1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve
/.5. Ülés írásai. Ja Uns ö-én 1843. .Mert olly testületeket, melljek a' megyei hatóság alól tetemes idő óta felmentve, ónállású, külön portákkal ellátott ’s közvetlen a’ kormányszékektől függő törvényhatóságokat képeznek, saját büntető hatóságokból, mellyct királyi adomány levelek által törvényszcrűleg nyertek, hosszabb gyakorlat által megszoktak, kivetkeztetni, ’s újra a’ megyei törvény hatóság alá vetni a’ nélkül nem lehet, hogy az által zavar és elkeseredés ne okoztassék. A’ törvényhozásnak javítási pályáján szükséges, hogy a’ fcnálló és hosszas gyakorlaton alapuló érdekekre gyakran a’ szigorú ebbéli következetesség feláldozásával — tekintet legyen ; és igy e' jelen esetben a’ felebb nevezett törvényhatóságoktól a' büntető hatalmat csak akkor kellene elvenni, ha akár a’ tapasztalás tanúsága, akár általános valószínűség szerint a’ büntető hatóság gyakorlatára elégtelenek volnának, mi azonban felölök az azokban létező népességet, értelem kifejlődését és független állásukat tekintve, épen nem állítható. Az ellenkező véleményű kevesebbség fentartá nézeteinek külön véleményben leendő kifejtését. E’ szerint a’ n. m. országos Választmány felebbi megállapodásánál fogva a’ büntető hatóság a’ vármegyékre; Jászok, Kunok, Hajdúk és fiumei kerületekre; a’ törvénybe iktatott sz. kir. városokra, nem különben Pécsre, Eszékre es Aradra, úgy szinte a’ 16 szepesi városokra szorittalik a’ következők világos megjegyzésével, hogy mindezen hatóságok az c’ felett szerkesztendő törvényezikkelyben névszerint elősorandók; továbbá hogy a’városoknak büntető hatalma csak ott maradván meg, hol eddig azt mint hatóság gyakorolta, ott hol azzal földesúri jogánál fogva élt, megszüntessék; — végre hogy az e’ szerint javallatuk) törvények meghozása után büntető joggal csak azon hatóságok bírjanak, mellvek azzal a’ törvén)hozás utján felruháztalak. 211 (6-7) S\-ik illés December ll-ik napján 1841-ik esztendőben a megnevezettek jelenlétében. Tanácskozások tárgya volt az alválasztmányi jelentésben a’ börtönrendszert illetőleg előadott Iső kérdés: ,,szükségesek-e a’ törvén)hatósági börtönökön kívül még több olly kerületi börtönök, mellyekbc több törvényhatóságok elitéit rabjai elzáralnak?“ Mind azon okok, mellyeknél fogva már az 1825/7-diki 8-dik t. ez. által a’ rendszeres munkálatok vizsgálatával megbízott országos Választmány a’ kerületi börtönök felállítását javallottá, ’s mellyek a' n. m. Helytartótanácsnak 1820-ban a’ törvényhatóságoknak ez iránti kihallgatása után költ, és az említett országos Választmány iratai közt találtató felírásában bővebben kifejtetnek, — hozzájok járulván még az is, hogy a’ vérhatalomnak az ezzel eddig bírt uradalmaktól ’s égjél) községektől leendő elvételével az egyes megyék rabjainak száma még növekedni fog, a’ n. m. országos Választmányt is arra birták, hogy a’ kerületi börtönök felállítását egy hangulag elfogadja. Indítványba hozaték itt annak előleges kijeleltetésc ,,hogy a’ letartóztatottak az elitéit raboktól külön tartassanak.“ Mi azonban mind azért, hogy ez a’ dolog természetéből foly, mind azért mivel ezen kérdés tárgyalása a’ 8-dik pont alatt, hol a’ törvényhatósági börtönök fordulnak elé, inkább helyén lenne szükségesnek nem találtatott. A’ börtönök jelen állapotának ismerete a’ czélba vett javításoknál szükséges lévén, ő cs. kir. Főherczegségének az ország Nádorának clnökileg a’ végett leendő megkéretése elhatároztatott, hogy a’ törvényhatósági börtönöknek fekvéséről, minéműségéről ’s kiterjedéséről a’ törvényhatóságok főnökei által rövid utón leendő tudósítások beküldését kegyelmesen megrendelni méltóztassék. Olvastatott azután a’ 2. kérdés: ,,ha illyes kerületi börtönök is szükségesek, millyen rendszer hozassék he, a’ magány rendszer-e, a’ hallgató vagy dolgozó?“ A’ két egymással ellentétben helyzeti rendszernek fogalma abban állapíttatván meg, hogy a’ magány rendszer szerint rendezett fogházakban a’ fogoly éjjel nappal külön rekeszben tartatik; a’ hallgató rendszer mellett ellenben csak az éjt tölti magános háló kamarában, nappal pedig társaival közös teremekben dolgozik, -—- mindenek előtt megjegyeztetett, hogy ezen rendszerek mind ketten csak rÖvidebb idő óta alkalmaztatván, nem létez még olly elhatározó tapasztalási eredmény, melly annak czélszerüségéről és kivihetéséről ezen országos Választmányt tökéletesen meggyőzhetné. Az egyik vagy másik rendszer elfogadásánál szükséges sok más körülményeken ki)ül főleg a’ nemzet jellemére, s az intézet felállítására megkivántató költségekre tekintettel lenni, ezeknél fogva mielőtt ezen országos Választmány e’ kérdés eldöntésébe bocsátkoznék javallatba hozatott, hogy előlegesen egy Alválaszlmány hizattassék meg, melly az orvosokkal! tanácskozás, a’ költségek felvétele, és egyéb körülmények egybevetése után alkalmas tervet terjeszszen az országos \ álasztmány elébe. Azonban miután az Alválasztmány is csak azon külföldön tett, és külön munkákban feljegyzett általános tapasztalások nyomán indulhatna, mellyeknek Öszvege az országos Választmány által szinte használható, az a kérdés, hogy melljik legyen c’ két rendszer közül elfogadható, — mert a' harmadik t. i. a dolgozó, mellynek lényege közös haló és dolgozó termekben áll, nem pártoltatott, — Alválasztmányra bizandónak nem találtatott, hanem tüsténti tanácskozás alá vétetett, melly is hé nem fejeztetvén, annak folytasása más napra lön halasztva. 53*
