1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

D. Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve

/.3. Ütés Irúsui. Julius ő-én 1843.

Költ November 1 5—kén u. a. c., mellybcn néhai Lánczy József főispán, és septemvir — nem külómben Szögyényi László, udvari tanácsos helyébe Lányi Imre főispán és septem\irt, és Zarka János kir. személvnóki itélómestert, ez utolsót tollvitelrc is, ő Felsége megegyezésének hozzájárultával ezen n. m. országos Választmány tagjainak kinevezi, egyszersmind a’ megjelenni akadályozott Beöthy Ödön helyébe a' törvényczikkelyben helyettesített Zol tán J á n os n ak meghivatásáról szinte a’ választmányi elnök ő. n. méltósága értesittetik.

Költ November 27-kén u. a. e., mellvben az 1821, 1831 és 1837-dik esztendőkben, az ország minden törvén'hatóságaitól a' kir. főtörvényszékekre feleblnitel utján feljött, és ott megvizsgált büntető perekről készített három rendbéli lajstromok használat végett a’ n. m. Választmánynak általküldetnek. — Jelentetvén egyszersmind elnökileg, hogy ő cs. kir. főherczegsége az ország Nádora az általa lett felszólítás következtében a’ törvényhatóságoktól beküldött jelentésekből noha ezek közül némellyek hijánosak — szinte a' n. m. Választmány használatára egy lajstromot fog készíttetni.

Melly alkalommal több országos követek azon még országgyűlése alatt a’ KK. és RR-dek között történt végzésnél fogva, „miszerint minden választmányi tag” — ha időközben felsőbb kinevezéstől függő hivatalba lép — kiküldetéséről lemondani tartozik, — Klobucsarich Károly Károlyvár városa volt országgyűlési követének, minta’ ki az országgyűlése óta a’ károlyvári váltótörvényszék ülnökévé neveztetett, a’ Választmányban lett megjelenése ellen kifogást tettek. Elnökileg tett azon megjegyzésre, hogy a’ törvény felett bár mi végzésnek is erőt adni nem lehet, Klobucsarich Károlv országos követ pedig, mint illyen a’ törvény által lévén kiküldetve, valóságos választmányi tag, 's ezen minősége kérdés alá többé nem jöhet — a’ felebb nevezett választmányi tagok azon oknál fogva, hogy a’ felebb érdekelt végzés, melly a' kiküldendő tagok elválasztását feltételezte Klobucsarich Károly személyére kötelező erővel csak ugyan bir, felebbi nyilatkozásukat óvás gyanánt jegyzőköny vbe iktatni kérték, mellynek mint lett dologonak bejegyeztetése nem ellencztetett.

Ezután indítványba hozaték, hogy a’ választmányi ülések nyilt ajtóknál tartassanak. Mellyet sokan a’ n. m. Választmány tagjai közül pártoltak — Dubraviczky Simon Pest megye alispánja és országos követ által a’ megye tereme e’ czélra ajánltatott is — a’ többség azonban ellen okait a’ következőkben pontositá:

Példa nélküli, hogy a' javallatok kidolgozásával megbizott országos választmányok nyilt ajtóknál tanácskozzanak. Midőn a’ törvények hozatnak, szükség, hogy ezen legfelsőbb hatalom felett a’ nyilvánosság őrködjék, és általánosan véve igaz ugyan, hogy a’ törvényeknek az életből kell kiágozni és pedig szabad alkotványu nemzeteknél úgy történik meg leginkább, ha a’ hozott törvények indító okai, ’s erkölcsi elemei a’ nemzet előtt tudva vannak, de ebből nem következik, hogv a’ törvényjavallatok születésektől kezdve keletkezésük minden stádiumait a’ nyilvánosság azon neme, melly itt inditványoztatik, kisérje. Előkészületeknél nem czélszerü azon anyagi érintkezés, mellvben a’ tanácskozó testület a’ hallgatósággal van. Zajongások, közbenszólások, a’ hallgatóságnak a’ tanácskozó testület felett a’ helyszínén gyakorlani szokott bíráskodása mind annyi körülállások, mellyek miatt a’ tanácskozások kellő csenddel, és komolysággal nem folyhatván, az eszmék kicserélése, a’ kölcsönös értekezés nagy részben sikeretlen marad. Mert az egyszer kijelentett véleménynek — ha a’ tanácskozások alatt felhozott okok által támasztott ellenkező meggyőződés úgy hozná magával — megmásitása, a’ hallgatóságnak nem tetsző nézetek tartózkodás nélküli kijelentése nagyobb számú közönség előtt nehezittetnék. És igy több kár következnék a’ hallgatóság bebocsátásából, mint haszon; kivált ha tekintetbe vétetik, hogy a’ fogalmak tisztítása a’ vélemények elkészítése — mellyek eszközlése tekintetéből kívántatik a’ nyilt ajtóknál való tanácskozás — feltételezve van az által, hogy a’ hallgatóság a' tanácskozó tagok előadott nézeteit valódikig felfogja, mi a’ tapasztalásnál fogva általánosan alig remélhető. Pedig fonákul felfogott eszmék, elferdített nézetek a’ czélba vett fogalmak igazítása helyett az ellenkezőt eszközük. — Egyébiránt azon kivül, hogy ezen nagy számú Választmány, mellynek tagjai hallgatásra nem kötelezvék, titokban nem munis ál ódik — a’ nyilvánosságnak, a’ mennyiben itt megkivántató elég lesz téve, ha egy részletes jegyzőkönyv időnkint nyomtatásban megjelenend. A’ váltótörvénykönyv példájára hivatkozni nem lehet mind azért, mivel annak javallata nem országos, hanem kerületi biztosság ülésében készítetett; mind azért, mivel ama száraz tárgy, és a’ jelen választmányi munka között, mellynek tárgyalása által az indulatok és rokonszenvek inkább ébresztethetnek, igen nagy a’ különbség. És ezeknél fogva a’ többség az országos választmányokban eddig divatozott tanácskozási módnál maradott.

Azok pedig, kik a' nvilvánosság mellett kevesebbségben maradtak, okaikat külön véleményben fejtették ki.

2W) (3—4)

II-ik ülés December 2-ik napján 184I-ik esztendőben.

A' felebb megnevezettek jelenlétében.

A’ jegyzőkönyv szerkeztése szóba hozatván, miután előrelátható a' tanácskozások terjedelmes folyamatja, s ez által a’jegyzőkönyv szerkezetével járó terhesebb munka, azon kívánat fejeztetett ki, hogy a’ tollvivő itélőmester mellé a' tanácskozások feljegyzésére nézve segéd rendeltetnék. Továbbá indítványba hozatott, hogy szakonkint a' mint egy tárgy bevégződik, a’ jegyzőkönyv azonnal nyomtatassék, a’ mi elfogadást nyervén, elnök ő n. m. nyilvánítá, hogy a' n. m. \ álasztmány ezen kivánatait ő cs. kir. főherczegségének az ország Nádorának be fogja jelenteni.

A’ jegyzőkönyv hitelesítésére nézve időnyerés tekintetéből indítvány történvén, hogy az egy Alválasztmány által teljesítessék, ezen javallat hasonlókép pártolást nyert.

Felolvastatván azután az 18-41 — ik évi V—ik törv. czikkely — a’ folytatandó munkálat rendszerére elnökileg javallatba hozatott a’ szak—osztályoknak cgv vagy több Alválasztmányok által hiendő kidolgoztatása, de mielőtt ez megtörtén—

Oíszűflf/yíil. írásai. I. 5«3