1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

B. Büntető törvénykönyv

lő. Ülés írásai. Julius ő-én 1843. akarna, magyar birúkat nevezzen ki, 's ezek Magyarországban tartozzanak Ítéletet hozni. Későbben az 1790—ik 56-ik tőr. ez. még egy lépéssel tovább ment, ’s a' felségsértésnek ’s hűtelensógnek minden eseteiben a’ királyi Táblára bízta a’ bíráskodást. Javítások valának ezen kétségtelenül az elóbbbi állapothoz képest, de félszázadnak tapasztalása bizonyítja: bogy még ezen javítások sem valának képesek a’ polgárok nyugodalmát biztosítói, ’s hogy azok sem a’ nemzet óhaj­tásának, sem a’ közállomány érdekeinek kielégílóleg meg nem felelnek. Kötelessége tehát a’ törvényhozásnak az em­lített politikai bűntettekre nézve olly bíróságról gondoskodni, mellvben a’ fejedelemnek és nemzetnek bizodalma egyesül, illyen bíróság volna pedig az, mellynek tegjait javaslatunk szerint az összes törvényhozás választaná. Nem is hisszük, hogy a’ kormány sérthetetlen királyi jog gyanánt követelje a' politikai bűntettek bíróságának kinevezhetését; nem hiszszlik, hogy más érdeket akarna e' részben keresni, mint a’ közállomány érdekét, ’s hogy bizodalmatlansággal lehes­sen olly bírósághoz, mellvben a’ fejedelem megegyezésével a’ nemzetnek választottjai is helyt foglalnak. A’ hatalmas angol nemzet, mell} a’ monarchicus elvekhez híven ragaszkodik, ’s melly a’ királyi hatalom méltóságát a’ legmélvebb hódolattal tiszteli, nem kételkedett a’ felségsértés feletti bíráskodást is a’ kormánytól független esküdtszékekre bízni; miért ne remélhessen a’ magyar, fejedelmének igazságszeretetétől olly törvényt, melly épen az által, hogy a’ politikai bűntettek bíróságát az Összes törvényhozás bíróságára bizza, mind a’ fejedelemnek, mind a’ nemzetnek érdekeit e’ részben egy iránt biztosítja. Hiszen ha visszatekintünk a’ közelebb lefolyt századnak történeteire, lehetlen észre nem vennünk, hogy a’ felségsértésnek és hűtlenségnek valóságos esetei, nemzetünknek jelleménél fogva, sokkal ritkábbak voltak hazánkban, mint sok más európai nemzeteknél, pedig voltak idők, mellyekben az illy esetek gondosan kerestettek. Visszaemlékezve továbbá azon körülményekre, mellyek között a’ múlt országgyűlés bevégeztetett; nem fe­lejthetjük, hogy akkor a’ [nemzet képviselői nem azért oszlottak el enyhülteid) érzelmekkel és csillapodott kebellel, mintha mind azon sérelmek, mellyeket a’ múlt idők esemény ei miatt, a’ felségsértésnek és hűtelenségnek eddigi bí­rósága ellen felhoztak, orvosolva lettek volna, — hanem azért, mert biztosan remélték, hogy a’ büntető törvénykönyv kidolgozásával megbizott országos 5 álasztmány az említett bűntettek bíróságának alakítására és eljárására nézve olly rzélszerü javaslatot fog készíteni, melly a’ legközelebbi országgyűlésen törvény be iktattatv án, a’ nemzet aggodalmát teljesen megszünteti, ’s minden törvényes érdeket biztosítva; helyreállítja ismét a’ polgárok megzavart nyugodalmát.— De valósúlnának-e ezen szép remények, ha ezen országos Választmány többségének javaslata fogadtatnék el, és a’ felségsértésnek ’s hűtelenségnek eseteiben jövendőre is azon itélőszéknél maradna a’ bíráskodás, melly az aggodalmat leginkább okozta , ’s mellyhez alakításánál fogva, épen ez bűntettek eseteiben bizodalommal nem viseltetnek a’ hon polgárai ? Mind ezeken felül még csak azt jegyzük meg az országos Választmány többségének javaslatára, hogy a’ nemzet véleményének jelen állására nézve a’ kormányt is könny en tévedésbe hozhatja; mert ki nem tudja mind azon keserű panaszokat, mellyek a’ királyi Curiának némelly felségsértési is hűtelenségi perekben követett eljárása ellen a’ múlt országgyűlésen felhozattak? ha tehát ezen keserű panaszok után is azt látja most a’ kormány, hogy épen azok, kiket az említett országgyűlés ön kebeléből kiküldött, ’s a’ büntető törvények rendszeres kidolgozásával megbizott, czélszerünek vélik továbbá is megtartani a’ politikai bűntetteknek eddigi bíróságát: nem fog-e ez által azon hibás véleményre vezettetni, hogy vagy elenyészett azóta minden aggodalom, miről akkor a’ nemzet képviselőinek többsége panaszolkodott, vagy pedig a’ panaszok nem magát az institutiót, hanem egyenesen és egyedül a’ biróság tagjainak személyét tárgyazták. — Végre Mondhatná talán mind ezekre valaki, hogy azon bizodalmatlanság és azon aggodalom, mellyet mi olly gyakran említünk, csak a’ nemzet egy részének bizodalmatlansága, és aggodalma, nem pedig az egész nemzeté. De ha igv volna is, annyi minden esetre bizonvos, hogy a’ nemzetnek azon része, melly bizodalmatlanságot és aggodalmat nyil­vánított, sokkal nagyobb, sem hogy azt a’ törvényhozás figyelem nélkül elmellőzhetné; ’s minthogy e’ részben a’ bajnak gyökeres orvoslása javaslatunk szerint könnyen megtörténhetik, a’ nélkül, hogy ez által bár kinek igazságos érdekei veszélyeztetve lennének, — kötelessége a’ közállománynak ezen bizodalmatlanságot és aggodalmat megszüntetni, ’s ekképen a’ békés polgárok biztosságát és nyugodalmát teljesen ismét helyreállítani. — Költ Pesten Martius 11-kén 1843. 159 (264 — 265) Gr. Zichy Ödön m. k. Gr. Pej ács éviek János m. k. Pulszky Fér mez m. k. Pázmándy Dienes m. k. Klauzál Gábor m. k. B. Eötvös Jósef m. k. Ilertelendy Miksa m. k. Zoltán János m. k. 11. Wenckheim Béla m. k. Bezerédy István m. k. Palóczy László m. k. Ofyyay Tifus m. k. Deák Ferencz m. k. Dubraviczky Simon m. k.

Next

/
Thumbnails
Contents