1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

B. Büntető törvénykönyv

15. Ülés írásai. Julius 5-én /843.

<:) a' kihallgatott személyeknek neveit, az ezeknek tett kérdéseket, és általuk adott feleleteket olly rendben mint előadattak, és szóról szóra, vagy a’ szükséghez képest hív kivonatban, a’ kihallgatott személyek aláírásával, vagy a’ nem történt aláírás okának megemlítésével;

d) a’ netalán okozott kárnak becsűjét, a’ hozott Ítéletet, ’s az eljáró tisztnek aláirását.

22. §. A’ 6-ik §-ban elösorozott rendőri tisztek az általuk vitt jegyzőkönyveket minden esztendő végével a’ közvádlói hivatalnak beküldeni tartoznak; ez pedig a’ jegyzőkönyveket átvizsgálni, és észrevételéi nem lévén, a’ levéltárba beadni; ellenkező esetben a’ törvénytelenül eljáró rendőri tisztet feleletre vonni köteles.

23. §. Az egész rendőri eljárás tökéletesen nyilvános; a’ rend fentartására nézve a’ büntetőtörvénykünw 11-ik Része 297 és 298 §§-ainak rendeletéi ide is kiterjesztetnek.

115 (lW9—191)

J rendőri vizsgálatról.

2-í. §. A’ rendőri tiszt, mihelyt valamelly rendőri kihágásról bármimódon értesíttetik, azonnal a’ vizsgálathoz fog, és a’ fenforgó rendőri kihágás valóságáról, vagy nem valóságáról bizonyságot szerezni tartozik.

23. §. A’ büntetőtörvény könyv 11-ik Részének 78 és 79 §§-aiban kijelelt bíráskodási képetlenség esetében, a’ rendőri tiszt azt legközelebbi tiszt-társára bizza.

20. §. Rendőri kihágásról jelentést akárki tehet, a’ rendőri szolgák pedig jelentés tételre különösen koteleztetnek.

27. §. A’ jelentés szóval vagy írásban történik, és a’ jelentő magát mindig megnevezni tartozik.

28. §. A’ rendőri tiszt minden kiküldetés nélkül a’ vizsgálatot, a’ tényálladék nyomozásával kezdi meg, ’s ez által a’ tett mibenlétét megállapítani törekszik.

29. §. Azon helységekben, hol rendőri tiszt nem lakik, a’ helybeli elöljárók pedig a’ rendőri kihágások elítélésére jogosítva nincsenek, illy elöljárók megkezdhetik ugyan a’ vizsgálatot, de ennek folytatására, és az ügy elitélésére azonnal a’ legközelebbi rendőri tisztet meghívni tartoznak.

30. §. Midőn a’ tény álladék vizsgálata által az elkövetett tett valósága megállapittatott, a’ rendőri tiszt a’ tett körülményeit lehető legnagyobb gonddal nyomozni köteles, hogy megítélhesse:

«) váljon rendőri kihágásnak mutatkozik-e a’ tett, és melly jeleknél fogva ?

b) mik a’ nehezítő vagy könnyítő körülmények?

c) mellyek azon körülmények vagy jelenségek, mik a’ béjelentett vagy csak gyanúba vett személy, mint

tettes ellen, vagy mellett bizonyítanak? és végre

d) hogy meghatározhassa a’ kihágás által okozott kárnak nagyságát, mennyiben t. i. a’ kihágás

minéműségéhez képest helye van a’ kárpótlásnak? .

3Í. §. Mindenek előtt tehát a’ nyom, mellyet az elkövetett kihágás akár helyen, akár személyen, akár tárgyon maga után hagyott, még akkor is, ha a’ vétkes tettét megvallotta, szemle útján megvizsgálandó.

32. §. 11a a’ szemle alá veendő tárgyaknak megmászásától tarthatni, azok lepecsételés, vagy elzárás, vagy más czélszerú gondoskodás mellett őriztetnek.

33. §. Midőn valamelly tárgy szemléje külön tudomány, vagy mesterségismeretet kíván , azt mindig az illető rnűértő hozzájárulásával kell megtenni, ki is illy esetekben a’ szükséges eszközökkel haladék nélkül megjelenni köteles.

34. §. Illy szemle megtételre rendszerint két, még pedig mennyiben lehetséges, a’ törvényhatóság szolgálatában álló műértő alkalmaztatik, hol azonban kettő nem lenne, vagy időhalasztás nélkül meg nem jelenhetnék, e’ végre egy is alkalmaztatható.

33. §. A’ műértő, mennyiben mesterségébeni hű eljárásra eskü által lekötelezve nem volna, a’ szemle megtétele előtt, a’ rendőri tiszt által, ha ez szükségesnek tartaná, vagy ha a’ vádlott kívánná, megeskettetik arra: hogy észrevételeit híven tökéletesen, és azokon alapuló véleményét tudomása szerint Ielkisméretesen fogja előadni.

36. §. Midőn valamelly kihágás természeténél fogva nyomokat nem liágy maga után, vagy midőn ezek már fel nem találtathatok, akkor a’ tényálladék megállapítása más bizonyítványok által eszközöltetik, miért is minden arra szolgáló körülmények pontosan megvizsgálandók.

37. §. Ha a’ körülmények felvilágosítására vagya’ tettes felfedezésére tanúvallomások kívántainak, mindenek előtt azon személyek hallgattatnak ki, kik vagy a’ kihágás elkövetésénél jelen voltak, vagy a’ vétkest űzőbe vették, vagy elfogták.

38. §. A’ kihallgatandó személyekre nézve a’ büntetőtörvénykönyv 11-ik Része 151, 153, 154, 136, 157, 158, 159, 160, 163, 166, 167, 168, 170, 171, 172, 173, 174, 175, 176-dik §§-ainak rendeletéi ide is kiterjesztetnek.

39. §. A’ rendőri tiszt előtt megjelenő tanúk, vagy külön, vagy együtt, a’ mint a’ szükség kívánja, és rendesen megesketés nélkül hallgattatnak ki; nevezetesebb esetekben azonban: úgy nem különben, midőn a’ rendőri tiszt szükségesnek látja, vagy midőn a’ vádlott kívánja, vallomásaikat esküvel is megerősíteni tartoznak; a’ büntetőtörvénykönyv 11-dik Részének 163. §-ában említett személyek mindazáltal itt is kivétetnek.

29 *