1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
C. A' börtön-rendszerről
172 (28Í)—291 ) /.5. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. in) a' szabad levegőnek, arra rendelt alkalmatos helyeni használása, egyedül azon raboknak (’s akkor is minden szükséges óvakodásokkal) engedtetik meg, kikre nézve azt a’ börtön orvosa kerül— hetién szükségből elrcndclcndőnck jelentendi. Másodszor. Minden évnek többi, úgymint Aprilis, Május, Junius, Julius, Augustus és September hónapjaiban, szinte a’ fentebbi rendeletek lösznek megtartandók, azon különbséggel, hogy: a) a’ rab felkelésének ideje reggeli öt órakor; b) délelőtti dolgozáshoz fogásának ideje, reggeli hctedfél órakor; c) délutánni munkájának végképi elhagyásának ideje, estvéli kilenezedfél órakor; ’s d) köteles lefekvésének ideje, kilencz órakor lészen. 55. §. Az izraelita rabok, csak szombaton és saját innepeiken nem, — a’ keresztényeknek vasárnapjokon és innepeiken azonban, rendesen dolgozni tartoznak. 56. §. A’ rabok által kénszerítve teljesítendő munkák, általánosan véve, olly természetűek legyenek, melly a’ börtön rendszer elveivel és szabályaival ellenkezésben ne legyen, minélfogva a’ börtönben uralkodni kellető csendet és hallgatást megzavaró dörömbózéssel járó, valamint olly munkákat is, mellyekhez tűzzeli olvasztás kívántatik, a’ rabokkal tétetni nem lehet. 57. §. Melly rab, a' börtön rendszer szabályaival megférhető valamelly mesterséget tud, vagy legalább már tanult, véle a’ börtönben is azon mesterség gyakoroltassák, ’s az olly rabnak másnemű munkák csak azon esetre adassanak, ha szokott mesterségének űzése, dolgozásra fordítni kellető minden idejét teljesen el nem foglalná. 58. §. Ha a’ rab semmi kézi mesterséghez nem ért, vagy a’ börtön rendszer szabályaival meg nem férő mesterségét rabsága ideje alatt nem gyakorolhatja, tanítassék meg a’ munkának valamelly nemére, mellyet értelmi felfogásának kisebb vagy nagyobb fokozatához ’s korához, neméhez és testi erejéhez képest, legkönnyebben és hamarább megtanulhat — és mivel, a’ börtoni intézetnek, egyszersmind magának is javára, valamit érdemelhet. 59. §. Arról, hogy a’ rab időről időre mit dolgozott? azért mit érdemlett, vagy készített munkája mi áron adatott el? abból őt mi illeti? hiteles és pontos naplókönyv vitessék, és ezen állapot, mindenkor teljes világosságban tartassák. 60. §. A’ rab szakmányul kiszabott munkája bérének 4/5 része kirekeszlőleg és minden esetre a’ börtön intézet közpénztárái, Ve része pedig magát a’rabot illeti; de 61. §. Ha az ellene hozott bírói Ítélet szerint általa kielégitni kellető kárvallottak, ’s egyebek találkoznak ’s kielégítésükre más vagyona nincs, munkabéri részére is azon ítéletnek foglalássali teljesítése kiterjesztessék, ’s illy esetben abból a’ 25-ik §-ban legfelebb nyólez napokra, öszvesen 48 krokkal rendelt úti költségnél több, a’ rab számára ki ne vétessék. 62. §. A’ börtön épületeiben vasárnapokon ’s illetőleg innepeken tartatni szokott isteni tiszteletben a' rabok, kiki maga vallása szerint, a’ fogház rendszeréhez alkalmaztatott módon részt venni; ’s a’ dologtól üres azon vasárnapokon ’s illetőleg innepeken, nappali idejüket (ha olvasni tudnak) szent irás, és a’ börtön intézet könyvtárából adandó hasznos és erkölcsjavító könyvek olvasásával tölteni úgy tartoznak, hogy a’ börtoni illető lelkész általi meglátogatásukkor, ennek kérdéseire olvasásuk sikeréről, felelni is tudhassanak. 63. §. Az izraelita rabok magok módja szerint végzendik ájtatosságaikat, ’s arról, hogy ez megtörténhessék, a’ törvényhatóságok a’ helybeli körülményekhez alkalmazandó móddal rendelkezzenek; különben pedig az izraelita rabok is (kik olvasni tudnak), innepjeiken nappali idejüket, erkölcsi épületes könyvek olvasásával lesznek töltendők. 64. §. A’ megitélt raboknak is az, hogy nyilt vagy zártalakban készítendő végrendeletet tehessenek; valamint az is, hogy házasságon kivid született egy vagy több gyermekeiket, házasság által törvényesíthessék, mindenekben úgy és a’ szerint, mint az elzárt vádlottakra nézve felebb a’ második fejezet alatti 18-ik §-ban elrendelve van; rabságuk ideje alatt akár mikor megengedendő lészen. 65. §. Ha a’ rab súlyosan megbetegszik; vagy nyavalyájának természete az egésséges rabok kamaráik sorábóli kiszállítását kívánja meg, a’ betegek számára fordítandó külön kamarácskák egyikébe vitessék, ’s a börtön orvosa által szorgalmatosán gyógyítassék ; sőt ha a’ rab különös bizodalmát biró más orvos segedelmét is használni kívánná, (ha abban mód, idő és lehetőség van), azon orvos is, de mindenkor a’ rabnak vagy családjának saját költségeikre, a’ nyavalya gyógyításának módja és terve feletti orvosi úgy nevezett tanácskozásokra hivatassék meg. 66. §. Az elébbi §-ban érintett esetben egyiránt megengedtetvén az is, hogy a’ rabhoz, ha úgy kívánná, a’ börtoni rendes lelkészen kívül, más lelkész is meghivathatik; ha mind ezeken kiüli a’ beteg rab, családját, atyafiait, barátit látni óhajtaná, ’s a’ börtön orvosa is, az igazgatóság előtt a’ rab betegségét halálosnak, vagy felgyógyulásához kettes reményt nyújtónak nyilvánítaná, a’ beteg rabnak abbeli kívánsága (ha idő és mód van benne) óvako— dási szoros felügyelés mellett szinte teljesítessék. 67. §. A’ betegségéből felgyógyult rab, mihelyt azt a’ börtön orvosa, már megtÖrténhetőuek jelentendi; az egésséges több rabok börtön kamaráik sorában lévő egyik kamarácskába áttéve zárassék el, 's rabsága még Iq nem tölt idejét, szinte kénszerített dolgozással folytonosan töltse. 68. §. A’ büntetésük kiszenvedése előtt elhúnyt rabok holt testeiknek, halottas kamarába vitelükre, eltakarításukra, valamint végrendelet nélküli elhalásuk esetében, közfelügyelés alatt volt pénzeik és holmiekre nézve, lelehb a’ második fejezet alatti 19—ik, 20-ik, 's 21—ik §§—ban foglalt elvek és rendeletek egyiránt tartassanak meg.
