1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

B. Büntető törvénykönyv

56. §. Midőn a’ vádlott helyett, annak felhatalmazottja jelenik meg, ez a' vádlott által erre külön adott felhatalmazó levelét, az eljáró bíróságnak előmutatja, és azonképen, mint a’ vádlott, a’ hozzá intézett kérdésekre felel.

57. §. A’ rendőri tiszt az egész vizsgálatot a’ lehető legrövidebb idő alatt elvégezni, és ha ez egy ülésben meg nem történhetnék, ennek okát, valamint a’ legközelebbi ülés napját és óráját a’ jegyzőkönyvbe feljegyezni és kihirdetni köteles; azon ülésekben pedig, mellyckrc az ügynek folytatása ekkép halasztatott, mindenek előtt az döbbeni ülés vagy ülések jegyzőkönyvét egész tartalma szerint, a’ \ádlott és a' jelenlévők előtt felolvassa és a’ yizsgálatot csak ezután folytathatja.

58. §. A’ vádlott magának védőt választhat, vele szabadon értekezhetik, tanúkat állíthat, és a’ büntető törvénykönyv II-dik Részének 320 §-ában foglalt joggal élhet. Védelmének fő pontjai a’ jegyzőkönybe iktattatnak.

59. §. A’ rendőri tiszt, a’ vádlott mentségére, valamint a’ vád bebizonyítására szolgáló minden tények kiviláglásáról egyaránt gondoskodik; a’ vizsgálat befejezése után a’ vád tárgyát élőszóval kifejtvén, az illető bizonyságokat összefoglalja, és a’ 61—80 §§. szabályai szerint ítéletet hoz.

60. §. Az elkezdett eljárás rendszerint félbeszakasztás nélkül folytattatik. Félbeszakasztást vagy a’ körülményekhez képest elhalasztást, a’ rendőri tiszt csak a’ következő esetekben rendel;

a) midőn a' vádlott vagy tanú úgy megbetegszik, hogy az ülésben jelen nem lehet; bj Midőn az eljárásközben akár a’ vád támogatására, akár a' vádlott védelmére új nyomos körülmény fejlődik ki, és a’ halasztás azon okból volna szükséges, mert az újonnan kifejlett körülményre megkivántató bizonyság azonnal elő nem állíttnthatik.

15. lies írásai. Julius 5-én /84J. 117 (194__199)

Az itélethozásról.

61. §. Az eljárás ekkénti befejezése után, ugyanazon rendőri tiszt, ki az eljárást vezette, az ölési teremből, ha szükségesnek látja, ideiglen visszavonul, és a' következő kérdések nyomán hoz ítéletet:

a) valyon való-e a’ kihágás?

b) valyon való—e, hogy a’ vádlott a' kérdéses kihágást elkövette? és milly könnyítő, vagy nehezítő

körülménvek között?

e) milly büntetést szab ezen körülmények között a’ fenforgó kihágásra a’ törvény, vagy a’ helytartótanácsi, vagy a’ törvényhatósági rendelet?

62. §. Az ítélet magában foglalja a- vádlott elmarasztalását, vagy felmentését. A’ vádlott olly büntetésben, mellvet a’ jelen toldalék ’s illetőleg ennek értelmében a’ helytartótanácsi vagy törvényhatósági rendelet a’ fenforgó kihágásra nem szab, el nem marasztaltathatik.

63. §. Midőn a’ törvényesen bizonyosoknak találtatott tényekből nem rendőri kihágás, de bűntett világlik ki, akkor a’ rendőri tiszt annak elitélésébe nem ereszkedhetvén, azt különös végzés által kimondani, jegyzőkönyvbe iktatni, kihirdetni, ’s a’ jegyzőkönyvet a’ közvádlónak beküldeni tartozik, hogy ez a’ büntetőtörvénykonyv II-dik Része 248 és 249-dik §§. szerint eljárhasson.

64. §. Az elmarasztó ítéletben mindazon eldöntő okok elősoroztatnak, mellyeknél fogva a’ terhelős tények törvényesen bizonyosoknak ismertettek; az illető törvénynek pedig, vagy rendeletnek azon czikke, melly a’ fenforgó esetre büntetést szab, egész kiterjedésében beiktattatik.

65. §. Az ítélet az okozott kárra is kiterjed, ha ez alaposnak, és bebizonyítottnak találtatott; ellenkező esetben a’ károsított magánjogi bíróság elejébe útasíttatik.

66. §. Az Ítélet továbbá a’ perköltségekre is kiterjed; perköltségek alatt azonban csupán a’ károsítottnak, vagy ügyvédének; nem különben a’ tanúk és a’ műértőknek napi díjai a* fuvarbérrel együtt, ha tudniillik ezek a' hely színén nem laknának, értetnek; egyéb taksának helye nincsen.

67. §. Felmentő ítéletek okokkal nem támogattatnak; és felmentés esetében az illető hatóság pénztára viseli az eljárás költségeit.

68. §. Ha az idézett vádlott az idézés napján és órájában meg nem jelenik, mint makacs elmarasztaltatik; és ha ezen ítélet kihirdetésétől számítva három nap alatt sem jelennék meg, a’ pénzbeli büntetés iránti ítélet ellene végrehajtatik.

69. §. Az ítélet, mellynek magában kell foglalnia a’ vádlott kereszt és vezeték nevét, a' kihágás nemét; nem különben az eljárás és a’ hozott Ítélet napját, a’ jegyzőkönyvbe iktattatik, és ugyan azon nyilvános ülésben szóról szóra felolvastatván, ekkénti kihirdetése után, a’ rendőri tiszt által aláirt párban a’ vádlottnak átadatik.

70. §. A' rendőri tiszt az elitéit vádlottat felebbvihetési jogáról, az Ítélet kihirdetése után azonnal értesíteni köteles.

A bizonyításról.

71. §. Mind az, mi a' büntetőtörvénykönyv ll-ik Részének XIX fejezetében a’ bizonyításra nézve megállapíttatott, a’ rendőri eljárásra is kiterjesztetik, következő módosításokkal:

Omiiijyiliil ír tiv at. 1.

30