábla— bírák, kik bírói hivataloskodásuk után privát körükbe visszalépnek, szinte nem állandó tagjai a’ bírói testületeknek, melly gyakorlatnak további megtartása módosítása vagy kiterjesztése, az ezen n. m. országos Választmány által teendők sorába tartozik. — Az állandó biró nem szün meg polgár lenni, ő is kerülhet vád aló, ő néki is érdekében fekszik az igazság kiszolgáltatásának lelkiesméretes kezelése, hogy pedig reája nézve a’ valószínűség bűnvád alá kerülhetni talán csekélyebb mértékben létezik, mint az esküitekre nézve, erősségűi ellene csakugyan nem szolgálhat; nincs tehát ok arra, hogy a’ polgár az állandó törvényszékben remegve lássa szigorú bíráit, ’s csak az a’ kérdés, hogy a' becsületes polgárok biztosan tekinthetnek-e reá, mint a’ köz rend és bátorság főbiztosságára a’ polgári társaságban?— A’ mi pedig a’ bírói függetlenséget illeti, ennek főbiztositéka mindég az egyének lelkületűben leend; mert nem képzelhető olly ilélőszék, — álljon az bár nevezés, vagy sorsvetés által kijelelt bírákból -—- melly belső szerkezeténél fogva egyes tagjait, — ha azoknak lelki erejükben, és jobb érzésükben nincs biztosíték — a’ részre haj— lástól megóvja, és függetlenségüket minden tekintetben biztosíttsa. Az eskütt szinte, úgy mint más itélőszék tagja, polgári viszonyainál és összeköttetésénél fogva meggyőződését saját érdekinek alá rendezheti, ha ettől lelkülete vissza nem tartóztatja; mert nem az itélőszék minémüsége, hanem a’ bírónak erkölcsi jelleme biztosítja annak lelki függetlenségét, ’s a’ köz ingerültség vagy elfogultság a’ sokszor tévelygő közvélemény hatalma épen olly káros befolvást gyakorolhatnak az esküttre, mint a’ mennyire félnek némellyek az állandó törvényszékeknél kormány befolyástól, melly a’ legroszabb esetben ezer bűnper közt egynél feltehető, vagy a’ megvesztegetéstől, mellynek métele elől — a’ mennyiben bűnperekben előfordulhat — az eskütt sincs teljesen bisztosítva.

Annak igazolására hogy az esküdtszékek jótékonyságát a’ tapasztalás bizonyítja, hivatkoznak ezeknek pártolói a’ külső nemzetek példájára — mikép ragaszkodnak a’ rajnai porosz tartományok 's átalóban minden nemzetek az esküdtszéki intézethez, ha azzal egyszer megismerkedtek: melly üdvös hatást gyakorol Angliában és hogy már Cári ódában ’s más angol gyarmatokban, sőt még Ceylon szigetében is, mellyek a’ polgári kifejlődés alsóbb fokozatán állanak, behozatott. De azon vonzódásnak, mellyel a’ nemzetek ezen intézet iránt viseltetnek, oka nem az esküdtszék belső jelességeiben, nem abban, mintha általa az igazság kiszolgáltatását bíztosítoltabbnak vélnék, hanem azon political állásban, és befolyásban, mellyet egyes polgároknak némileg szerez, kereshető. Számos bizonyságok hozathatnak fel jelesen angol törvénytudók Írásaiból, mellyek szerint az esküdtszékek — azoknak igazság kiszolgáltatása körüli becsét kétségbe hagyván — főkép csak úgy mint political intézet méltányoltatik. A’ rajnai porosz tartományok szenvedelemmel ragaszkodnak ez intézethez, mert ebben látják gyenge pótlékát azon alkotványos intézeteknek, mellyeket nélkülöznek. Nálunk e tekintetben a’ juryra nincs szükség, mert alkotványunk védpaizsa alatt, jelesen a’ municipalis rendszernél fogva a’ polgári szabadság mély gyökereket vert és többfelé elágazókig biztosítva tenyészik, és bizonyosan honi intézvényeink, elegendő biztosítékot nyújtanak arra, hogy azok czélszerüen kifejlesztve annyi üdvös eredményekkel járó törvénykezési rendszert keletkeztessenek, mennyit Angliában a’ jury intézetéből eredni látunk, 's mennyit az idegen földre átültetett jury tói más nemzetek tapasztalásai után nálunk sem várhatni. Arra nézve, hogy nem volna nemzet, melly az esküdtszéki intézettől, ha azt egyszer bírta örömest megvált volna, ellenkezőt bizonyít a’ hollandusoknak, ezen hideg megfontolás nemzetének példája. Hollandiában a’ franczia császárság alatt voltak esküdtszékek és azok, mihelyt az ország alkotmányos jogaiba vis— szahelyheztettetett, eltöröltettek, és mellettük a’ büntető jog legújabb felvételekor is csak a’ szavazók kevesebbsége nyilatkozott. Anglia egyedül azon ország, hol az esküdtszékek czélszcrűeknek és jótékony hatásunknak mutatkoznak, de ezen hatások olly körülmények által vannak feltételezve, mellyeket áthozni a’ legjobb akarat mellett sem lehet. A’ nemzet vallásossága, komoly jelleme, az otthonos kötelesség-érzet, törvény-tisztelet, és lelkiesméretesség magosb fokazatu miveltséggel párosítva teszik ezen körülményeknek egyikét. Hozzájárul a’ bíró magasb tekintélye azon gyakorlatilag kezében lévő nagy hatalom, mellynél fogva az eljárás végével rcassumál, az esküdtszékeknek utasítást ád, ha a’ Verdiét nem tetszik észrevételeket tesz, azoknak figyelembe vételét rendeli, szükség esetében az Ítéletet felfüggeszti, — olly nagy hatalmak, mellyeket új bírónak átadni teljes lehetetlenség. — Ezek azon máshová át nem vihető mérsékletek, mellyek a juryt Angliában olly cszélszeríí intézetté teszik, a’ millvennek mutatkozik. Azért az angol jury a’ nemzet életéből kifejlett olly saját intézet, melly más szokásu, jellemű és alkotványu nemzeteknél — mint azt a’ continensen tett kísérletek mu- OrnAffftl. Iratai. I. 51)

221 (20—21)