1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
C. A' börtön-rendszerről
15. Ütés írásai. .Julius 5-én /843. 6. §. Mindazon szabályos rendeletek, mellyckhez kelletik elzáratása ideje alatt magút szorosan alkalmaztatnia, az elzárandó vádlott előtt sommás rövidséggel 's értelmi felfogásához alkalmaztatott egyszerű magyarázattal mondassanak el, ’s maca csendes viseletére, különösen pedig a’ fogház intézeti személyzet minden tagjai iránti tiszteletre és engedelmességre komolyan intessék meg; e’ felett, a’ fogházi fegyelem tárgyában, alább a’ Vll-dik, ’s Vili—dik fejezetekben megállapított szabályos rendeletek, kamarájának falára is nyomtatva ragasztassanak fel; az olvasni nem tudó vádlottak elölt pedig hónnponkint legalább egyszer ismételve olvastassanak fel. Mind ezeknek végbemenetelök után 7. §. A’ fogházi igazgatóság által jelellessék 's hivatalos könyvbe iktattassék , az elzárandó vádlott számára a’ fogház külön osztályzatában rendelendő azon magány kamarácska , mellyben elzáratni fog; ’s tüstént oda vitetve, megszökését, ellenszegülését, vagy tilos közlekedését biztosan elháritó óvakodásokkal őriztessék. 166 (278—280) 2. Fejezet. Az elzárt váidlottakali bánásmódról. 8. §. Ha az elzárt vádlott, szer énysége miatt ruhákkal, ágynemüekkel, élelmezéssel, 's beteg korában gyógyszerekkel és orvosi ápolással köz költsége láttatik el, ’s elzárattása ideje alatt, önként nem dolgozva, semmit sem keresne; vagy tartós betegeskedése miatt nem is kereshetne, élelemmel és egyebekkel (kivétel nélkül) a’ megitélt rabokkal mindenekben egyenlően láttassék el. — Ellenben 9. §. Ila az elzárt vádlottnak módja van, ruha és ágynemüekkel, de élelmézessel is magát elláttathatja; — illy esetben mindazáltal arra kell szorosan ügyelni, hogy az elzárt vádlottnak engedendő kényelmesebb életmódja lak— mározásra ’s részegeskedésre, 'agy valamelly értesítéseknek kividről az. elzárt vádlotthoz, vagy ő általa másokhozi jutásuk módjává cl ne fajulható. ; — sőt ÍO. §. Ha az elzárt vádlott betegségbe esik, ’s jelentett betegségének valósága, a’ fogház rendes orvosa által is megismertetik, ’s azon vádlott magát nem a’ fogházi rendes, hanem különös bizodalmát bíró valamelly más orvossal, Ön kö’.Lá ki ' a gvógyítatni; abbeli kívánságának teljesülése, mindenkor engedtessék meg; arra mindazáltal gondos vigyázat ic ,c , hogv az ollyatén elzárt vádlott és különösen meghívott orvosa által, a’ fogháznak rendszere, se meg ne sértessék, se ki ne júlszodtassék. I í. §. A’ felebbi 10 §-ban foglalt engedemény és óvások a’ fogházban viselésen került ’s ott elzáratásuk ideje alatt szülő nőszemélyekre is érdemileg egyaránt kiterjesztetnek olly rendelettel: hogy a’ született csecsemők, ha anvjaik szoptatni vagy nem képesek, vagy nem akarnának, gondviselés végett a’ lebetegedett nők férjeiknek vagy atyafiaiknak, késedelem nélkül adassanak át, ha pedig azok nem találkoznának vagy szegénységük miatt dajka fogadásra tehetetlenek lennének, azon csecsemőket, a’ fogház falain kivül szoptató és ápoló dajkáknak köz költségekeni fogadásukról, a’ törvényhatóság haladék nélkül rendelkezzék. 12. §. A’ fogházi intézet falai kozott rendelt időben tartatni szokott isteni tiszteletben (a’ betegek egyedüli kivételükkel) az elzárt vádlottak is, megállapított módon részt venni tartoznak; a’megitélt rabokra nézve rendelt szabályos oktatásokban való részvétre mindazáltal (ha csak azt magok nem kívánják) kényszeritőleg nem szorítathatik. E’ "felett 13. §. Az elzárt vádlottat szinte kényszeritőleg dolgoztatni sem lehet. Ila azonban, egyik vagy másik, kitanult ’s a’ fogház rendszere szabályaival megférhető mesterségét, elzáratása ideje alatt is foly tatni óhajtaná, vagy máskép is önként dolgozni kivánna , abbeli kivánata mindenkor teljesítessék, ’s illy esetekben a’ munkájával érdemiéit pénz, a’ mennyiben azt elzáratása ideje alatt, szükségeinek rendszerileg megengedett fedezésükre eleve fel nem használta volna, a’ vád alól bírói Ítélet általi felmentés, vagy kezesség mellett történendő szabadon bocsátásakor az alábbi 23 és 25 §§-ok alatti rendeletckre való figyelmezéssel egészen adassék kezébe. 14. §. Az elzárt vádlotthoz, vele beszélhetés végett, egyedül azok bocsáttatnak , kiknek arra a’bűnvizsgáló bírótól irva adott engedelmük leend. — Egyébiránt nyilván megjegyeztetik: hogy ha az elzárt vádlott súlyos betegségben sinlódik, ’s családját, rokonit, vagy barátit látni óhajtaná, vagy a’ fogházi rendes lelkészen kívül magához más egyházi személyt hivatni kivánna, illy esetekben, a’ mégitélt ’s hasonló óhajtásokat nyilvánító rabokra nézve az alabbi 66 §-ban foglalt szabályos rendelet, az elzárt vádlottakra is egyiránt kiterjesztettnek értessék. 15. §. A’ fogház könyvtárában találtató könyveken kivül is szinte a’ fogházi igazgatok számukra készített szabályos utasítások alábbi 132 §—ban kijelelt rendeletek, és óvások szoros megtartásukkal, azon elzárt vádlottaknak, kik az olvasáshoz szoktak ’s abban gyönyörködnek, a’ hazai és külföldi hirlapok, folyó iratok, annyival inkább pedig az erkölcs— javitó vagy tudományos könyveknek olvasása, mindenkor megengedendő; —sót a’ szentírásnak és más épületes munkáknak olvasása, még ajánlandó is; továbbá 16. §. Az elzárt vádlottaknak megengedtetik ugyan, hogy Ön költségeiken szerzendó eszközöket és szereket használva, idejüket festéssel és rajzolással is tölthessék, festményeikből és rajzolataikból mindazáltal elzáratásuk egész ideje alatt, a’ fogház falai közül, legkisebb darabot is másokhoz kiküldeni, vagy vitetni nem szabad.
