1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. Végső kérdés a' büntető közkeresetben, midőn a’ vádlott bűnösnek találtatott, a' torvénv alkalmazásának kérdése. Ezen kérdésnek elhatározása mind az országos Választmány többségének javaslatában, mind a‘ mi javaslatunkban oily rendes bíróságra bízatik, melly törvénytudó tagokból választás utján lészen alakítandó, ’s melly ezen eljárásában nem egyéni meggyőződését, hanem a’ törvény rendeletét köteles szorosan követni. Egyik lényeges különbség azonban a’ két javaslat között az, hogy az országos Választmány többségének javaslata szerint a’ törvény alkalmazásának kérdése felett is ugyanazon bíróság itél, melly már a’ ténynek kérdése felett határozott; mi ellenben ezen két kérdést még a’ biróságra nézve is szorosan el akarjuk egymástól különozni, kifejtettük pedig már a’ fentebbiekben, hogy ezen elkülönözés múlhatatlanul szükséges lévén, javaslatunk e’ részben is sokkal czélszerübb, mint az országos Választmány többségének javaslata. A’ másik lényeges különbség e’ két javaslat között abból áll; hogy az országos Választmány többségének javaslata szerint akkor, midőn valamellyik fél a’ törvény alkalmazására nézve hozott Ítélettel meg nem elégszik, az ítéletet felebb viheti, ’s a’ felebbviteli bíróság az első bíróságnak Ítéletét megváltoztathatja, és a’ helyett új ítéletet hozhat; mi ellenben megkívánjuk ugyan engedni a’ meg nem elégedő félnek, hogy a’ törvényalkalmazása kérdésében folyamodhassék egy a’ végre felállítandó ítélőszékhez (Cassationshof) és jogot adunk ezen itélőszéknek, hogy az, ha helytelennek találja az első bíróság által e’ részben hozott Ítéletet, azt felfüggeszthesse, de nem akarjuk, hogy a’ felfüggesztett ítélet helyett maga ezen itélőszék hozzon más ítéletet, hanem azt látjuk czélszerünek, hogy az egész ügy más hasonló bíróságnak küldessék által, és ott ismét tárgyalás alá vétetvén ! újra határoztassék el, — ezen másodszori határozattól azonban további folyamodásnak helye ne legyen. Már pedig e‘ részben is áll az országos Választmány többségének javaslata ellen mindazon ellenvetés, mit az általa javaslóit felebbvitelre nézve már fentebb elmondottunk, hogy tudniillik, kinevezett bíróság változtatja meg a’ választás által alakított bíróság Ítéletét , ’s gyakran két bíróságnak egybehangzó Ítélete ellen egy harmadik bíróság egészen más ítéletet hoz, és így az egész ítélő hatalom végre mégis csak egy bíróságnak kezében lévén, a’ felebbvitelnek minden jótéteményei elenyésznek; továbbá, hogy a’ felebbviteli bíróság nem lévén jelen az első bíróság előtt történt tárgyalásnál sem a’ tanúkat, sem a’ vádlottat, és ezek szembesítését nem látta, ’s a’ mit azok élőszóval előadtak, nem halottá, nem tudhat tehát mindent, a’ mi az első biróságnak elhatározására befolyással lehetett, pedig a’ büntetés mértékének meghatározására , ’s különösen a’ beszámításnak megítélésére is nagyhatású lehet gyakran, ha mind ezeket látja és hallja az ítélő biróság; áll tehát e’ részben is azon következtetés, hogy az általunk javaslóit rendszer, melly szerint mind ezen hijányok és nehézségek könnyen elkerülhetők, a’ törvény alkalmazásának kérdésére nézve is czélszerübb módokat nyújt, a’ bíróság önkényének, vagy tévedésének meggátlására vagy orvoslására, mint az országos Választmány többségének javaslata. A’ mi végre a’ büntető közkeresetnek bármelly részében történhető forma hibák orvoslását illeti: arra nézve is épen azon különbség létez a’ két javaslat között, mellyet fentebb a’ törvény alkalmazása kérdésének felebbvitelére nézve már előadtunk, ’s ezen különbségre nézve is nem csekély részben alkalmazhatók az ott elsorolt okok, mellyek csakugyan kétségtelenné teszik, hogy javaslatunk a’ formahibák ellen is elegendő biztosítást nyújt, és pedig gyakorlati alkalmazásban sokkal czélszerübbet, mint azon felebbvitel, mellyet az országos Választmány többsége javasol. Végig mentünk e’ képen a’ büntető közkeresetnek lényegesebb részein, ’s az állandó bírósági rendszert, különösen pedig azt, melly et az országos Választmány többsége javaslóit, összehasonlítván az általunk javaslatba hozzott esküdtszéki rendszerrel, kifejtettük a’legfontosabb okokat, mellyek jogtudományi tekintetben javaslatunk mellett szóllanak. Ezeken kívül sok egyéb tekinteteket is hozhatnánk fel javaslatunk támogatására, de nem látjuk szükségesnek, hogy e’ részben terjedelmesebb fejtegetésekbe bocsátkozzunk, csak azt említjük meg, hogy az esküdtszéki rendszert figyelmet érdemlő politikai tekintetek is ajánlják. Az esküdtszéki rendszer mellett ugyan is egészen a’ nemzet kezében van a’ büntető hatalom , •— szabadon választott’s önállású független férfiak ítélnek a’vádlott felett, ’s a’kimondott Ítélet után visszalépnek ismét a’polgárok sorába, mellyból választattak. Nem állandó hivatal, nem kereset mód ezeknél a’ bíráskodás, nem képeznek ők a’ közállományban olly külön osztályt, melly hivatalos hatalmánál fogva egyéb viszonyokban is némileg a’ többi polgárok felett áll; ők csak egyszerű polgárok, és nem tisztviselők, nem ismernek tehát hivatalhoz kötött érdekeket, ’s az ő érdekeik semmiben nem különböznek egyéb polgárok érdekeitől. Ki fogja pedig tagadni, hogy minden polgárra nézve nyugtató ’s bizodalmát gerjesztő lehet az, ha tudja, hogy felette nem valamelly zártkörű testület, mellyet a’ közállomány állandó és egyéb esetekre is kiterjedő hatalommal felruházott, hanem szabadon választott független polgárok Ítélnek, ’s ki fogja tagadni, hogy ezen bizodalom a’ közállományra mindenkor nagy fontosságú? Továbbá, minthogy az esküdtszéki rendszer mellett számos polgárok, kik semmi közhivatalt nem viselnek, időnkint részt vesznek a’ büntető igazság kiszolgáltatásában, naponkint növekedni fog azoknak száma, kik buzgó ragaszkodással szövetségesei lesznek a’ büntető hatalomnak, mcllynek némileg ők is részei, s őrködni fognak mind a’ közállománynak, mind egves polgártársaiknak biztossága és nyugodalma felett. Négre tapasztalás bizonyítja, hogy az esküdtszékek sokkal inkább feltudják mindenhol tartani függetlenségüket, a’ kormány hatalmának ellenében is, mint az állandó bíróságok, mert ezen hatalommal semmi hivatalos viszonyban nem állanak, s épen ezért több biztosságot nyújtanak a’ nemzetnek aziránt, hogy a’ büntető igazság kiszolgáltatása a’ hatalom Önkényének politikai czélokra használható eszközévé nem fajúihat. Az alkotmányos szabadságnak is erősebb támasza tehát az esküdtszéki rendszer, mint az állandó és rendes birósások. o Orsxrít/yyül. hátai. I 129 (215-216) az esküdtszékek alakításának és eljárásának általunk előadott fő vonásaiból sokkal inkább kitűnik, semhogy azt bővebben fejtegetnünk szükséges volna.
