1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

tő. Ülés írásai. Julius ii-en 1843.

változtatnék, ez. oliv bírók személyes meggyőződése végett történnék, kik a’ környülállásokról csak közvetve értesitvék, 's ítélet hozásra alkalmatlanabbak. Felhozatván még e’ részben az is, hogy a’ felebbvitelnél csak irományokból, ’s igy azon benyomások szerint, mellveket a’ [temek részletei az alsó bíróra tettek ítéltetvén: belőle az ártatlan vádlottnak néha csak igen csekély biztosítás támad; míg más részről az alsó bírákat hanyagságra vezetve, általa, főkép hol a’ nyilvánosság, szóbeliség biztosságot nem nyújtanak, annak helyzete veszélyeztetik.

Ezen okokon kiviki, mellyek a’ Választmánynak fenemlftett tagjait arra bírták, hogv az esküdtszékeket törvényi tekintetből is mint minden bírói eljárásmódoknak legtökélcsbikét az országnak ajánlják, 's mellveknek súlvát egyes emberi institutióink tökéletlensége mellett minden bírói hatalom ellen épen úgy felhozható hibás Ítéleteknek példája annyival kevesebbet gyengítheti, miután a' hibák majd túlzó engedékenység, majd szerfeletti szigorúságra mutatván, inkább egyes körnvelállásoknak, mint magának az instilutiónak tulajdoníthatók; kiemelteitek még azon political hasznok is, mellvek az esküdtszékeket valamint minden alkotmányi országokban, úgy nálunk a’ törvény szabadság tekintetéből kívánatosokká teszik. — Mondatott, hogy semmi a’ népet az általa alkotott törvények megtartásáról annyira biztossá nem teszi, mint azon befolyás, mell} neki az esküdtszékek által a’ birói hatalomra adatik, hogy semmi a’ törvények iránti tiszteletet a’ polgárok szivében nem erősíti annyira, mint azon büszke öntudat, mellyel mindenki önmagát mintegy a’ törvények Őrzőjének tekintheti, hogy azon magas minden pártszellem felett álló tekintet, melly nélkül ítélőszékek magas tisztüket kellőleg nem teljesíthetik, csak ott áll biztos alapokon, bol ezen birói institutio létezik. — Hogy még olly országokban, mellyekbcn a’ hatalom a’ birók kinevezésére befolyást gyakorol, minden birói hiba, ba bár igazságtalanul is e’ hatalomnak tulajdoníttatik; ott, hol esküdtszékek léteznek, a’ kormány e’ vádtól, mellvnél semmi tekintetét inkább nem csonkítja, mindig ment, ’s hogv végre az egyes polgár, mind a’ végrehajtó hatalomnak önkényétől, melly ott, hol a’ birók neveztetnek, — mind egyes hatalmasok elnyomásától, — melly a’ birói választás rendszerénél bátorságát fenyegetik, sehol olly tökéletesen biztosítva nem érzi magát, mint midőn esküdtszékek által, mind arról, hogy csak hasonlói, mind arról, hogy csak ollyanok által ítéltethetik, kik ellen recusatiói jogát gyakorolni szabadságában áll, magát teljesen megnyugtatva érzi.

Emeltetnek ugyan némelly nagy fontosságú nehézségek ezen intézet alkalmazhatása iránt, jelesen nemzetünknek mivelődése fokára ’s arra nézve, hogy az esküdtszékek eddigi institutióinkkal rokonságban nem lévén, nálunk nem Ígérhetik azon üdvös következéseket, mellyek ez institutiót jelesen Angliában ajánlják. — De minekutána az esküdtszékek Angliában is olly kornak hagyományai, mellyben e’ most olly magasra emelkedett nemzet mivelődésére nézve (mit mindenki e’ nemzet állását a’ 13-dik században ismerő tagadni nem fog) még alantabb fokon állt, mint jelenleg hazánk, 's minekutána az most is Anglia minden gyarmatiban Ceylon ’s Máltában, Spanyol ’s Görögországban, mellyek mivelődés tekintetében hazánknál semmivel magasabban nem állanak, létezik; ’s jó törvénykönyv készítésére lévén kiküldve e’ Választmány: olly bírói eljárást aligha hozhatna javallatba, melly törvénykezésünk formáiba, az eddigi hibák helyett, valami új elemet nem hozaud be; a’ Választmány ezen tagjai, kik az esküdtszékeknek behozását, mind a’ közigazság kiszolgáltatása, mind a’ polgári szabadság tekintetéből annyira ajánlatra méltónak tárták, ez alkalmazási nehézségekért már azért sem állanak el véleményöktől; miután teljesen meggyőzvék, hogy nemzetünk kisebb mivelődése nehézségeit, a’ qualificatio meghatározásánál kikerülhetik, ’s készítendő tervükben, ezen mostani alkotmányos állásunk szerint megkívánt institutiót, egyéb honi törvénveinkkel rokonságba hozhatják.

218 (Ifi—17)

Más részről azonban noha azon pártolás, mellyet az esküdtszékek intézete számos nagy tekintetű jogtudósoknál nyert, nem különben az üdvös hatás, mellyet más nemzetek alkotmányos intézeteire gyakorlott, teljes mértékben méltányoltatott; arra mindazonáltal, hogy ezen új intézet hazánkba béhozni javasoltassék, elegendő ok fenforogni a' többség értelme szerint nem látszott, ’s az ebbéli nézetek sommája a’ következőkben pontosúlt össze:

Miután az esküdtszékek intézete hazánkra nézve egészen új, sőt törvénykezési rendszerünk alkotó részeivel ellentétben áll, nem elég megmutatni, hogy általa is el lehet érni az igazság kiszolgáltatásának czéljait, vagy hogy az más országban üdvösen hatott, hanem világosan bébizonyítandó, miszerint az esküdtszékek intézete már természeténél fogva jobb, nem csak a’ most e’ honban fenálló törvénykezési intézeteknél, de mindazoknál, mellyeket hazai alapokon czélszerú módosítások által, a’ most fenállókból emelhetünk. Ezen általános] szempontból kiindulva, ha az esküdtszékek intézete törvényes szempontból vétetik fel, azt azon thesisen alapultunk találják, hogy az itélethozásnál a’ (vétkes vagy ártatlan) ténynek kérdése a’ jog ’s illetőleg a’ büntetés fokozat kérdéstől különválasztható, ’s hogy a’ tény feletti Ítéletre a’ nem törvénytudó embernek közönséges józan esze is elégséges. Azonban számos esetek vannak, hol a' tények az egymással ellenkező jelenségek miatt nem könnyen elitélhetők, ’s az ebbeli elmebeli működés, gyakorlat által élesült elmetehetséget kíván, vannak esetek, mellyekben a’ tény kérdések, már a’ jogkérdést is magokban foglalják, például a' sajtó és falsum vétségeinél. Sőt hogy a’ jury mindenütt a’ hol divatozik, azon esetekben is, hol a’ tény kérdése, a’ jog kérdéstől külön választható, nem csak a’ tény, hanem a’ bűnösség felett is hoz Ítéletet, mutatja a’ Verdidnek formulája „bűnös vagy nem bűnös ", mutatja azon körülmény, hogy Verdictje nem merőben a’ tényt mondja ki p. o. „Pál kicégeztetett az életből Peter keze által'' hanem ezt mondja „Péter emberölést, vagy gyilkosságot követett el. így tehát, annak megitélése például, szándékos volt—e vagv történetes az ülés, vagy talán a’ saját védelem körében stb. követtetett el? egy szóval a’ bűnösségnek kimondása — melly a’ hiba és szándékosságnak úgy a’ beszámítás fokozatának meghatározását szükségesképen magában foglalja, — a’ jog kérdésnek nagyobb és nehezebb részét kimeríti, és a’ törvénynek a