1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

B. Büntető törvénykönyv

15. Ülés Írásai. Julius 5-én 1843.

előadott bizonyításai, azon határozottság, vagy azon habozás, mellyel vallomásaikat a’ \ádlottnak szemébe mondották, a’ nyugalom, vagy felindulás, elszántság vagy elérzékenyülés, mellyel a’ vádlott a’ tanúk bizonyításait hallgatta, ’s a’ vádat elismerte, vagy tagadta; a’ kifejezések, hang, és mozdulat, mellyekkel akár a’ vádlott, akár a’ tanúk valamellv előre nem látott kérdésre egyenesen, vagy tétovázva feleltek, egyszóval: mind azok, mik az eljárásban a’ bíróság szemei előtt történtek, a’ legnagyobb hatással vannak gyakran a' bíróság tagjainak egyéni meggyőződésére, és mivel a’ biróság a’ vádlottat egyéni meggyőződés után felmentheti, tetemes befolyással lehetnek a’ hozandó Ítéletre. Lényeges részei tehát mindezek a’ bűnvádi eljárásnak, mellyeket látni kell, és a’ tanúknak, vagy vádlottnak szájából hallani, de körülményesen feljegyezni, és élethű vonásokban lemásolni lehetetlen. A’ felebbvitcli biróság azonban mind ezeket nem látja és nem hallja, hanem csak azok után Ítél a’ tény kérdése felett is, miket az első biróság jegyzője felfogni képes volt, és leimi szükségesnek tartott. Lehet-e pedig méltányossággal kívánni, ’s valószínűséggel reményleni a’ jegyzőtől, hogy ó mindeneket, mik e’ részben a’ bíróságra lényeges befolyással lehetnek, észrevegyen, felfogjon, ’s azonnal tisztán, érthetóleg és határozottan jegyzőkönyvbe iktasson? Nem fog-e gyakran egyik vagy másik fontos körülmény figyelmetlenségből, feledékenységből, vagy idő rövidsége miatt a’ jegyzőkönyvből kimaradni, vagy félreértésből hijányosan , sőt néha elferdítve feljegyeztetni, egyszóval: nem fog-e a’ legtöbb esetben a’ jegyzőtől és annak ügyességétől függni, hogy a’ felebbvitcli biróság eleibe minő alakban kerüljön az első biróság előtti eljárás? Miképen fogja tehát a’ felebbvitcli biróság elhatározhatni, hogy igaz ságos voll-e az első bíróságnak ítélete? ha tudva nincsenek előtte mindazon körülmények, mellyeket az első biróság tekintetbe vett, és a' törvény értelmében tekintetbe vehetett, 's mind azon okok, mellyekből az, különösen a’ vádlottnak felmentésére nézve, kiindult, de Ítéletében épen azért, mert egyéni meggyőződés volt az ítéletnek alapja, el nem sorolhatott. Midőn az országos Választmány a’ szóbeli eljárásnak eszméjét javaslatába felvette, midőn bizonyítási szabályait csak az elmarasztalás eseteire szorítva hatalmat adott a’ biróságnak, hogy az a’ vádlottnak felmentésében egyéni meggyőződését is követhesse; czélja más nem lehetett, mint hogy ez által is az ártatlanságot a’ lehetőségig biztosítsa, — de végképen elfognak enyészni a’ szóbeli eljárásnak jó következései, ha végre még is a’ felebbvitel utján olly bíróságtól függ a’ vádlottnak elmarasztása, melly előtt az eljárás épen nem szóbeli, melly a’ vádlottat és a’ tanúkat nem is látja, melly a’ szóbeli eljárásnak csak töredékei után Ítél, ’s el fog enyészni azon biztosság, mellyet a’ választás által alakított első biróság tagjainak egyéni meggyőződésében találhatnának a’ hon polgárai, ha ezen biróságok egyéni meggyőződésből hozott felmentő Ítéletét más biróság, mellyet nem a’ polgárok bizodalma, hanem kormányi kinevezés alakított, ’s melly az első biróság előtt történt eljárásnak gyakran tökéletlen 's néha talán lélnyeges vonásaiban hibás másolata után Ítél, felforgathatja.

Másképen állanak mind ezek az esküdtszéki rendszernél, ’s véleményünk szerint sokkal czélszerűebben. Nincs ott a’ vádlott kitéve annak, hogy miután felmentetett azon biróság által, mellynek tagjai a’ polgárok köréből szabadon választattak, ’s mellyre nézve mind a’ két fél az okádás nélküli visszavetés jogával is élhetett, egy kinevezéstől függő, ’s visszavetés alá nem eshető biróság által ismét elmarasztaltassék. Azon biztosság pedig, mellyet a’ felebbvitel az első biróság általi helytelen elmarasztás ellen nyújthatna a’ vádlottnak, bőven ’s a’ büntető eljárás természetével egyezőbben van pótolva az esküdtszéki rendszerben azon szabály által: miszerint a’ törvény alkalmazásával megbízott rendes biróságnak törvényes joga van az esküdtszéknek elmarasztaló határozatát, ha azt helytelennek véli, felfüggeszteni, 's a’ vádat egy újabb esküdtszék előtt hasonló eljárással újra tárgyaltatni. — Mert az említett rendes biróság szintén folyvást jelen volt az első tárgyalásnál is, látta tehát, és hallotta mind azt, mi az esküdtszéki tagoknak elhatározására befolyással lehetett, és igy biztosabban Ítélhet a’ vádlottnak bűnös vagy ártatlan volta felett, mint bármclly más felebbviteli biróság; de joga még sincs az esküdtszéki határozatot megváltoztatni, hanem csak annyira terjed hatalma, hogy a’ vádlottnak érdekében újabb esküdtszékre hivat— kozhatik. Ezen újabb esküdtszék pedig szintén a’ közbizodalom által választott férfiakból áll, ezen újabb esküdtszéknek tagjaira nézve szintúgy gyakorolhatlak a’ felek törvényes visszavetési jogukat, — ezen újabb esküdtszék szintén úgy kihallgatja mind a’ vádlót, mind a’ vádlottat, és azoknak tanúit, szintén úgy megvizsgál minden körülményeket, és a’ tények kérdése felett szintén úgy egyéni meggyőződés után ítél, egyszóval alakítására és eljárására nézve az előbbihez mindenben hasonló. És ha ezen újabb esküdtszék is elmarasztalja a’ vádlottat, már akkor többszöri felfüggesztés nem engedtethetik, mert midőn ugvanazon tény felett két különböző tagokból álló biróság, ugyanazon adatok után egyformán itél, okszerű valószínűséggel feltehetni, hogy az ítélet törvényes és igazságos. Ezek szerint tehát az esküdtszéki rendszer mellet minden vádlott csak akkor büntettetik, midőn már két rendbeli biróság által valósággal bűnösnek ismertetett a’ vúdbeli bűntettre nézve, mert vagy felfüggeszti a’ rendes biróság az első esküdtszék elmarasztaló Ítéletét, ’s akkor új esküdtszék határoz a’ tény kérdése felett, ’s a’ vádlott csak azon esetben büntettetik, ha ezen újabb esküdtszék állal is bűnösnek találtatott, vagy pedig az elmarasztalást helyesnek találván, azt fel nem függeszti, 's akkor azon határozat, mellyet az esküdtszék hozott, az említett rendes biróság pedig felfüggesztési jogával nem élve, tettleg helybenhagyott, szintén két különböző biróság egybehangzó határozatának tekintethetik.

Világos mind ezekből, hogy az esküdtszékek eljárása e’ részben is sokkal czélszeríibb, 's a’ polgárok nyugodalmát sokkal inkább biztosítja, mint azon felebbvitel, mellyet az országos Választmány javaslatában megállapított, 's mellynél fogva a’ közbizodalom által választott bírónak ítéletét a’ kinevezett biró megváltoztathatja, sót gyakran két biróságnak egybehangzó ítéletét is felforgathatja a’ harmadik bíróság.

Ezek véleményünk szerint e’ részben az országos Választmány javaslatának lényegesebb hibáji, mcllyek egyébiránt az állandó 's rendes bíróságokra alapított büntető rendszertől nagy részben elválaszthatatlanok, ’s mellyeket, a mint a’ fentebbiekben kifejtettük, biztosan el lehet kerülni az által, ha a’ tény kérdésének elhatározása javaslatunk szerint bűnbírósági esküdtszékekre bízatik. — A’ mi ezeken kivűl a’ tény kérdését illetőleg a’ két rendszerben egymástól eltérő foglaltatik, az részszerint az állandó bírósági rendszer említett hibájinak következménye, részszerint a’ mondottakból, különösen

12* (213—215)