1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843.

meg nem felelnének, azok hallgatórendszerü börtönökké kevesebb költséggel általaik!thatók mint viszont; ne hogy a’ két rendszer előterjesztésével a’ vélemények tévedésbejövén, utóbb a’ börtönök jelen legroszabb állapota maradjon meg: a’ Választmány ezen tagjai egyedül a’ magányrendszert látták javallatba hozandónak.

Mások egy azon intézetben a’ kevésbé bűnösökre a’ hallgató, a’ nagyobb bűnösökre a’ magányrendszer használatát kívánták.

Az igen nagy többség a’ próbatételt elmellőzve azon okoknál fogva, mellyek a’ magányrendszer mellett egyszersmind azon gyakorlati nehézségek tekintetéből, mellyek a’ hallgatórendszer ellen felhozatnak — a’ magányrendszert fogadta el azon kijelentéssel, hogy ezen tárgy részletes kidolgozásával megbízandó Alválasztmány a’ rendszer szigorúságának — a' mennyiben a’ büntetés e’ nemével öszvefér — mérséklésére tekintettel légyen.

Inditványoztatott ez úttal, hogy bizonyos jutalom mellett felszólítás történjék, miszerint a' rabok számára czélszerii könyvek készíttetnének: mi azonban szinte a’ tárgy részletes kidolgozására halasztatott.

214 (10—12)

VI-ik ülés December 14-ik napján 184I-ik esztendőben.

A megnevezettek jelenlétében.

Olvastatott az országos Választmány némelly tagjainak a’ választmányi jegyzőnek, úgy a’ kebeléből kiküldött Alválasztmány tagjainak választatása, ’s a’ tanácskozások nyilvánossága iránt beadott különvéleménye.

A’ kerületi börtönökre nézve a’ magányrendszer elfogadása után folytatólag az alválasztmányi munkálatban kijelelt sor szerint tanácskozás alá került a) alatti azon kérdés: ,,a’ magányrendszer olly neme fogadtassák el, hol a' rabok dolgozni kéntelenek, vagy ollyan, hol ez szabad akaratoktul függ?” Miután a’ magányrendszer elfogadására azon tekintet is vezérlé az országos Választmányt, hogy a’ börtön szerkesztése folytonos tekintetet követel ugyan az emberiség igényeire, de hogy ennek még is ollyannak kell lennie, mellyet a’ szabad lábon lévő szegényebb sorsuak némileg a’ magok állapotánál kivánatosbnak ne tarthassanak; miután nemzetünk több osztályainak jelleménél, 's a’ Komárom vármegyei magányrendszerféle börtön körül tett tapasztalásnál fogva méltán attól tarthatni, hogy azon tényre: miszerint Eszak-Amerikában a’ rab jótéteménynek nézi a’ munkát, nálunk, hol a’ rabok közül számosán a’ munka Örömét még csak nem is sejdítik, biztossággal nem építhetni: abban állapodott meg a’ többség, hogy a’ magányrendszer ama neme ajánltassék az országgyűlésnek, mellynél a’ rab dolgozni köteles; megjegyeztetvén egyszersmind, hogy ne csak a’ magányrendszernél divatozó sanyarításokkal, minők sötét elzárás, ágy elvonás ’s a’ t. hanem némelly engedélyek által is ösztönöztessék munkásságra a’ rab, — ’s hogy más részről ollyas egyénekre nézve, kik kitűnő szeretetet mutatnak a’ munka iránt, — ezen munkának elvonása a’ fegyelem elleni vetés esetében sanyarításképen használtassék.

A’ b) c) alatti kérdések mint a’ hallgató, ’s dolgozó intézeteket tárgyazók — a’ magányrendszer elfogadásával magoktól elesvén, — a’ 3-dik pontnak: a’ vétek neme határozza-e el a’ raboknak kerületi börtönökbe küldetését, vagy az elzárás hosszabb ideje, vagy egyiknél egyik, a’ másiknál másik körülmény? úgy az ennek elintézésére előlegesen eldöntendő 8-dik pontnak; ,,milly rendszerhez alkalmazandók a’ törvényhatósági börtönök, magányrendszerhez-e, hallgatóhoz, vagy dolgozóhoz? vizsgálatába ereszkedvén a’ n. m. országos Választmány: miután a’ hallgatórendszer elve a’ kerületi börtönöknél gyakorlatilag sok nehézségekbe ütközőnek találtatván, ezen ok az egyes törvényhatósági börtönökre még inkább állana, de a’ törvényhatósági börtönökbe a’ rövidebb időre elitéit foglyok zárattatván, rövid elzárás tekintetéből a’ megtébolyodástól kevésbé lehetne tartani, ’s ezen okból a’ hallgalórendszer barátjai is a’ kevés időre elzártakra nézve, a’ magányrendszer alkalmazását helyeselnék; — miután továbbá a’ tapasztalás bizonyítása szerint a’ fogság első idejében, a’ magány állapot elviselése legsanyarúbb, ez a’ rabokban nem csak magukbai szállást, hanem jövendőre a’ bűntett elkövetésétőli félelmet is idézvén elő, a’ büntetés czéljának az illy börtönökbe zárt rabokra nézve inkább megfelelne: a' n. m. országos Választmány ezen 8-dik pontra nézve abban állapodott meg, hogy az egyes törvényhatósági börtönökben is csak a’ magányrendszert alkalmazhatni következetességgel. Azon tekintet, hogy a’ megyei tömlöczök — mellyekben az uradalmi vérhatóság megszűntével, még több foglyok lesznek lezárva, — csak nagy költségekkel alakíthatók át magányrendszerféle börtönökké, azért sem Jérítheté el ebbéli határozatától az országos Választmányt, mivel törvényhatósági tömloczeink majd nem kivétel nélkül olly elhagyatott állapotban vannak, hogy bár millv rendszer alkalmaztassák is, azoknak újjá építése elkerűlhetlen. — Elfogadtatván ekkép a’ törvényhatósági börtönökre is a’ magányrendszer, arra nézve, hogy mi határozza el a’ rabnak kerületi vagy egyes törvényhatósági börtönbe való záratását? sinórmértékül a’ rab által kiszenvedendő fogságnak időhossza állapítatott meg; annyival inkább, hogy ennek alapul vételével az eddigi büntetési tabellák nyomán eljuthatni a’ kerületi és törvényhatósági rabok diametralis számához, 's igy megközelítő számítás áll elő a’ börtönök kiterjedésének meghatározására. Közelebbi megjelelése a’ fogság idő hosszának, melly a’ kerületi börtönbe kerülést maga után vonja, a’ börtönrendszer részletes kidolgozásában eljárandó Alválasztmányra bízatván.

Indítvány tétetvén: hogy a’ kerületi börtönökkel ,,javitó iskola” név alatt ollyan intézet kapcsoltassék Össze, mellyben a- fiatal, talán a’ 16 éven alól levő bűnösök külön, az intézet nevének megfelelő bánásmód mellett tartassanak; — többen ugyan oda nyilatkoztak, hogy ezen javító iskolákat inkább a’ törvényhatósági börtönökkel kellene összekapcsolni, feltehető lévén, hogy azokban lezárandó egyének nagyobb száma kisebb vétségekbeni elmarasztottakból álland, abban mindazonáltal egyet értett az egész országos Választmány, hogy ha valahol, úgy a’ kisebb komáknál a’ javítási czélnak egyensúlyban