1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve
lő. Ütés írásai. Julim ő-én 184 J. lietnék, szükséges léven az alválasztmány i munkálatokban szabályul szolgálandó fő elveknek az egész Választmány által leendő megállapítása, erre nézve azon indítvány, hogy a’ tárgyalás hamarítása végett egy alválasztmány az egész munkálatban előfordulható elveket minden véleményadás nélkül Írja öszve, és azokat a’ Választmány eléterjeszszc, szinte elfogadást nyert. Ezen Alválasztmányhoz kineveztettek n. in. gr. Telek y József elnöklete alatt gr. Desscwffy Aurel, b. Eötvös József, Zarka János itélőmester, Deák Ferencz, Klauzál Gábor és Pulszky Ferenez országos követek. Voltok, kik mindezen, mind más alválasztmányokat, a’ választás utján kívánták volna alakítani, a’ többség azonban, azon okból, hogy az eddigi folytonos szokás szerint az alválasztmányi tagokat az elnök nevezte ki, az elnökileg lett kinevezésben ezúttal is mcgnvugodott. A’ kevesebbségben lévő rész pedig ellen okait külön véleményben adta élő. 210 (5—6) Ili-ik iilés December 10-ik napján 1841 -ik esztendőben. A felebbieh jelenlétében. S z u c s i c s Károly, Bács megye volt országgyűlési követének hozzájárultával. Elnök ő n. msaga jelentette, hogy a n. m. országos Választmánynak a' tollvivő itélőmester mellé rendelt segéd es a’ jegyzőkönyv kinyomtatása érdemében nyilvánított kivánatait a’ fenséges cs. kir. főherczegnek az ország Nádorának előterjesztvén, ő cs. kir. főherczegsége mind az itélőmester mellé rendelt segédnek jutalomdíja, mind a’ jegyzőkönyvnek osztályonkint, a' mint egv tárgy bevégeztetik, leendő kinyomtatása, úgy az iránt is kegyelmesen rendelkezni méltóztatott, bo"v valahányszor az országos Választmánynak vagy kebeléből kiküldendő Alválasztmánvnak munkálódása alatt bizonyos tárgyakra nézve orvosi értesítések szükségesek volnának, Stábly Ignácz helytartósági tanácsos és az ország főorvosa, vagv ha bizonyos szakban különös tapasztalások kivántatnának, általa kirendelendő szaktudományos orvosi tag által szóval és Írásban szükséges felvilágosítások szolgáltassanak. A’ jegyzőkönyv hitelesítésére elnökileg következő tagok neveztettek ki: Tihanyi Ferencz, főispán, Hertelendy Miksa, gróf Károlyi György, Ö Igya i Titus, báró Vay Miklós, Szucsics Károly, gróf Apponyi György, Beöthy Lajos, Pázmándy Dienes, Haáder Pál, Palóczy László, Lengyel Pál. Kérdés tétetvén ez alkalommal, hogy azon indító okok, mellyek mellett az országos választmányi jelentésben a’ készítendő törvénvjavallatok az 182% észt. működött országos küldöttségek példájára az országgyűlés elejébe terjesztetni fognak, jelenleg állapittassanak-e meg? a’ n. m. Választmány abban állapodott meg, hogy ezek a’ jelentés szerkezetével együtt az egyes szakokra nézve kiküldendő alválasztmányok munkálatának beadása 's az a' feletti érdemleges tanácskozás befejezése után tárgy altassanak. Ezután beadatott a’ börtönrendszer és a’ fenvító törvénykönyv kidolgazásában előforduló fő elvek összeírásával megbízott Alválasztmány jelentése. Ezen jelentés felolvastatván, az abban szinte mindenek előtt eldöntendő kérdés ,,ki gyakorolhatja a’ büntető hatóságot?” került tanácskozás alá. És előadatván, miképen a’ büntető hatalom, melket a’ Status csak maga gyakorolhat, az azt kiegészítő törvényhatóságok által, egyeseknek czélszerűleg el nem ajándékozható; — más részről bar különös figyelemül hozatott fel, hogv a’ büntető hatóság a’ kiráki hatalomból folyna ki: mégis a’ földesurak által uriszékcikcn gyakorlott büntető jog megszüntetése a’ n. m. Választmány többségénél elfogadást nyert, annál fogva is, mivel a büntető igazság kiszolgáltatásában a' földesur vagy tisztjei egy részről, és a’ jobbágyok 's cselédek között más részről létező viszonyok méltán az elfogultság és részrehajlás félelmét ébresztik; de a’ hosszas tapasztalás útmutatásánál fogva is a földesúri büntető hatóság ollvannak ismertetik, mcllynek megtartása mellett minden gyökeres javítás a’ büntető rendszerben lehetetlenné válik. Ezekhez járulván az is, hogy a’ büntető igazság helyes kiszolgáltatásával összekapcsolt költségek az új börtön rendszer behozatala után tetemesen növekednek, mell veknek elviselésére a’ vér—bíróság jogával eddig felruházott uradalmaknak legalább nagy része nem képes. Nem különben az egy ház—nemesi (pracdialis) székekre és egyéb községekre nézve mind az, hogy az értelem es függetlenség, mellvek a’ büntető igazság helves kiszolgáltatását mindenek felett feltételezik, ezeknél a szükséges mértekben nem mindenütt és egviránt találtathatok, mind pedig a’ büntető joggal felruházott hatóságoknak nálunk más országokhoz képest szerfelett nagy száma tekintetbe jővén: ezen hatóságok büntető jogának megszüntetése szinte határozottá lett. Mellyek következtében javallatba hozatott, miszerint elv gyanánt felállítassék, hogy jövendőre csak olly hatóságok bírjanak büntető joggal, mellyek önállásuak és minden más hatóságoktól függetlenek, ’s egyszersmind az országgyiilesére meghivatnak. — Ebben a’ többség azon módosítással nyugodott meg, hogy noha Eszék, Pécs és Arad szabad királyi vaiosok nincsenek mindeddig törv. ezikkbe iktatva, ’s úgy a’ szepesi 16 városok is az országgyűlésére meg nem kiváltainak, még is azoknak büntető hatóságukat továbbá is megtartatni kívánta a’ következő okoknál lógva :
