1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. 40. §. Ha a' megjelenő tanú törvényes ok nélkül vallomást vagy esküt tenni a' bírói megintés után sem akar, a’ rendőri tiszt által azonnal büntetés alá vonalik, de a' melly 10 forint birságot felül nem haladhat. 41. §. Olly házakban, mellyck a’ közönség előtt mindig nyitva állanak, nevezetesen vendégfogadók, csapszékek és csárdákban, a’ rendőri tiszt a büntetőtörvénykönyv II—dik Részében megállapított szabályok értelmében mind anvnviszor rendelhet el házkutatást, valahányszor oka van hinnie, hogy abban akár a’ tettes felfedezésére, akár a’ kihágás felvilágosítására szolgáló nyomokra akadhat. 42. §. A’ vétkes és más személyek házait, vagy lakhelyeit a’ rendőri tiszt csak akkor kutathatja, ha valószínű: hogv azon házban olly tárgyakat találhat, mellyck a’ lénválladékhoz tartoznak, ’s ha egyszersmind elegendő okai vannak hinni, hogy azon személyek e’ tárgyakat későbben eltitkolhatnák, vagy elsikkaszthatnák. 43. §. A’ rendőri tiszt, mindazon személyeket, kik elkövetett kihágás által kárt vallottak, az elkövetkező pontok iránt hallgatja ki: a) mi a’ kárnak tárgya és mennyisége? b) mi módon okoztatott a’ kár? e) mit adhat még ezeken kivül elő, a’ netalán szükséges további vizsgálatra? 44. §. Ezen akár írásbeli, akár szóbeli nyilatkozat jegyzőkönyvbe iktattatik, és ha a’ rendőri tisztnek, vagy a’ vétkesnek a’ kárvallott által közelebbről kijelelt kár tárgya és mennyisége ellen kifogásai vannak, vagy ha a’ kárvallott nvilatkoznék: akkor az okozott kár becsűje ahhoz értő személyek által történik; ha pedig a’ tárgy már nem léteznék, vagy elő nem állíttathatnék, a’ becsű olly személyeknek kihallgatása által eszközöltetik, kik a’ kérdéses tárgyat ismerték. 45. §. Azon ténykörülmények, mellyeket a’ rendőri tiszt a’ fenforgó kihágásra nézve saját tapasztalásából tud, szinte a’ jegyzőkönyvbe iktattatnak, és a’ vétkes előtt szóról szóra felolvastatnak. A' rádiótt kihallgatásáról. 46. §. Midőn a’ tenválladék nyomozásából olly körülmények fejlenek ki, mellyek valamellv személvt erős gyanúval terhelnek, akkor ezen személy rendőri vizsgálat alá vonatik. Erős gyanú forog pedig fen: á) ha valaki önmagát mint vétkest feljelentette; b) ha a’ vétkes tetten kapatott; c) ha az ellene lévő vád, tanúk vagy vétkes társainak vallomásain, vagy törvényszerű jelenségeken alapúi. 47. §. A’ vétkes tettenkapás esetében mindenki által letartóztathatik, és azonnal a’ rendőri tiszt, vagy helybeli elöljárók elejébe állíttatván, és általuk kihallgattatván, ügye elítéltetik. Ha pedig rendőri tiszt, vagy az elitélésre felhatalmazott elöljárók a’ helységben nincsenek, akkor a’ vétkes, ha különben ismeretes és biztos személy, nevének és lakhelyének feljegyzése után, más helyßeli tisztviselő vagy elöljáró által azonnal elbocsáttatik; mire az ügy azonnali el nem dönthetése esetében a’ rendőri tiszt, vagy az elitélésre felhatalmazott elöljáróság is köteleztetik; ellenben ha ismeretlen a’ vétkes, csak elegendő biztosság mellett eresztetik el, melly biztosságra nézve a’ büntetőtörvénykönyv II—dik Része 200, 201, 202, 203, 204, 205, 206 §§-ainak rendeletéi ide is kiterjesztetnek. 48. §. Minden egyéb esetekben, úgy akkor is, midőn az elóbbeni §. értelmében a’ vétkes elbocsáttatott, a’ rendőri tiszt a’ vádlottat kihallgatás végett egyszerű megjelenési parancs által idézi maga eleibe. Ezen parancs, melly mindig Írásba foglaltatik, rendőri szolga által a’ vádlott kezéhez adatik, vagy távolléte esetében lakásának ajtajára szegeztetik. 49. §. Ezen megjelenési parancsra az idézett vagy maga, vagy felhatalmazottja által, a’ jelen toldalék 2-ik §-ában említett esetekben azonban mindig személyesen köteles megjelenni, és ha meg nem jelenik, azonnal 5 forint birságbani elmarasztása mellett, előállítási parancs adatik ki ellene, melly rendszerint írásba foglaltatik, kivévéu ha a’ késedelem veszedelemmel jár, vagy ha kóborlót kell előllítani. 50. §. Letarlózlatási parancs adathatik ki a’ vádlott ellen, ha attól tarthatni, hogy a’ biztosságot nem adott vádlott az ítélet hozataláig elszökik, és ez esetben a’ rendőri tiszt a’ bekövetkezhető büntetés nagyságát; nem különben a’ vádlottnak családi, vagyoni ’s egyéb viszonyait, és eddigi magaviseletét figyelembe venni tartozik. 51. §. Ezen letarlózlatási parancs élőszóval adatik tudtára a’ vádlottnak, és arról hogy ez megtörtént a’ jegyzőkönyvben emlilés tétetik. Egyébiránt a letartóztatás a’ büntető fogháztól különböző helyen, vagy a’ vádlottnak saját lakában történik. 52. §. Mihelyt a’ vádlott a’ rendőri tiszt előtt akár maga, akár felhatalmazottja által megjelenik, azonnal haladék nélkül kihallgattatik, és e’ végre a’ kárvallott, és a’ netalán szükséges tanúk ugyan akkora berendelendők, hogy az egész vizsgálat a’ legrövidebb idő alatt béfejeztethessék. 53. §. A’ vádlott a’ hozzá intézett kérdésekre élőszóval felel, feleletre azonban nem kénszeríthető. 54. §. A' vádlotthoz intézett kérdések, és annak feleletei azon formában, mint történtek, mennyire lehetséges, szóról szóra a’ jegyzőkönyvbe iktattattatnak, és a’ vádlott előtt felolvastatván, általa aláíratnak, vagy keresztvonasával elláttatnak, sőt a’ vádlott megkívánhatja, hogy nevét a’ jegyzőkönyv mindenik lapjára felírhassa. 55. §. A' vádlottnak kihallgatására nézve, a’ büntetőtörvénykönyv 11—dik Része 227. 228. 229, 230, 231, 232, 233, 234, 235 §§-ainak rendeletéi ide is kiterjesztetnek. I IC (191 — 193)
