1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

B. Büntető törvénykönyv

lő. Ülés írásai. Julius 5-én 1843.

121 (203—204)

Mind a’ mellett azonban, hogy az esküdtszék czélszerűségét annyi alkotmányos nemzet példája tanúsítja, s mind a' mellett, hogy mi a’ szükséges javítások kérdéseiben nagy fontosságot tulajdonítunk más nemzetek tapasztalásának, — magunk is tartózkodunk ezen idegen institutiót fel venni hazánk büntető rendszerébe, ha külföld példáján ki\ül semmi egyéb alapos okaink nem volnának annak elfogadására, 'vagy ha félnünk kellene, hogv azt nemzetünk szellemével s polgári szerkezetünk egyéb ágaival üsszehangzásba hozni nem lehet. De figyelmünket el nem kerülhették azon lényeges hiányok, mellyek a’ rendes és állandó itélőszékckrc alapított bűnvádi eljárásnak rendszerében mindenütt léteznek; ’s midőn ezen hiányok okait vizsgáltuk, ’s módokat kerestünk azoknak gyökeres orvoslására, teljesen meggyőződtünk arról: hogy ezen rendszer legfőbb hiányai a’ rendszer főelvének, a’ rendes és állandó bíróságoknak mellőzhetlen következései. Vizsgálat alá vettük tehát az csküdtszéki rendszer elveit és részleteit; összehasonlítottuk a’ két rendszert egymás között, ’s tisztán állott előttünk: hogy a’ büntető igazság czéljának sokkal inkább megfelelnének hazánkban is az esküdtszékek, mint az országos Választmány többsége által javaslóit rendes és állandó bíróságok; — és tisztán állott előttünk az is: hogy az esküdtszéki rendszert polgári szerkezetünkkel összeolvnsztva egészen nemzetivé tenni fölötte könnyű volna.

De mielőtt mindezekre nézve meggyőződésünknek okait részletesen kifejtenénk, szükségesnek tartjuk elmondani: miképen vélnénk mi az esküdtszékek alakitását és eljárását honunkban megállapitandónak. így azután javaslatunk fő vonásait elvileg, és gyakorlati alkalmazásban össze lehet hasonlítani az országos Választmány javaslatával.

Három fő kérdés fordul elő a’ bűntettek egyes eseteinek megitélésében; ’s három fő részre oszlik azok szerint az egész bűnvádi eljárás. Első a’ perbefogás kérdése, vagy is azon kérdés: hogy lehet-e a’vádbeli bűntettre nézve legalább súlyos gyanú tekintetéből közkeresetet indítani a’ vádlott ellen?; második a’ tény kérdése, vagy is azon kérdés: hogy valósággal búnos-e a’ vádlott a’ vádbeli bűntettre nézve?; — harmadik pedig a’ törvény alkalmazásának kérdése , vagy is azon kérdés : hogy a’ törvény rendeletéhez és a’ beszámítás mértékéhez képest mi legyen a’ vádlottnak büntetése? — Az esküdtszéki rendszernek egyik alapelve az, hogy külön bíróság ítéljen ezen három fő kérdésnek mindegyike felett; három rendbeli külön bíróság volna teháte’végre hazánkban is felállítandó ; egyik t. i. a’ perbefogási esküdtszék, mellvnek köréhez tartoznék a’ perbefogás kérdésének elhatározása; — másik a’ bűnbirósági esküdtszék, melly egyedül a’ ténynek kérdése felett ítélne ; — végre a’ harmadik, egy rendes és állandó bíróság, melly a’ törvény büntető rendeletének alkalmazását mondaná ki azon vádlottra, ki a’ bűnbirósági esküdtszék által bűnösnek találtatott.

Ezen három rendbeli biróságok alakítása pedig következőképen történhetnék :

1- szÖr. A’ megyei törvényhatóságokban: A’ perbefogási és bűnbirósági esküdtszékek alakítása végett öszszeiratná a’ megye

évenkint, polgári állapot különbsége nélkül, mindazokat, kik koruknak huszonnegyedik évét már meghaladták, állandóul a’ megye kebelében laknak, ’s évenkint legalább száz forint tiszta jövedelemivel bírnak; ezen összeírásba azonban nem foglaltathatnának az egyházi személyek, köztisztviselők, katonák, szolgák, napszámosak, és az írástudatlanok. Az ekképen összeirottak sorából, szintén polgári állapotra nem tekintve, szabadon választaná a’ közgyűlés mind a’ perbefogási, mind a’ bűnbirósági esküdtszékek tagjait. A’perbefogási esküdtszékhez negyvennyolcz tag volna választandó; és ezek vagy sorshúzás által vagy a’ közgyűlés belátása szerint négy egyenlő osztálvba soroztatnának, ’s minden évnegyedben másmás osztály képezné a’ perbefogási esküdtszéket; a’ bűnbirósági esküdtszékhez pedig nagyobb megyékben száz hatvan, kisebbekben százhúsz tag választatnék; és ezek is a’ fentebbi mód szerint négy osztályba soroztatván, minden évnegyedben másmás osztály ból alakulna a’bűnbirósági esküdtszék. Mind a’ perbefogási, mind a’ bűnbirósági esküdtszék tagjainak választása évenkint megújittatnék; ugvanazon tagok azonban több éveken keresztül is választhatók volnának. — A’ ki a’ választást elfogadni nem akarná, törvény által meghatározandó pénzbeli büntetés aló volna vonandó; felmentethetnének azonban ezen teher ' alól, kik koruknak hatvanadik évét már meghaladták, vagy betegeskedésük miatt ezen hivatal kötelességeit teljesíteni nem képesek; úgy szintén azok is, kik más törvényhatóságnál, már az esküdtszéknek valóságos tagjai, és azok, kik az esküdtszéki hivatalt már három éven keresztül viselték. — Rendes fizetésük az esküdtszéki tagoknak nem volna, hanem foglalkozásuk idejére napi díjakat kapnának.

Azon rendes és állandó bíróság pedig, melly a’ törvény büntető rendeletét mondaná ki az esküdtszékek által bűnösnek Ítélt vádlottra, állhatna: egy elnökből, két rendes birói tagból, és szavazattal nem biró jegyzőbül, kiknek meghatározott rendszeresített fizetés volna adandó ’s mindezek a’ megyei tisztválasztás alkalmával, három évről három évre szabadon volnának a’ megye közönsége által választandók. — Ezen állandó rendes bíróság köteles volna folyvást a’ köztörvénykezés helyén jelen lenni, ’s a’ bűnbirósági esküdtszék egész eljárásának mintegy vezérlete is ezen bíróság köréhez tartoznék.

2- or. A’ királyi városokban: Mind a’ perbefogási és bűnbirósági esküdtszék tagjainak, mind a’ törvény alkalmazásával

megbízott rendes és állandó biráknak választása épen úgy történhetnék, mint fentebb a’megyei törvényhatóságokra nézve már előadatott, csak hogy a’ bűnbirósági esküdtszékhez választandó tagok száma, kivált kisebb városokban, kevesebb is lehetne. A’ választás pedig mindezen biróságokra nézve azon városi lakosok által volna teljesítendő, kiket a’ királyi városok bíróságainak alakítására nézve készült T. számú különvéleményünkben választási joggal fel— ruházandóknak kijelentettük. Végre

3- szor. A’ kerületekben : Mind az esküdtszékeknek , mind az állandó bíróságoknak a’ fentebbiek szerinti választását azok

teljesítenék, kik az országos Választmány javaslata szerint választási joggal fel vannak ruházva.

Orsxúygyiil. Iránti. I. 31