1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
tő. life's írásai. Julias 5-én t&43. 393. §. Egyedül óbból, hogy az aláírás valódisága bebizonyittatott, nem következtethetni, bogy az oklevél tartalma is az aláírótól származott. 394. §. Midőn az oklevél magát a’ tényt, mellyen a’ vád alatti bűntett alapul, magában nem foglalja, vagy az oklevél készítése a' bűntettet egy maga nem teszi, ezen oklevélnek bizonyítási ereje azon elvek szerint lészen megítélendő, mellyek a’ megvallás vagy tanúvallomások bizonyítási ereje iránt megállapítottak. 395. §. Abból, bogy a' vádlott az elejébe adott oklevél iránt nyilatkozni vonakodik, annak megismerését__ valamint azon vonakodásából, mellyel egy vagy több, az oklevélre vonatkozó hozzá intézett kérdésekre felelni nem akar, __ azoknak megvallását sóba sem következtethetni, hanem mind a’ két esetben ezen vonakodás, csak mint ellene szolgáló jelenség tekintethetik. 396. §. Köz okleveleknek az áltatok bizonyított tények iránt, a’ bűntetőszék előtt ugyanazon bizonvítási erejük van, mellyel azok a’ polgári bíró előtt is bírnak; azonban illy oklevelek ellen is helye vau minden megszorítás nélkül, a’ tanúk általi bizonyításnak. 397. §. Elmarasztó Ítélet egyedül jelenségeken sóba sem alapulhat. 398. §. Csupa jelenségek azonban elégségesek arra , hogy azokból a' tény egyes jelei vagy körülményei, mellyek a’ tett bűnös voltát elhatározzák, különösen pedig a’ bűnösség neme, 's a’ rósz szándéknak léte, vagy vétkes vigyázatlanság következtethessék, és törvényesen bizonyosnak ismertethessék. 399. §. Az, hogy a’ tagadást telt vádlott, a' bűntettet elkövette, csak akkor vétethetik csupa jelenségekből törvényesen bizonyosnak, midőn a’ következő négy feltétel együtt és egyszerre van jelen : 1. midőn a’ tényálladék más rendes bizonyságokból (megvallás, szemle, két teljes érvényességű tanúnak vagy műértőnek vallomása) még pedig akár ezekből egyedül, akár más megegyező jelenségekkeli kapcsolatban törvényesen bizonyosnak ismertetett; 2. midőn több jelenségek, mellveknek mindegyike külön tényen alapul, a’ vádlott ellen összejönnek; 3. midőn ezen több külön jelenségekhez még az is hozzájárul, hogy a’ vádlottról, elébbeni életmódja, vagy személyes tulajdonai, vagy a' bűntett elkövetésére a’ vádlottat különösen indító okoknál fogva, azon bűntett elkövetését feltehetni; 4. midőn azon tények, mellyeken az egyes jelenségek alapulnak, nem csak puszta jelenségek által támogattatnak, hanem más rendes bizonyságokból, még pedig akár ezekből egyedül, akár más jelenségekkeli kapcsolatban, törvényesen bizonyosoknak ismertetnek. 400. §. A’ bűntettnek a’ 399. §. 2-dik pontjaiban említett egyes külön terhelős ténye hasonlóúl törvényesen bizonyosnak ismertethetik, ha a’ következő bizonyságok közül több vagy legalább kettő összejő: 1. egy megesketett és teljes érvényességű tanúnak vallomása; 2. a’ polgári keresettel fel nem lépett sértett félnek vallomása, még akkor is, ha ez halála előtt a’ bíró által ki nem hallgattatott, vagy meg nem eskettetett volna, de ha több tanú előtt, kik ez iránt birólag és eskü alatt kihallgattattak, a’ tény tanúsította; 3. két kihallgatható, de nem teljes érvényességű tanúknak vallomása; 4. két vádlottnak összehangzó ollyas vallomása, mellv által egy harmadikat bűntársnak vallanak; de illyes vallomásnál még szükségkép megkivántatik: rt) hogy ok ne legyen azon hiedelemre: miszerint a’ vádlottak vallomásuk által, tulajdon bűnös voltukat egészen, vagy részben egy harmadikra tolni akarják, vagy más valamelly hasznot várnak belőle; b) hogy ezen harmadik vádlott olly személy légyen, kiről feltehetni, hogy a’ tettet, mellyről vádoltatik, elkövette; e) hogy az általok vádlott személyt, mások általi minden kijelelés nélkül önmagoktól megnevezzék; d) hogy olly körülmények fen ne forogjanak, mellyek a’ két bűntárs és a’ harmadik vádlott közti ellenséges viszonyt bizonyítanának; e) hogy a’vádat szembesítés vagy a'büntető per alkalmával a’vádlottnak szemébe mondják; f) hogy olly körülmények fen ne forogjanak, mellyek ama harmadiknak hamis bevádlására irányzott, clőleges összebeszélést bizonyítanának. а. egy kellőleg bizonyított, itélőszéken kívüli megvallás; б. bírói irományok, vagy oklevelek, mellyek valamelly formabeli hijány miatt, magokban véve tökéletes bizonyításnak megállapítására nem elégségesek. 401. §. Ugyan azon külön terhelős tény törvényesen bizonyosnak ismertethetik továbbá, ha annak ismerete: 1. az elébbeni 400-ik §-ban említett bizonyságok egyikén, vagy egy kihallgatható, de nem teljes érvényességű tanúnak, vagy egy bűntársnak az elébbeni 400-ik §. 4-dik pontjában a) betűtől e) betűig kijelelt kellékekkel ellátott vallomásán alapul, és egyszersmind ezen felül 2. több jelenségek — mellyek a’ 399—ik §. 2-dik és 4-dik pontjában megkivántató tulajdonokkal bírnak, összejövése által támogattalik. 402. §. Mentős tények az itélőszék által törvényesen bizonyosoknak ismertethetnek, ha az elébbeni szakaszokban a terhelős tények törvényes bizonyságára megkivántatott feltételek vagy kellékek nincsenek is jelen. OrstáffgyBI. írásai. /. 28 109 (176— 178)
