1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
C. A' börtön-rendszerről
állapotában már az előtt is ne talá elzárva volt, vagy magát szabadsági állapotban védve, az őt rabságra kárhoztató bírói Ítélet következtében elfogatván, a’ börtön helyére megérkezik, a’ börtön igazgatóság Írnok házába vitessék; ’s ott, mind azoknak egy iránti teljesítésük, s a börtöni jegyzőkönyvben iktatásukon felül, mik felebb az I-ső fejezet 1-ső, 2-dik, 4-dik §§-okban szabályul kitiizettek, az Ítélettel reá mért rabsági büntetésnek misége— és annak egvkori kitöltésével, a’ rab majdani elbocsátásának, melly évre és napra esése is; a’ megítélt rabokra nézve különösen vitetendő börtöni hiteles jegyzőkönyvbe iktattassék. 42. §. A megitéltetése következtében elzárandó rabtól mind azon ruha és ágyneműnk, portékák és eszközök, miket csupán elzárt vádlotti állapotában, az I-ső fejezet 3-dik, 4-dik; 's a’ 11—dik fejezet 9-dik, 15-dik, 16-dik §§-ban foglalt rendeletek szerint kényelmére használnia, vagy mikről rendelkeznie még szabad volt, további használtatásuknak megszüntetésével, már általánosan vétessenek el; ’s ugyan ezen rendelet lévén a’ magukat szabadságban védett, de bírói elmarasztó Ítélet következtében elfogatva, a’ börtön igazgatóságnak áltadott rabokra nézve is teljesítendő, a’ tőlök elvéletendő holmik összeírásuk és köz gondviselés alatt tartásuk módja tekintetében, az I-ső fejezet 2-dik, 3-dik és 4-dik §§-aiban foglalt rendelkezések teljesítessenek; ezeken felül 43. g. Minden megítélt rabokat, börtönbe záratásuk alkalmával, alsó és felső saját ruháikból mellőzhctlenül kívétkeztetni; a’ 48-dik §-ban alább kijelelt 's köz költségen készítendő alsó és felső egyenruha darabokat vélök felöltetni, ’s rabságuk egész ideje alatt viseltetni kelletik. 44. §. A’ megítélt rab, mielőtt elzáratnék, a' börtön orvosa által gondosan vizsgáltassák meg, 's ha betegsége tapasztalatnék, tüstént orvosi gyógyítás és ápolás alá vétessék, ha pedig nem beteg; az I-ső fejezet alatti 5-dik §-ban megszabott móddal, ’s már akkor kivétel és különbség nélkül megmosdatva, förosztve, és fűsültetve rabi tiszta egyenruhában öltöztessék, a’ férfi-raboknak hajuk (de csupán tisztán tartásuk könnyítésére szolgáló móddal és alakban) megnyirassék, áll—szakálluk leborotváltassák, ’s a’ förosztés, minden bárom — a’ hajnyirás két hónapokban — a’ szakállborotválás, minden hétben ismételtessék; lábait pedig különösen a’ rab, a’ végre nyerendő edényben, szinte hetenkint megmosogatni kütcleztetik; — egyébiránt folytonos gondot kell fordítani arra is, hogy a’ rabnak teste és ruhája, rabsága egész ideje alatt köteles tisztasági állapotban tartassák. 45. §. Mind az első fejezet 6-dik, ’s a' második fejezet 17-dik §-ban kifejtve és megszabva van az elzárandó rab is, rabsága ideje alatti maga viseletére nézve, kötelességei miben határozódásukról értesítessék; egyszersmind adassák tudtára, hogv ruháját, ágyát, vagy bár mi is, a’ börtön kamarájában találtató bútorok, eszközök, szerszámok közűi szándékosan megrontani, munkáját szinte szándékosan rosszul teljesíteni, ’s bár melly kihágásokra vetemedni — mind annyiszor börtöni érzékeny fegyelem alá esése súlya alatt tiltatik; egyiránt teljesíteni kelletvén itt is azt, mi a’ börtön fegyelmi szabálvos rendeleteknek, a’ börtön kamarákban nyomtatott példánybani felfúggesztésök, az olvasni nem tudó rabok előtt pedig hónaponkinti felolvastatásuk tekintetében, az első fejezet 6-dik §-ban elrendelve van. — Mind ezek után 46. §. A’ rab, a’ börtön igazgatóság által, a’ börtön épületének a’ rabok bécsukatásukra rendelt osztályzatában kijelelendő ’s hivatalos könyvében soros számjárói feljegyzendő kamarácskába vitetve, zárassák bé: ’s hogy magában annál csendesebben elmélkedhessék, három napokig teljesen magára hagyassák , ’s az alatt napi rendes ételén és italán kívül egyebet ’s még könyvet se kapjon, senkit ne láthasson, maga mikép viselése mindazáltal, azon három napok alatt, különösen vigyázó szemmel tartassák. 15. Ülés írd sui. Julius 5-én 1843. 169 (284 — 286) B. második Szakasz. Az illy rabokkal büntetésük szenvedése ideje alatti bánásmódról. 47. §. A’ felebbi §-ban kijelelt három napok eltelésök után, az, hogy az ellene hozott bírói Ítélet következtében azontúl naponkint mit és mennyit kell szakmánykép dolgoznia? a’ börtöni igazgató által a’ rabnak tudtára adatik; az általa teljesítendő munkához kivántató anyagok, eszközök, és szerszámok kezéhez szolgáltatnak, s munkája hogy teljesítésére (ha ahhoz még nem értene), kezdőleg mindjárt taníttatik. 48. §. A’ rabok számukra köz költségeken készíttetve kiszolgáltatandó alsó és felső egyenruha darabok, kivétel és különbség nélkül, következőkből állandónak. a) A’ férfi raboknak közönségeseit: 1. Egy pár fejér ruha, 2. egy zseb-, és 3. egy törölköző kendő, mind ezek hetenkint tisztákkal felváltva, télben nyárban egyiránt; — különösen pedig Orszátjf/yiil. írását. I. 43
