1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
110 (178—ISO) 15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. 15. Fejezet. .4’ fefebbvitélről. •103. §. Az első biróságú itélőszék végítéletét mind a’ kózvádló, mind a’ vádlott, — felségsértés, hűtlenség, pénzhamisítás és a’ király személye elleni sértő kifejezések eseteiben a’ főtörvényszékhez; más bűntetteknél pedig a’ feltör— véuyszékhex, és innét a’ főtörvényszékhez mindig felebbviheti. 404. §. Ezen felebbvitel, vagy az eljárás lényeges formáinak megsértése miatt, vagy az ügy érdemében, vagy mind a' kettőre nézve egyszerre és egy időben történik. 405. §. Midőn a’ büntető perben több bűntársak állanak, ha ezek közül csak egyre nézve, vagy egy által vitetnék is felébb az Ítélet, a’ felebbviteli bíróság a’ pert mindnyájokra nézve vizsgálat alá veendi. 406. §. A' közvádló minden büntető perben, mellyben öt esztendei fogságot, vagy ennél nagyobb büntetés követelt és a’ vádlott vagy felmentetett vagy kisebb büntetésre Ítéltetett; nem különben közpénztárak hűtelen kezelése, hivatalbeli visszaélések, közgyűlések, — vagy tisztválasztáskori kicsapongások, és kegyetlenkedés eseteiben , a’ végítéletet mindig felébb vinni köteles. 407. §. A’ 404—ik §-ban említett lényeges eljárási formák megsértetnek : 1. ha az eljáró itélőszék nem az illető, vagy ha akár az eljárás, akár az itélethozás alkalmával törvényesen szerkesztve nem volt; 2. ha a’ közvádló, vagy a’ vádlott az őket törvényesen illető jogok gyakorlatában korlátoztattak; 3. ha az itélőszék előtti eljárás nyilvánossága iránti vagy egyéb törvényesen megállapított szabályok meg nem tartattak. 408. §. A’ büntető pert megelőző vizsgálatnál megtartandó szabályoknak megsértése a’ felebbvítélnél tekintetbe nem vétetik, ha csak a’ büntető per alatt a’ jegyzőkönyvnek bizonyítása szerint, ez iránt különösen kifogás nem tétetett. 409. §. A’ felebbvitel 24óra alatt az ítélet kihirdetése után, az első bíróságnak bejelentetik, és három nap alatt Írásba foglalva két példányban beadatik. 410. §. Ezen Írásban a’felebbvivő fél a’felebbvitel okait előadja, és ha abban a’ per folyamatában nem említett tett dolgokat vagy új bizonyságokat hozna fel, mellyek az ügy érdemére lényegesek, akkor az ügv új tárgyalás végett az eljáró itélőszékhez visszaküldetik. 411. §. A’ felebbviteli irás egyik példánya az itélőszéknél marad, a’második az elnök által a’ másik féllel közöl— tetik, ez pedig a’ felebbvitel iránti ellenészrevételeit legfelebb három nap alatt beadni tartozik. 412. §. Ezen kitett batáridőnek elmúltával, az eljáró itélőszék a’ felebbvitt pernek eredeti jegyzőkönyvét és mindennemű hozzá tartozandó Írásokat, okleveleket és bűneszközöket; úgy nem különben a’ felebbvivő által beadott felebbviteli írást a’ feltörvényszékhez minden esetre haladék nélkül felküldi, 's ha a' másik fél a’ kitett idő alatt ellenészrevételeit beadta, azokat is a’ felküldendő perbeli iratokhoz csatolja. 413. §. A’felebbvitelnek felfüggesztő ereje van, — midőn azonban a'fogságra Ítélt vádlott, egyedül a’büntetés időhosszára nézve viszi felebb az Ítéletet, akkor különbség nélkül akár szabad lábon legyen, akár nem, az illető börtönbe szállítását a’ végett kívánhatja, hogy a’ felebbviteli bíróság Ítéletéig büntetését kiállani elkezdhesse; — miről is a jegyzőkönyvben említés tétetik. 414. §. Midőn a’ szabad lábon lévő vádlott olly ítéletet, melly által fogságra ítéltetett, felebbv iszen, okkor ellene clzárási parancsot csak a’ közvádló kívánságára, és u’ vádlott kihallgatása után, egyedül a 194, 195, 196 és 197-dik §§-ban kijelelt esetekben adhat ki az itélőszék. 415. §. A’ fel- és főtörvényszék ülései a’293, 294, 295, 296, 297, 298-dik §§-ok értelmében nyilvánosak. 416. §. A’ felebbvitel útján felterjesztett perek egész kiterjedésükben, és okvetetlenül azon idősor szerint vétetnek tárgy altatás alá, a’ mint azok a’ felebbviteli bírósághoz felérkeztek. 417. §. A’ feltörvényszék és illetőleg a’ főtörvényszék valónak találván az eljárás lényeges formáinak megsértését, az első biróságú itélőszéket új törvényszerű eljárásra ’s itélethozásra utasítja. Illy esetben az első biróságú itélőszék a’ feleknek, a’ fel- vagy főtörvényszék által meghatározandó kárpótlással tartozik. 418. §. Egyéb esetekben, ha a’felebbvitelnél az eljárási formák ellen kifogás nem tétetik, vagy ha a tett kifogás a’ fel- vagy főtörvényszék által alaposnak nem találtatott, a’ felebbviteli bíróság az ügy érdemében haladék nélkül itélend, és illetőleg Ítéletét a’ perbeli irományokkal együtt a’ főtörvényszékhez átküldi. 419. §. A’ főtörvényszék hozott Ítéletét végrehajtás végett, a’ perrel együtt az első biróságú itélőszékhez viszszaküldi. 420. §. A’ polgári keresettel fellépett sértett felet a’ felebbviteli jog nem illeti; egyébiránt ha az eljáró itélö szék ítéletével meg nem elégednék, keresetét a’ polgári bíróság előtt követelheti. 421. §. A’ közvádló vagy a’ vádlott által felebbv itt perben azonban a' felebbviteli bíróság a polgári kereset iránt is Ítéletet hoz. 422. §. Midőn a’ vádlott az ítéletnek azon részét is, melly a’ polgári keresettel fellépett sértett fél követeléseiről szól, felebbviszi, ezen felebbviteli Írását az elnök a’ 411 —ik §. értelmébon a sértett féllel közli, kinek
