1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. Mind ezeknél fogva -— mennyiben a’ mondottak szerint az országos Választmány által javallatba hozott bírósá"0k __ alkotó részeiknél fogva közönségesen, a’ kérdésbe lévő hazánkban eddig ismeretlen; más bírói intézményből, az esküdtszékekről kölcsönözött okadás nélküli visszavethetési jogot épen nem igénylik , sőt ezen jog ama bíróságokat csak természetes hatásukban hátráltatja, és gyengíti — azon kivűl tetemes költség szaporítással is jár — a’ királyi Táblára nézve pedig különösen a’ viszavethetési jog kiterjesztésére felhozható okok meg nem állanak — ezen egész visszavethetési jognak a’ javallott büntető törvénykönyvbőli kihagyása iránt közönségesen, —• minden esetre pedig — ha az általánosan megálapittatnék — ezen jognak a’ királyi Táblára nézve egy részről javallott kiterjesztése, más részről pedig a’ vádló királyi fiscust véve azon jognak megszorítása ellen ezen separatum votum adatik. Gr. Xadásdy Leopold, m. k., Komárom vgye örökös és valóságos főispánja. Lányi Imre, m. k., Ung megyei főisp. Herfelendy Iynácz, m. k., Toront. megyei főisp. Bezerédy Miklós, m. k., veszprémi kanonok. Gyurcsányi Gábor, m. k. fiúsán Herman, m. k. Klobucsarich Károly, m. k. 162 (266—271) Különvélemény íizoh katonai személyeknek büntető bíróságára nézve, kik valamelly polgári hatóság alá tartozó személyekkel bnntársaságban vannak. Miután a’ büntetőtörvénykönyv 1 —só fejezetében 2-dik §. értelmében, — kivévén egyedül ön személyeikre nézve azon katonai egyéneket, kik valósággal katonai szolgálatban állanak — Magyarországnak, 's az ahhoz kapcsolt részeknek minden lakosai, és igy a’ határőrségeik, valamint a’ nyugalmazott tisztek és katonák a’ büntetőtörvénykönyv szabálvai alá tartóznak; — és habár a’ büntető törvény rendszeres kidolgozásával megbízott országos Yálasztmánvnak lényeges feladatai közé, és a’ haza érdekében tartozónak lenni véljük arra főkép figyelmezni, hogy Magyarországnak és ahhoz kapcsolt részeknek, bár melly sorson és renden lévő polgára a’ hazai törvények oltalma alatt létezzen és ezen alkotmányos elv szerint a’ valósággal katonai szolgálatban álló katonák is egyedül katonai fegyelemre nézve lehetnének a’ katonai törvények alatt; — de miután ez úttal cl nem bántható akadályok ezen katonáknak egyéb bűntetteire a' hazai törvények alá vételére czélszerü javallat készítését nem engedték — addig is, mig ezek iránt, az összes törvényhozás a’ fenálló törvények szellemében hihetőleg intézkedni fog — múlhatlanul szükségesnek találtuk, legalább azon katonai személyeket, a’ kik valamelly elkövetett bűntettnél a’ polgári renden lévő bűntettesekkel mint bűntársak vagy bűnsegédek állanak, az ország többi lakosaira javallott büntető eljárás ’s törvénykönyv szabályai alá rendelni. Az országos Választmány ezen az ország Rendéi által ő Felségé előtt is több ízben szorgalmazott kivánatot szintén helyesnek találván, meghagyta ugyan a’ büntető eljárás kidolgozásával megbízott Alválasztmánynak, hogy egyedül azon cselekre, a’ midőn szabadsággal haza bocsátott katonai személyek bűntársak vagy bűnsegédek lennének, ezek iránt a’ miképen történendő büntető eljárást is javaslatába befoglalja, — elkészítvén az Alválasztmány a büntető eljárási javallatot, de abból a’ fentemlitett bűntársak iránti eljárást, azon okbul kihagyta, mivel a’ katonák jelenlegi állásuknál fogva e’ tekintetben czélszerü javallatot készíteni lehetségesnek sem találta, — melly nézetét az Alválasztmánynak, a’ többség elfogadván, a’ tárgyat clmellőzte. — Ezeknél fogva nehogy ezen — az igazság kiszolgáltatására igen szükséges eljárás, valamint az előforduló esetekben minden tekintetben megkivántató egyenlő bíróság, és a hazai törvények értelmében leendő elitélés, — a' büntetőtörvénykönyv kidolgozásával megbízott országos \ álasztmány által épen e’ helyen minden szó nélküli elmellőzése — annak idejében az ország kivánata és jogai ellenére könnyen használható okúi szolgálhasson — alólírtak, eziránti meg nem egyezésünket nyilvánítani, és mind azon katonai személyeknek, kik valamelly elkövetett bűntettnél a’ polgári renden lévő bűntettesekkel mint bűntársak vagy bűnsegédek állanak, az ország többi lakosaira megállapítandó, büntető eljárás, és törvénykönyv szabályai alá vételét, az ország Rendei figyelmébe ajánlani, hazafiul kötelességnek tartottuk. Költ Pesten Martius 11-kén 1843. Gr. /icby Ödön m. k. Gr. Pejacsevich János m. k. Deák Perenez m. k. Klauzál Gábor m. k. ti. Eötvös Jósef m. k. It. Wének keim Béla m. k. Bezerédy István m. k. Herfelendy Miksa m. k. Ptildezy László m. k. Olgyay Titus m. k. Poqhfüy János in. k. Fábry István m. k. Pázmándy Dienes m. k. Dubrariczky Simon m. k. Pulszky Peren ez m. k.
