1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
lő. Ülés írásai Julius ő-én /840. Azt hozzák fel néniéi!vek ellenvetésül az esküdtszéki rendszer ellen, hogy miiéi esküdtszéki hiráknak ollyanok is választathatnak, kik elegendő törvénytudománnyal nem bírnak, a’ büntető közkeresetben pedig olly kérdések is fordulhatnak elő, mellyeknek megítéléséhez törvénytudomány szükséges; illy esetekben az esküdtszékek nem fognak birni azon képességgel, mellv a’ bíráskodáshoz megkivántatik. De hiszen az esküdtszékek csak azon kérdések felett Ítélnek, mellyek a’ vádbeli ténynek a' vádlott általi elkövetését tárgyazzák, ezeknek megítélésében pedig különös törvénytudomány csak ott szükséges, hol törvény által meghatározott bizonyítási szabályokhoz van kötve a’ birónak meggyőződése; az esküdtszéki rendszer mellett azonban illy bizonyítási szabálvok nem léteznek, hanem az esküdtszékek tagjai az előttük történt tárgyalásból származó egyéni meggyőződésük után határoznak a’ ténynek kérdése felett. Már pedig azon egyszerű kérdést, valljon a’ vádbeli tény valósággal megtörtént-e, ’s valljon világos-e, hogy azt a' vádlott követte el, minden józan értelmű, ’s tiszta felfogású polgár megítélheti egveni meggyőződése szerint, habár különös törvény tudománnyal nem birua is. — Felhozzák továbbá némellyek azt is, hogy az esküdtszéki rendszer a’ nemzet míveltségének és kifejlődésének magosabb fokát feltételezi, 's Angliában például és Francziaországban épen ezen oknál fogva czélszerü lehet, de hazánk még nem jutott a’ míveltségnek azon fokára, melly szükséges volna, hogy az esküdtszéki rendszer nálunk is czélszerüen életbe léphessen. Azonban ha tekintetbe vesszük, hogy az esküdtszékek Angliában sok századok előtt már fenállottak , midőn még az Angol nemzet a' míveltségnek ’s kifejlődésnek sokkal alantabb fokán állott, mint nemzetünk a’ jelen időben, — ha tekintetbe vesszük, hogy Spannvolország és Portugálba, Canada és Ceylon esküdtszékekkel bírnak, lehetetlen kételkednünk, hogy az említett ellenvetés egvátalában alaptalan, mert ki fogja elhinni, hogy azon institutio, melly Angliában annyi századok előtt már fenállott, ’s melly az újabb időkben Spanyolországban és Portugalliában jó sikerrel életbe lépett, nálunk csak azért ne volna létesíthető, mert nemzetünk a’ míveltségnek és kifejlődésnek alacson fokán áll, ’s ki meri állítani, hogy hazánkat műveltségben és nemzeti kifejlődésben még Canada és Ceylon is meghaladják. Hozzájárul ezekhez, azon tekintet is, hogy javaslatunk szerint az esküdtszéki tagok az illető köztörvényhatóságok által szabadon volnának választandók, a’ törvényhatóságok tehát önérdekük miatt is a’ legalkalmatosabb tagokat választanák meg, 's bizonyosan ciha gvnák mindazokat, kiket alkalmatlanoknak ismernek, azt pedig senki feltenni nem fogja, hogy volna törvényhatóság, mellvben még annyi alkalmatos tag sem találkoznék, a’ mennyi ezen egyszerű bíráskodással megbízott esküdtszékek betöltésére szükséges. A’ mi végre azon állításunkat illeti, hogy az esküdtszéki rendszert hazánkba is behozni, ’s egyéb ínstitutióinkkal Összeolvasztva egészen nemzetivé tenni felette könnyű volna, ennek bebizonyítására utalunk jelen javaslatunknak azon részére, mellvben az esküdtszékeknek miképen lehető alakítását és eljárását előadtuk. — A’ szabad választás egvik alapelve polgári alkotmányunknak, ’s keresztül van szőve institutióinknak majd minden ágain, 's épen ezen szabad választás által volnának az esküdtszékek is alakítandók; — municipalis rendszerünk, és azon törvényes gyakorlat, mellynél fogva számosán, kik tisztviselők nem valának is, részt vettek a’ közdolgok folytatásában, sok ünállású, és hivatalt nem viselő férfiút kiképzett az igazság kiszolgáltatására, törvényszékeinknek nem czekély része eddig is olly tagokból állott, kiket a’ köztörvényhatóság csak a’ törvénykezések egy idejére választott meg törvényszéki tagoknak, és ezen tagok időnkint változtak, egyszóval institutióinknál 's rendszerünknél fogva nálunk a’ közélet, és a’ közigazgatásbani tettleges részvét általában elterjedett, ’s alig van nemzet Európában, mellynek minden institutióival olly könnyű volna összeolvasztani az esküdtszéki rendszert , mint Magyarországban. Ezekből áll javaslatunk a’ büntető bíróságokra , és azoknak eljárása nézve , *s ezek valának okaink, medvéknél fogva el nem fogadhattuk az országos Választmány többségének állandó és rendes bíróságokra alapított javaslatát. Ezeken kivűl a’ mi a' bűnvádi eljárásnak azon részét illeti, melly a közkeresetnek megindítását megelőzi, különösen két pontra nézve kívántunk megjegyzést tenni; ugyanis A' 10-ik §-ban azt javasolja az országos Választmány többsége, hogy a’ bűnvizsgálatot megyei törvényhatóságokban a’ járásbeli szolgabíró esküdt bíró társával együtt teljesítsék. Eddig a’ bűnvizsgálatot vérhatalommal bíró uradalmakban és mezővárosokban gyakran nem a’ szolgabíró, hanem az illető ügyészek, uradalmi tisztek, s illetőleg a’ városi tanácsnak tagjai teljesitették, sót azok ellen is, kik a’ megyei büntető hatóság alá tartoztak, gyakran tiszteletbeli szolgabírák, vagy esküdtek vitték véghez a’ bűnvizsgálatot. Ezen gyakorlat jövendőre ugyan meg nem maradhat, nem csak azért, mert az uradalmak és mezővárosok büntető hatósága eltöröltetni javasoltatik, hanem azért is, mert az említett gyakorlat már magában helytelen 's a’ jó renddel ellenkező volt. De mivel az által minden bűnvizsgálat egyedül a’ szolgabíróra maradna, és ez is az említett javaslat szerint csak esküdt társával teljesíthetné azt; méltán lehet attól tartani, hogy kivált nagy obb megy ékben, és a’ hol a’ bűntettek esetei gy akrabban fordulnak elő, a’ járásbeli szolgabíró, ki egyéb terhes hivatalbeli dolgokkal is el van foglalva, gyakran nem lesz kepes a bűnvizsgálatot azonnal, a’ mint arra felszollíttatik, véghez vinni, ez által pedig a’ büntető igazság kiszolgáltatása szenved hátramaradást. Czélszerünek vélnénk tehát törvény által kimondani, hogy a’ hol a’ körülmények megkívánják, a megyei törvényhatóság más alkalmatos férfiakat ijj meghatalmazhasson arra, hogy azok az előforduló esetekben teljesíthessék mindazt, a' mi a’ bűnvizsgálathoz tartozik. Továbbá Az országos Választmány többsége mindazon kérdéseknek bírói eldöntését, mellyek a bűnvizsgálat alatt előfordulhatnak, minők például azon személynek, ki valamclly bűntett súlyos gyanújával terheltetik, a büntető közkereset előtti elzárása, 's a’ kezesség kérdése, az itélőszéknek elhatározására bízza. Ez azonban véleményünk szerint nem czélszerü, mert ha az itélőszék már előlegcsen illy módon beleavatkozik a’ bűnvádi eljárásba, s a vádlott ellen 130 (21tf—218)
