1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
15. Ülés írásai Julius 5-én 1843. A' mi m;ir ezen bíróságoknak eljárását illeti: 1 a' perbefogási esküdtszék eljárása következő volna: Minden hónap első napján összegyűlnének a‘ köztörvénykezés helyén mind azon tagok, kik azon időre a’ perbefogási esküdtszéket képezik; ’s letévén valamennyien a* hitet, magok közül elnököt választanának, ’s mind addig együtt maradnának, mig a’ perbefogásnak minden addig előfordult kérdései felett végzéseket nem hoznak. Ezen esküdtszéknek tagjai közül sem a’ közvádló, sem a’ vádlott elegendő törvényes oknélkül senkit vissza nem vehetne; a’végzés hozására az elnökkel együtt hét tag volna szükséges; és ha a’ megjelent tagokból ezen szám sem kerülne ki, a’ jelenlévő tagok választanának magok közé kiegészítésül olly tagot, a’ ki esküdtszéki képességgel bir ; azon tagok , kik meg nem jelentek , és elmaradásuknak alapos okát, írásban be nem küldötték, ugyanazon esküdtszék által huszonöt forint bírságban volnának elmarasztandók. Egyébiránt a’ mi a’ közvádlónak előadását, és a’ vádlottnak védelmét, valamint szintén a’ perbefogás megrendelésének vagy félrevetésének módját és alapját illeti: mind ezekre nézve sinormértékül azok szolgálhatnának, mik c’ részben az országos Választmány javaslatában foglaltatnak; a’ fclebbvitel azonban ezen esküdtszék végzésétől csak a' törvényszabta formák meg nem tartása tekintetéből lörténthetnék azon legfőbb törvényszékhez (Cassationshof), mcllyet a’ törvénykezési formák ellen elkövetett hibák orvoslása végett ezen külön véleményünkben alább felállittatni javaslunk; és ezen itélőszék, ha a’ formahibát csakugyan valóságosnak találja, a’ perbefogási kérdésnek újabb megvizsgálását más perbefogási esküdtszékre bizandja, mellytől azonban semmi felebbvitelnek helye nem leend. 2. A’ búnbirósági esküdtszéknek, és a’ törvény büntető rendeletét alkalmazó rendes és állandó bíróságnak eljárása pedig következő volna: A’ közvádló köteles minden egyes bűnvádi esetben a’ perbefogást elrendelő végzés kihirdetése után három nap alatt a’ vádlott elleni vádat írásban az állandó és rendes biróság elnökének általadni, ’s a’ vádlevélhez azon tanúk lajstromát hozzámellékelni, kiknek tanúságát a’vádnak támogatására használni akarja. Az elnök ezen vádat és tanúk lajstromát szintén Írásban közli a’ vádlottal; határnapot rendel a’ vádnak a’ búnbirósági esküdtszék előtti érdemleges tárgyalására, és arról a’ vádlottat tudósítja. A’ vádlott, ha mentségére tanúkat kiván előállítani, köteles leend azoknak lajstromát, a’ vádnak véle lett közlése után, három nap alatt az elnöknek bemutatni; ki azután rendelkezni fog arról, hogy a’ vádlottnak tanúji is a’ kitűzött határnapra megjelenjenek. A’ határnap kitűzésében ügyelni kell az elnöknek arra, hogy a’ vádlottnak is elegendő idő engedtessék védelmére; de más részről az érdemleges tárgyalás szükségen túl hosszú időre ne haladjon; rendesen tehát a’ határidő negyvenöt napnál hosszabb, és tizenöt napnál rovidebb nem lehet; ha azonban a’ körülményekből világosan kitetszik, hogy a’ feleknek tanújit lakásuk távolsága miatt negyvenöt nap alatt sqm lehet előállítani, a’ határidőt a' biróság meghosszabbíthatja; más részről pedig, midőn a’ felek magok azt kívánják, hogy a’ vádnak érdemleges tárgyalása minél elébb megtörténjék, a' határidő tizenöt napnál rövidebbre is tétethetik. A’ bűnvádi érdemleges tárgyalás minden hónapban egyszer, és pedig a’ hónap elején történhetnék. A' rendes és állandó biróság tehát minden hónap elejére összehívja a’ búnbirósági esküdtszékhez választott tagoknak azon osztályát, mcllyből azon időre a’búnbirósági esküdtszék alakítandó; 's a’mint ezek összegyűltek, neveiket sorshúzás által megállapított sor szerint lajstromba foglalja, ’s velők a’ bitet letéteti; azon tagokat pedig, kik meg nem jelentek, ’s elmaradásuknak törvényes okút írásban be nem küldötték, valamelly törvény által meghatározandó büntetésben, példaúl huszonöt forintban elmarasztja. Elkészülvén eképen a’ búnbirósági esküdtszék tagjainak lajstroma , minden egyes bűnvádi esetben az állandó rendes biróság ezen lajstromot, mind a’ közvádlóval, mind a’ vádlottal előre közlendi ; *s ezeknek egyiknek úgy, mint a’ másiknak joga leend a’ lajstromba foglalt tagok közül mindenik félnek külön hat tagot visszavetni a’ nélkül, hogy ezen viszszavetésnek bár mi okát adni kötelesek volnának. Midőn több bűntársak állanak egy közkereset alatt, azok csak együtt véve fognak az esküdtszéki tagok közül hatot visszavethetni. Az okadás nélküli viszszavetésen felül, ha még valamelly tag ellen akár a’ közvádló, akár a’ vádlott alapos és törvényes okokat hoznának elő , mellyeknél fogva azon tag, a' fenforgó bűnvádi kérdés felett nem itélhetrfe, az illy tag is az állandó biróság végzése által azon bűnvádi esetnek megítélésétől el fog mozdítatni. Alapos és törvényes okok lehetnének pedig az illyen visszavetésre mind azok, miket az országos Választmány javaslatának 81—91-dik §§-ban elsorolt. Miután a’ felek visszavetési jogokkal éllek, vagy kijelentették, hogy azzal élni nem akarnak, a‘ lajstromban sor szerint első tizenkét vissza nem vetett tagokból fog azon bűnvádi esetre nézve alakulni a’ búnbirósági esküdtszék, melly tizenkét tagnál sem többül, sem kévésből soha nem állhat. Alakítva lévén már eképen az esküdtszék, a’rendes és állandó biróság a’köztörvénykezési teremben összeül; 's ettől egyik oldalra a’ tizenkét esküdtszéki tag, másik oldalról pedig szemben az esküdtszéki tagokkal a’ vádlott és annak ügyésze, vagy ha ugyan azon büntető közkeresetben több vádlott állana , mind azok és védelmezőik foglalnak helyet. A' közvádló a’ rendes biróság asztalánál ül; a’ teremnek többi elkorlátolt része pedig a’ szabadon megjelenő hallgatóságnak lészen nyitva. Összeülvén igy az egész biróság, a’ közvádló azon vádját, mellyct a’ vádlott ellen már elébb Írásban beadott, szóval is előterjeszti, tanújit előállítja, ’s a’ netalán létező bűnjeleket és bizonyítványokat bemutatja. Erre a közvadló tanúji egyenkint meghiteztetnek, 's az állandó biróság elnöke által felszólítatnak, hogy szóval adjak elő mind azt, mit a’ vádbeli bűntettre nézve bizonyítani tudnak. A’ tanúk egyenkint, és azon sorban jelennek meg, mellyben azt a’ közvádló kívánja; ’s élőszóval mondanak el mindent, a' mit a vádbeli bűntettről tudnak. Az elnöknek, és az állandó biróság másik két tagjainak joga van a’ tanúkhoz bármi kérdéseket intézni, mellyek a dolog felvilágosítására, vagy a’ tanúk hitelességének megítélésére szolgálnak; sót az csküdtszéki tagoknak is szabadságokban 122 (204—206)
