1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
C. A' börtön-rendszerről
17. §. Az elzárt vádlottaknak szabad levegőre, hogy és raelly esetben lehető kibocsátásukra nézve, az alábbi 51 §-ban megállapított rendelet egyaránt megtartassák; — de a’ dohányzás, fenhangon beszólás és olvasás, éneklés, fütyiilés, lábbal vagy kézzeli dörönbözés, magány kamarájuk ajtaján vagy falain való kopogtatás; valamint bár melly muzsikáló szerszámoknak használása, az elzárt vádlottakra nézve, általánosan megtiltatik. 18. §. Azon esetben, ha az elzárt vádlott, arról tcend jelentést, hogy nyílt vagy zárt ablakban kelendő végrendeletet tenni szándékozik, valamint azon esetben is, ha az elzárt vádlott, házasságon kívül született egy vagy több gyermekeit, házasság által törvényésíteni kívánná; abbeli szándéka és kívánsága teljesülése a’ fogbázi igazgatók számukra alább készített szabályos utasítások 137 és 138 §-aiban kijelelt rendeletek és óvások szoros megtartásuk mellett, clzáratása ideje alatt akár mikor megengedendő lészen. 19. §. Azon vádlottak, kik megitéltetésök előtt meghalnak, miután clébb a’ fogházi halottas kamarában 48 órákig kiterítve feküdtek, ’s haláluk bizonyos volta a’ fogház orvosa által kétségtelennek jelentetik, a' helybeli szokott közönséges temetőkben, ’s köz költségeken, egyszerűen és tisztességcsen temettesenek el, 's elhúnytokról lehető családuk, vagy attyokfiai a’ halotti szokott bizonyítványnak is kiadásával vagy megküldésével, hivatalosan értesíttcsscnek. —Ila pedig 20. §. Az elzárt vádlott, még élt abbeli kívánatét nyilvánította, vagy holta után családja vagy atyafiai azt kivé— nandják, hogy holt teste, hátrahagyott családja vagy atyafiai által, inncpélyesb módon takaritassék el, ezt a’ holt test kiadásával ’s a’ fogházi igazgatók számukra alább készített szabályos utasitás 140 §-ában kijelelt rendeletek és óvások szoros megtartásukkal, megengedni kelletik. 21. §. Az elzárva volt ’s megitéltetésök előtt végrendelet nélkül elhunyt vádlottaknak mind azon ruháik, pénzeik ’s egyéb ingó javaik, mellvek tőlök a’ felebbi 2, 3, 4, §§-okban érdeklett alkalommal és módon elvétetve köz gondviselés alatt tartattak, valamint munkájuknak őket illethető bére is, a’ fogházi intézet részére lehető elkobzás alá soha sem eshetnek, hanem mindazokra nézve az örökösödésnek törvény által megállapítva lévő rende és módja, marad szabálynak. ti>. Ütés írásai. Julius 5-én 1843. 1Ü7 (2H0__282) 3. Fejezet. A’ szabadon bocsátandó vúdlottakkali bánásmódról. 22. §. Azon bűnvizsgáló bírói rendelet, vagy törvényszéki végzés, miszerint az elzárt vádlott biztos kezesség mellett, ideiglenesen szabadon bocsáttatni megengedtetik, vagy az elzárt vádlottat végkép felmentő bírói Ítélet, egész terjedelmükben és hiteles alakban a’ fogházi igazgatóságnak haladék nélkül adassanak ki, az igazgatóság pedig a’ kezéhez jutott azon hivatalos iratok vételének napját, óráját és sommás tartalmát naplójában jegyezze fel, ’s az elzárva volt vádlottat azonnal bocsássa szabadon. 23. §. Mielőtt azonban a' törvényszéki Ítélettel végkép felmentett vádlott szabadon bocsáttatnék, mind azok, mik fogházba kerülésekor, vagy letartóztatása ideje alatt tőle elvétetve, az ideig köz gondviselés alatt tartattak, úgy ne talán munkájának őt illető bére is, Írásbeli hiteles jegyzék mellett kezébe adassanak, 's az átadásról tőle is viszon nyugtatván)’ vétessék. 24. §. Ugyan az történjék a’ kezesség mellet ideiglenesen szabadon bocsátandó vádlottnak az ideig koz gondviselés alatt tartott holmieivel is, ha ezeknek további letartóztatását ’s köz gondviselés alatti tartását a’ kezesség mellett kibocsátást elrendelő bűnvizsgáló vagy törvényszéki bírói végzés, meg nem határozandja. 2ö.§. Ha a’ bírói felmentő ítéletnél fogva szabadon bocsátandó vádlottnak elzáratásakor semmi pénze nem volt, 's szabadon bocsátásakor kezében adható keresmény pénze sincs, élelmére a’ fogház pénztárából, a’ körülményekhez ’s lakása kisebb vagy nagyobb távolságához alkalmaztatólag (egy egy napra két ezüst garasokat számítva) legfelebb nyólez napi tartás pénz adassék. 26. §. Ha a’ bíró ítélettel felmentett vádlott, elzáratásakor ruhátlan volt, ’s szabadon bocsátásakor is nincsenek saját ruhái, kerülhetlenül szükséges ruha darabokkal, köz költségeken ellátva bocsáttasék ki a’ fogházból. 27. §. A’ törvényszéki ítélettel felmentett vádlottnak olly hiteles bizonyítvány adassék szabadon bocsátásakor kezébe, mellyben neve, személyes leírása, élete ideje, vallása, állapotja, származása és lakása helye pontos feljegyzésén felül, sommásan az is fejeztessék ki, hogy ó, mi ténnyeli vádoltátás miatt? mitől fogva meddig volt letartóztatva? 's mikor lett bírói ítélettel felmentve? 28. §. A’ kezesség mellett ideiglenesen szabadon bocsátandó vádlottnak szinte adandó bizonyítványban nyilván fejeztessék ki, hogy ő bűnvizsgáló vagy törvényszéki bírói végzés erejével van kezesség mellett szabadon bocsátva, valamint az is, hogy szabadságban maradásának határ ideje melly napig van kiterjesztve? — egyszersmind 29. §. A' szabadon bocsátandó vádlottaknak szabadon bocsátási említett bizonyítványokon kívül, egyiránt rendes üli levél is adassék kezeikhez. 30. §. Azon esetre, ha a’ bírói végzés vagy Ítéletnél fogva különben ideiglenesen vagy végkép szabadon bocsátandó vádlott súlyos betegsége miatt, a’ fogház orvosának Ítélete szerint kór kamarácskájából ki nem szállítható, vagy ha onnan kiszállítható ugyan, de ott helyben sem rokoni, sem kórház, hová vitethetnék, nem találtatnak, ’s abban sem volna 42 *
