1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve
15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. A’ kényszerített dolgozó gyarmatok felállítása iránt tett indítvány: miszerint némi bűnösük, vagy talán kóborlók, ’s több ollyas egyének is, kik dologtalanságnál ’s elhagyatott állapotuknál fogva már a’ bűn örvényének szélén állanak, külön a’ statustól e’ végre kijelelendő pusztákon tartassanak — nem talált pártolásra; mivel ha volna is e’ végre alkalmatos föld, annak kiosztása a’ keresési iparra káros hatással, sőt a’ vétségek elkövetésére is ingerül szolgálhatna; de máskép is az igazsággal össze nem férne, hogy ott a’ vétkesek láttassanak el földekkel, hol ezek nélkül számtalan szegények szűkölködnek, hogy pedig vegyest a’ szegények a’ gonosztévőkkel képeznének illy gyarmatokat, a’ szegénység méltatlan lealacsonyítása nélkül nem történhetnék, — egyébiránt a’ szegénységből eredett vétkek megelőzésére nagyobb városokban építendő dolgozó házak czélszerűbbeknek találtatván. Általtérvéu a’ n. m. országos Választmány az alválasztmányi munkálatban 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11-ik pontok alatt lévő kérdéseknek ■— mellyek a’ börtönök igazgatását tárgyazván, összefüggésöknél fogva együtt valának eldöntetendők — megvitatására, a‘ börtönök igazgatása és felügyelése iránt tekintettel a’ középponti 's a' municipalis hatalom kellő befolyására ezekben állapodott meg : Az egész börtönrendszer és így a’ kerületi, és törvényhatósági börtönök feletti felügyelés a' Helytartótanácsot illesse, és egy középponti biztosságnak — mellv a’ Helytartótanácsnak kiegészítő, és egyedül csak e’ tárgygyal foglalkozó részét teendi, — tagjai — kiknek sorában orvosoknak is kell lenni — utazzák be évenkint a’ törvényhatósági, ’s kerületi börtönöket, a’ visszaéléseket vagy nyomban megszüntetvén, vagy azokat a’ Helytartótanácsnak bejelentvén. — A’ külön mindenik kerületi börtön igazgatóját mi illeti, ennek mikénti választatása, vagy kinevezletése iránt, úgy arra nézve is, hogy ezen igazgató az illető kerület törvényhatóságai által választandó kiküldöttségnek minő ellenőrködése alatt álljon? az Álválasztmány tói váratik vélemény. A’ törvényhatósági börtönök igazgatói pedig az illető hatóságok által neveztessenek ki. Felolvastatván a’ 12—dik pont, ,,hogy ha a’ magányrendszer munkával elfogadtatnék, kell—e a’ rabok munkájára nézve bizonyos szakmányt megállapitani, vagy nem?” — A’ szakmány megállapítására szavazott a’ n. m. országos Választmány. Felolvastatván ugyan azon Alválasztmány munkálatának 13-ik pontja: ,,a’ rabot illeti-e a' börtöni munkája érának egy része, vagy sem?” határoztatott: hogy ezen a’ részletek kidolgozásakor közelebbről meghatározandó munka árrész illesse a’ rabot. A’ 14-dik pontra nézve: „egyszerre kell—e behozni a’ megállapítandó börtönrendszert vagy részenkint?” a’ dolog természetéből a’ részenkinti behozatás állapítatván meg, az iránt: minő légyen az átmenetei az eddigi állapottól az új rendszerre, hol alkalmaztassák ez elsőbbleg, a’ kerületi, vagy törvényhatósági börtonöknél-e? 's a’ t. részletes javallat kidolgozásában eljáró Alválasztmány bizatott meg. 215 (12—13) kell állani a’ fenyítékével, — ’s ennél fogva oda utaslttatott a' börtönrendszer részletes kidolgozásában eljáró Alválasztmány: nyilatkozzék az iránt is, hogy a’ javítási ’s tanító elem mikéj) szüvettessék az egészbe? VII., VIII., IX-ik ülés December hónap 15., 16., 17. és 18-ik napján 1841-ik esztendőben. A’ megnevezettek jelenlétében. A’ tanácskozások az alválasztmányi munkálatban kijelelt kérdések felett folytattatván, fölvétel alá kerültek azon potok, mellyek a’ büntető törvénykezést illetik, mielőtt azonban a’ n. m. országos Választmány ezeknek sor szerinti tárgyalásába bocsátkoznék, elfogadást nyert az indítvány, hogy — miután a’ dolog természetének inkább megfelelne, ha elsőben a' törvényszékek elrendezése és azután azoknak illetősége határoztatik el, mindenek előtt a’ 19—ik pont alatti kérdés vétessék tanácskozás alá, melly igy szól: „Ki ítéljen a’ tény kérdése felelt, esküttszék-e vagy más bíróság?” Többek által az esküttszékek behozása inditványoztatva, az általok előadott okok lényege következőkben foglaltatik: Minden büntető Ítélet két lényeges gondolat részeknek egyesüléséből áll. — Az első, mellv ben valamelly bűntett bizonyos egyén által elkövetettnek lenni állíttatik, a’ másik, mellyben a’ büntetőtörvény rá alkalmaztatván, a’ büntetés kimondatik. — Nem hozhatunk ítéletet a’ nélkül, hogy a’ tény ’s törvényalkalmazás kérdéseire megfelelnénk, ’s a’ biró, legyen az egyes vagy többség, nem határozhat a’ nélkül, hogy azon sylogismuson, habár akaratlanul, át nem menne, mellynek majorja a’ bűntett, minorja a’ törvények rá való alkalmazása ’s következése az általa kimondandó büntetés. Hol a’ bírói hatalom egyes által gyakoroltatik, az Ítélet soha e’ két kérdésnek megfelelésére nézve ellenkezésben nem állhat; — mert képzelni nem lehet, hogy a’ biró akkor, ha egy tettnek elkövetése, vagy arról, hogy a’ törvény rá valóban büntetést szabott, tisztában nincs: a’ büntetést kimondaná. — De máskép van az ott, hol a’ közbiztosság tekintetéből (melly a’ bírói hatalmat fontossága végett egyesekre bízni nem akarja) e’ hatalom collegiumokra bizatik; mert ha bár itt is a’ tény 's törvény kérdése szűkségkép elválasztatnak egymástól: teljességgel nem következik, hogy azon többség, melly a’ büntetést kimondó, e’ két külön kérdésben egyenlőn Ítélt, ’s igy az egész ítélet néha csak képzelt többségnek véleményén alapszik. — Tegyük fel, hogy egy személy rablással vádoltatik, az Ítélő öl biró közül a’ tény kérdéseinek elhatározásában három A. tt. (1. a’ vádlottat vétkesnek tartja, kettő D. és E. ártatlansága mellett nyilatkozik; a' törvény alkalmazására nézve A. és It. bizonyos enyhítő körülmények miatt a’ vádlott kisebb büntetésre Ítéli; C. D. és E. ellenben azon feltétel alatt 54 *
