1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
C. A' börtön-rendszerről
17« (286—287) lő. Ülés írásai. Julius ő-e'n 1843. A’ nyári hónapokban. 1. Setét szürke durva vászonból készült hosszú és bő nadrág (Paulaion). 2. Ugyan olly vászonból készült rövid, de a’ nadrággal összeérő, ’s azzal gombokkal egybekapcsolandó dókány (Spencer) olly móddal varva és alkalmaztatva, bogy annak a’ nyakat is fedező, 's az áll alatt begombolható gallérja, a’ nyakravaló adás és hordás szükségét megszüntesse, 's mind ezek, hónaponkint tisztákkal felváltva, a’ szennyesek mosóba adassanak. 3. Egy pár (sark nélkül varratandó) vékony bőr papucs, ’s éhez 4. hetenkint egy pár vászon kapeza. A ’ téli hónapokban. 5. A’ felebbi 1-ső és 2-dik pontok alatt léirt módon, ’s könnyen piszkot nem kapható setét szürke (lehető legolcsóbb, de a’ mellett elég erős): szűr, vagy abba posztóból készitendó nadrág és dókány, vászonnal bélelve; 6. kalap-posztóból készült szürke kerék sapka; 7. egy pár szürke posztóból varrott, bőrrel talpalt szinte sarkatlan bakkancs —• a’ rabok lábaik helenkinfi megmosásukkor, a’ szennyesek átvételével adandó tiszta kapczákkal. b) A’ nőnemű raboknak közönségesen. 1. Egy hosszú ing; 2. egy zseb-, és 3. egy törölköző kendő; hetenkint mind ezek tisztákkal felváltva; í. egy setét szürke durva vászonból vart kötény; és 0. ugyan oliv vászonból vart, ’s az áll alatt galanddal leköthető egyszerű főtakaró, hónaponkint tisztákkal felváltva; — ’s mind ezek, télben nyárban egyiránt, különösen pedig A’ nyári hónapokban. 1. Egy, setét szürke durva vászonból készült, lábszár középig érő ’s élégséges bóségü szoknya; 2. ugyan ollv vászonból készült, szoknyáig lenyúló, 's azzal elől hátról és két oldalt gombokkal összekapcsolandó rövid Öltöny (Rekli); felébb a’ férfi rabokra nézve a’ 2-dik pont alatt leirt ’s a’ nyakkendőadás és hordás szükségét elhárító módon varratandó gallérral — mind ezek hónaponkint tisztákkal felváltva; 3. egy pár harisnya hetenkint szinte tisztával felcserélve; 4. egy pár sarkatlan ’s vékony bőr papucs. A’ téli hónapokban. 3. A’ felebbi 1-ső és 2-dik pontok alatti módon setét szürke (lanellből vagy abba posztóból készítendő szoknya és öltönv; 6. egy pár sarkatlan topánka, a’ hetenkinti lábmosáskor adandó tiszta kapczákkal. 49. §. A’ rabok nyári ruháikat, rendszerint szent György napjától kezdve szent Mihály napig, téli ruháikat pedig szent Mihály napjától kezdve szent György napig hordják; — a mennyiben mindazáltal az itt vagy amott melegebb vagy hidegebb éghajlat, ’s a’ meleg vagy hideg napok járásának olly kor a rendes időszak előtti beállásuk, vagy annál tovább tartásuk, a’ felébb kijelelt időszakok megrövidítését, vagy hosszítását, a börtön orvosa jelentése szerint is nyomosán javaslanák azon időszakok megrövidítése és hosszítása — (soha sem egyes személyekre nézve azonban) hanem minden rabokra nézve egyszerre és általánosan, a’ börtön igazgatóság által elrendeltethetik -— a beteg rabok miképi öltözködésük iránt pedig, a’ börtön orvosának rendeletéi tcljesíttessenek. 50. §. A’ megitélt rabok egyes kamarácskáik bútorozása szinte kivétel és különbség nélkül, következőkből fog állani : a) nappal a’ földről felhajtva falhoz illeszthető, ’s hat láb hosszaságú és három láb szélességű lapos vas nyoszolya; ’s ahhoz b) egy keresztül varrt szalmazsák ; r) egy szalmával töltött vánkos ; </) egy pokrócz takaródzó;
