1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

/.5. Ülés írásai. Julius .5-én 1843.

ségél nem ismére, büntetés alá nem ronathatik, ’s igy kijelenteni: hogy a' tettek vétkességéről csak tudós bírók Ítélhetnek, nem volna egyéb azon vallomásnál, hogy mind azok, kiket a’ törvény büntető keze sújt, olly tettekért szenvedik büntetéseiket, mellyeket csak a’ tudós bíró ’s nem ók ismerőnek bűntetteknek, ’s mellyekre nézve e’ szerint reájok semmi imputatio — melly csak a’ bűntettnek tudvavaló elkövetésében áll — nem létezhetik.

Sokkal nagyobbak azon nehézségek, mellyek az esküdtszékek ellen az ártatlanság biztosításának tekintetéből emeltetnek. — Minden törvényhozás t. i. átlátva azt, hogy rendes törvényszékei a’ közbizodalomra olly mértékben mint az esküdtszékek nem számolhatnak, e’ liijány pótlására rendes bíróságaival némellv intézeteket kötött öszve, mellyek által az ártatlan vádlott biztosítatik. — A’ bizonyítási rendszabályok, mellyekhez a’ biró Ítélete leköttetik, ’s a’ felebbvitel, melly által hibái helyrehozatnak olly garantiák, mellyeket az esküdtszék nem adhat, ’s nem bijányoznak, kik ezen oknál fogva az esküdtszékek ellen, mint mellyekben 12 egyszerű polgárnak alanyi meggyőződése határoz, nyilatkoznak.

De bár mi fontosnak látszassák is ezen ok, közelebbről tekintve, átláthatja mindenki alaptalanságát. És jelesen:

1-ször. Kötelező bizonyítási rendszabályoknak felállítása tökéletesen lehetetlen; lehetetlen, mert:

a) Azon okok, mellyek valakit valaminek igazságáról meggyőznek, alanyisága szerint különbözők, ’s meghatározni mi módon, s mi által győződjék meg a’ biró, ép olly lehetetlen vállalat, mintha embernek azt akarnék szabni elébe, mikint gondolkozzék.

/>) Bár milly ügyes és találékony légyen is a’ törvényhozó: soha bebizonyítási rendszabályaiban az esetek véghetetlen különbségét kimeríteni nem fogja, ’s állíttson fel bár ezernyi törvényeket e’ részben, alkalmak fognak jőni mindig, mellyekben a’ bíró nem találva egy alkalmazhatót rendszabálya között, ha Ítélni akar, alanyi meggyőződésre szorul.

c) Az úgy nevezett bizonyítási theoria tehát közönségesen csak aránylag kevés rendszabályokra szorítkozik. — Mondja például, hogy a’ biró csak két classicus tanúnak egyenlő nyilatkozása, vagy a’ vádlottnak ön vallomása vagy bizonyos Öszszefüggésben lévő indiciumok szerint mondhassa ítéletét. De miután épen e’ próbák megítélésében csak a’ bíró alanyi meggyőződése határozhat, ’s miután ítélete épen attól függ, mikint vétettek e’ próbák általa, classicusoknak tartotta-e például a’ két tanút, Önkénytesnek-c a’ vallomást, Összefüggőknek-e az indiciumokat: világos hogy mind az úgy nevezett bizonyítási rendszabályok mellett is, a’ dolog lényegére nézve, csak a’ bíró alanyi meggvőződése határoz.

(I) E’ bizonyítási rendszabályok vagy úgy adatnak, bogy mint Hollandiában, a’ vádlottnak elitélésérc, még akkor is, ha nékik tökéletesen elégtétetett, a’ bírónak személyes meggyőződése kívántatik; vagy úgy, hogy e’ próbák létezése mellett a’ biró nem követheti személyes meggyőződését, ’s az ellen is Ítélet kimondásra kényteleníttetik. — Az első esetben növekedni fog a’ búntelenség; mert szükségkép számosak lesznek az olly esetek, mellyekben a’ biró, majd mivel személyes meggyőződése ugv kívánja; majd mivel a’ bebizonyítási rendszabályoknak elég nem tétetett, felmenteni kénteleníttetik. A’ második esetben azon lealázó helyhezetbe állíttatott a’ biró, hogy személyesen meggyőződve a’ vádlott ártatlanságáról, még is bűnösségének kimondására kényteleníttetik, ’s igy törvényes gyilkolás akatatlan eszközévé alázza magát.

De ha azon tökéletlen bizonyítási rendszabályokat, mellyek a’ németországi törvényekben felvétettek gyakorlati hatásukra nézve tekintjük, nem hogy bennük az ártatlanság biztosítását látnok, inkább olly következésekre fogunk akadni, mellyektől felvilágosodott századunk visszaborzad. — Ha a’ bíró ítéletében bizonyos a’ törvény által meghatározott bizonyítási rendszabályokhoz szoríttatik, személyesen meggyőződve a’ vádlottnak bűnösségéről, ő kétség kivül el fog követni mindent, hogy például Önvallomását, melly nélkül rá Ítéletet kimondania nem lehet, erkölcsi és talán anyagi kínzások által is kicsikarhassa; ha pedig mind e’ módok nem sükerülnének: a’ törvény gondoskodik más eszközökről, mellyek által a’ veszedelmes rabot, kit próbák hijánya miatt el nem Ítélhetett, a’ köztársaságból kizárhassa, ’s absolutio ab instantia név alatt részint lealázó rendőri felvigyázat, részint inquisitorius börtön annak sorsa, kit a’ törvény szigorú rendszabálya vétkesnek nem mond, ’s a’ bíró meggyőződése ártatlannak tartani nem tud. — Átlátták e’ nehézségeket Németország legnagyobb tudósai ’s maga a’ híres jogtudós Mittermayer, ki 1819-ben a’ bizonyítási theoria lehetőségébe bízva az esküdtszékek ellen nyilatkozott, épen ezen nehézségek által biratott arra, hogy miután évekig egy bizonyítási theoria kidolgozásában fáradván, a’ munka lehetlenségét átlátá, ’s más részről meggyőződött, hogy a’ búntettek elitélését illy rendszabályok nélkül rendes bíróra nem bizhatni, esküdtszékek mellett nyilatkozók.

De valamint a’ bizonyítási rendszabályok inkább csak képzelt mint \aló biztosítást nyújtanak a’ vádlottnak, úgy ott, hol rendes bírák ítélnek, a’ felebbvitclnek biztosítéka sem olly erős, minőnek az közönségesen állíttalik. — Mert nem is említve itt azt, hogy felebbvitel szóbeli eljárástól alig képzelhető, s hogy senki nincs, ki ezt felebbviteli jognak szívesen feláldozná nem is említve, hogy azon esetekben, hol a’ biró az esküdtek véleményével ellenkezve a’ vádlottat ártatlannak hiszi, felfüggesztési jogánál fogva az esetet új esküdtszék elébe terjesztheti, ’s hogy így az esküdtszékeknél is néha felebbvitel, ’s pedig annak azon egyedüli módja létezik, melly a’ vádlottnak való biztosítást nyújt, ha a’ tárgyat közelebbről tekintjük — átláthatja mindenki, hogy főkép ott, hol az első bíró bizonyítási rendszabályok nélkül Ítélvén a’ felebbvitclnek biztosítéka legszükségesebbnek látszanék, c’ biztosíték lehetetlen. — Mert miután illy esetben az első biró Ítéletét csak személyes meggyőződésére alapítaná, a’ felső biró ez Ítélet megváltoztatására nézve hasonlókép nem követhetne alanyi meggyőződésénél egyebet, úgy, hogy a’ bírói hatalom bizodalmának csonkolásával, valahányszor az első biróság ítélete meg-Orszúo(/vili. Irnsrti. /.

217 (15—16)