1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

B. Büntető törvénykönyv

Mind azon tekintetek, mcllyek a’ visszavethctés tárgyában az állandó bíróságokra nézve közönségesen mondattak, a' királyi Táblára nézve is, az ok egyformasága minit különösen fenállonnk, mert a’ kiket a’ fejedelemnek — kiben minden monarchiái elvek szerint a’ kormánya alatti nemzet javát előmozdítani óhajtó akarat főképen pontosul — bizodalma hitt meg a’ bírói székre, azok iránt a’ nemzet is méltó bizodalommal viseltethetik, — annál kevésbé lehet tehát az országos Választmány többségének azon javallatában megnyugodni, mellynél fogva a’ vádlott a' királyi Tábla tagjai közűi tizenötöt vethet minden okadás nélkül vissza, a’ közvádló pedig — ki is a’ királyi Tábla bírósága alatti vétségekben a' királvi fiscus ezen joggal viszont nem élhet, midőn a’ többi bírói törvényhatóságoknál a’ visszavetlietési jogosak bárom bíróra szorítva, és a’ közvádlóra is ki van terjesztve. Ezen szembe ötlő különbség okául az hozatik fel leginkább, hogy itt nem a’ nemzet, de a’ fejedelem által választott bíróságról, a’ fejedelem személyét, vagy érdekét illető vétségekről van a’ szó, és ígv a’ vádlottnak a’ visszavethctés tágítása által nagyobb biztosságot kell szerezni — a’ közvádló királvi fiscusnak ellenben, ki szinte a’ fejedelem embere, ’s érdekeinek védlője ezen jogott olly bírákra nézve, kiket tisztjükre egyenkint a’ fejedelem bizodalma emelt, megengedni felesleges, sőt ama legfelsőb bizodalommal őszre nem férhető lenne.

lő. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. 101 (267—269)

De mint ezen okok — másokat ugyan is felhozni bajos volna — a’ javallott különbség megállapítására épen nem elegendők, és mind a’ fejedelem ’s nemzet közötti viszonnyal, úgy a’ bírói hatalomnak függetlenségével öszve nem egyeztethetők — mert azon kívül — hogy azon vétkek — a’ felségsértés, hirtelenség, és hamis pénz-verés, mellyek felett a’ királyi Tábla bíráskodni fog, még az ellenkező értelemben lévők véleménye szerint is több olly tetteket foglalnak magokban, mellyek a’ fejedelem személyét, avagy érdekét nem illetik — hogyan lehet jól felfogott monarchiái elvek szerint a’ fejedelem személyét, annak hasznát, érdekét a’ nemzettől, annak hasznától, érdekétől elkülönozni —- a’ polgári álladalom ezen formájában ezeket egymással ellentétbe tenni nem lehet. A’ ki a’ fejedelem személyét sérti, az mindnvájunknak egyező vélekedése szerint a’ legnagyobb bűntettet követi el, melly nem csak a’ királynak személye, de még inkább a’ polgári társaság öszeállásának legerősebb köteléke ellen van intézve, és épen ezért minden monarchiái kormányzat formában élő nemzetek, ezen merénv ellen a’ lehető legnagyobb büntetést határozták, a’ mint a’ jelen országos Választmány is ezen elvből indulva ki, a’ felségsértésre nézve a’ lehető legnagyobb büntetést javalja, és igy magára a’ bűntettre nézve nem annyira a’ fejedelemnek mint a’ nemzetnek, a’ köznek érteke forog fen. Nem áll továbbá azon feltétel is, hogy a’ fejedelem által kinevezett bírók épen bírói eljárásokra nézve a’ fejedelem parancsától, akaratjától függőknek nézethetnek, mert elméletileg vévén a’ dolgot, ha már kiki függésben lenni gyanitatik attól, kinek bizodalma, akarata által nyerte bírói tisztjét, igen bajosan lehetne elhatározni, mellyik bírót kellessen függőbbnek tekintenünk — a’ fejedelem által állandó időre kinevezett, és rendes per utján kívül el nem mozdítható bírót-e, vagy a’ nemzet által csak bizonyos időre elválasztottat, és a’ népnek változó kedélye szerint elmozdíttathatót? De távol maradjanak ezen gyanúsítgatások, mellyeket ha azokban kedvünket lelni elég szerencsétlenek vagy unk, a’ polgári, sőt egyes házi társaságot képző minden egyénekre kiterjeszteni lehet

— végső feloldozásával azon bizodalomnak, melly nélkül semmi polgári, vagy házi öszveköttetés fel nem állhat. Ha a' népet — hogy a’ tárgyhoz közelebbről szóljak — bíráival megelégedettnek, és így e’ részben boldognak kívánjuk tenni, gondolkodjunk előbb — mert a’ megelégedésnek valódi erős alapot kell tenni — a’ legczélszerübb módról, melly által bíráink választatnak, azután helyheztessük azokba teljes bizodalmunkat, és terjesszük ezen bizodalomnak lelkét,

— csak az által fog a’ népben ugyan, a’ biróság iránti tekintély, magokban a’ bírói testületekben, és személyekben pedig az ön becs, helyzetökkeli megelégedés, részrehajlatlanság, hivatalos buzgóság, és mind azon tulajdonok gyarapodni, és meggyökeresedni, mellyek a’ bírói tisztet teszik; lehetnek, és lesznek a’ legjobb választás módja mellett is esetek, mellyekben vagy a’ népnek, és még inkább annak egy töredékének tév-utakra tért hibás véleménye, vagy a’ bíróságoknak kötelességökrőli hibás felfogas, vagy rósz szándék által is okozott éltérésök, az első esetben ugyan alaptalan, a’ másodikban pedig alapos meg nem elégedést fog szülni a’ bírák iránt; de ha a’ bizodalom kötelékei már előre fel nem bontatnak, ha az institutiokra a’ kárhozat előre ki nem mondatik, ritkák lesznek ezen esetek, és csak annyiban előfordulók, mennyiben mind a’ nép, mind a’ bírák gyarló emberek; már pedig hogy a’ fejedelem által köztapasztalás szerint is a’ nemzet jelesebbjei közűi kineveztetni szokott felsőbb bíráknak választási módja, a' monarchiái elvek szerint legczélirányosabb, azt mind hazánknak , mind minden monarchiái Statusoknak százados, sőt örökös szokása — melly a’ társaságos tetteken alapúit életnek legbiztosabb útmutatója — bizonyítja — csak kövesse őket, és kétség sincs benne — hogy követni fogja továbbá is közbizodalom, mellynek birtokában — fenállásuk bősz— szas idejét tekintve, kevés kivételekkel eddjgelé is valának, és mind ezen, úgy a’ többi bíróságokra nézve még könnyebbülni fog, és kellemesebbé leend a’ bírói tisztnek, hatalomnak lényeges fő, s mindent magában foglaló tulajdona: a’ függetlenség. — De ha ne talán valamelly időszakban a’ szigorú, és nehéz bírói tisztnek ezen elevenítő elem ön hibája nélkül akár felülről, akár alúlról hibázna is, kétségbe kellene esnünk nemzetünkről, ’s annak jövendőjéről, ha épen a’ bírói testületek, a’ népnek jelesbjei között annyi erőt fel nem tennénk, hogy ezen nem kedvező körülmény mellet is függetlenségét fentartani ne tudja. — Vágynak az el nem aljasúlt emberben minden gyarlósága mellett is olly erők, és tulajdonok, mellyek az illy polgári erénynek teljesítését biztositják — és épen ezen emberi méltóságnak tudata szülte a’ polgári társaságban egyesült emberekben azon bizodalmát, melly szerint legérdekesebb jogaiknak gyakorlását némelly kijelelt ember, ’s polgár-társaikra bízták — hogy — közelebb a' fenforgó dolgot érdekelve — majd minden miveit nemzetek, a’ bírói tisztet, hatalmat a’ mondottak szerint, úgy mint nálunk is választottat, és kinevezettet alkotmányos alaptörvényeink szerint a’ polgári társasági hatalom egyik fő alkotó részének, a többiektől függetlennek mondják, és tartják. — Ezen — hogy úgy mondjan nagyba — az egész emberiségbe vetett bizodalom nélkül, bár melly viszonyait véve a’ társaságos polgári életnek, nem létezhet társasági öszveköttetés.

OrmtiggylU. Irnxtii. I.