1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844

B. Büntető törvénykönyv

333. §. V' tanúvallomások közben vagy után, az elnök az illető okleveleket és tárgyakat megismerés vagy szemlélés végett a' 170. §. megállapított rendszabály szerint a’ vádlott elejébe adatja; az okleveleknek érdemleges pontjai pedis a’ jegyző által felolvastatnak.

334. §. A’ közvadló, vagy a' vádlott kívánságára a’ bűnvizsgálali irományoknak általuk kijelelt pontjai a' jegvző által felolvastatnak. Az elnök bár melly pontnak felolvasását önmagától, úgy akármellyik ülnök kívánságára is rendelheti.

333. §. A’ bűnvizsgálati jegyzőkönyvbe iktatott tanúvallomások, csak a’ közvádló, vagy a’ vádlott kívánságára, ’s egyedül akkor olvastatnak fel, midőn a’ tanúknak az itélőszék előtti kihallgatása időközben történt haláluk vagy esvéb esetek miatt lehetetlenné vált, vagy midőn olly vallomásokról van szó, mellyeknek a’ közvádló, vagy a’ vádlott a’ tanúknak berendelése nélkül, csak felolvasását kívánták, a' másik rész pedig azoknak személyes megjelenését nem sürgette.

336. §. Ha a’ berendelt tanú meg nem jelenik, akkor bűnvizsgálati vallomásának felolvasása, csak a’ közvádló, 's a’ vádlott megegyezésével rendeltethetik el.

337. §. A’ megjelent tanú úti 's tartózkodási járandóságának mennyisége az eljáró itélőszék által határoztatik meg.

338. §. A’ 268-dik §-ban megállapított lajstromban foglalt tanúk kihallgatásuk után az illető hatóság pénztárából kifizettetnek, a' vádlott által a’ 27-i-dik §. szerint pótolólag kijelelt tanúk pedig csak a’ végrehajtás alkalmával a’ vádlott vagyonából elégitletnek ki.

339. §. Midőn az eljárásból valószínűséggel kiviláglik, bogy valamelly tanú hamis bizonyságot tett, az elnök akár a’ közvádló, vagy a’ vádlott kívánságára, akár önmagától is azon tanút letartóztathatja, ’s bűnvizsgálatot rendel ellene. Melly esetben az itélőszék a’ közvádló, vagy a’ vádlott kívánságára, vagy önmagától a’ fenforgó ügynek folytatását, a’ szükséghez képest más ülésre is halaszthatja.

340. §. A’ szemle feletti jegyzőkönyvet, a’ műértők nyilatkozatait, 's más okleveleket, mellyekre hivatkozás történik, az elnök az eljárás azon időpontjában olvastatja fel, mellyben ezt alkalmasnak gondolja, vagy mellyben a’ közvádló, vagy a’ vádlott azoknak felolvasását kívánná. A’ közvádló, ugv a’ vádlott is ezen oklevelek iránt észrevételeiket előadhatják.

/.5. Ülés Írásai. Julius ii-én 1843. 105 (L67__109)

341. §. Mind az, mi a’ tanúk berendelésére, megjelenésére és kihallgatására nézve megállapíttatott, a’ műértőkre is kiterjesztetik.

342. §. Az elnök akár a’ közvádló, akár a’ vádlott, akár a’ sértett fél kívánságára, —■ az itélőszék pedig önmagától is, ha az igazság felfedezésére szükségesnek tartaná, azon műértőket, kik véleményeiket már előadták úgy másokat is bővebb kihallgatás végett berendelhet.

343. §. Több vádlott, vagy bűntárs között, az elnök határozza el a’ kihallgatás és eljárás rendét.

344. §. Az elkezdett eljárás félbeszakasztás nélkül folytattatik. —• Félbeszakasztást, vagy a’ körülményekhez képest elhalasztást az itélőszék csak e’ következő esetekben rendelhet:

1. midőn a’ vádlott úgy megbetegszik, hogy az ülésben jelen nem lehet;

2. midőn a’ védő megbetegszik, és az újonnan választott vagy nevezett védő nem készülhetett el

annyira, hogy a’ védelmet azonnal megtehesse;

3. midőn valamelly tanú annyira megbetegszik, hogy az ülésben jelen nem lehet és a’ közvádló,

vagy a’ vádlott ezen tanú bűnvizsgálati vallomásának felolvasásával meg nem elégszik, és az itélőszék is vallomását olly lényegesnek találja, hogy az eljárás azon tanú személyes kihallgatása nélkül nem folytathatik ;

4. a’ 339-dik §-ban kijelelt hamis tanútétel esetében;

3. midőn az eljárás közben, akár a’ vád támogatására, akár a' vádlott védelmére, új nyomos körülmény fejlődik ki ’s a’ közvádló, vagy a’ vádlott az eljárás halasztását azon okból kívánja , mert az ujdonnan kifejlődött körülményre megkivántató bizonyság azonnal elő nem állíttathatik, — végre

6. a’ mennyiben a’ félbeszakasztás a' bírák, az ügyvédek, a vádlottak, vagy a' tanúk kipihenésére szükséges.

345. §. A’ tanúkihallgatás és egyéb bizonyságok előterjesztése után, a’ sértett fél maga vagy védője által, az okozott kár iránti polgári keresetét adja elő.

346. §. Ezek után a’ közvádló keresetének támogatására szolgáló minden bizonyságokat elősoroz, és ha az eljárásközben olly nehezítő körülmények fejlődtek ki, mellyekről a’ vádlevélben említés nem tétetett, keresetét ezekre is kiterjesztheti ’s mind ezekhez képest a’ törvény értelmében Ítéletet kér.

347. §. Erre az elnök a’ vádlottat és védőjét a' védelem előadására felszólítja, mire a' sértett fél, vagy a’ közvádló felelhet, az utolsó felelet azonban mindig a’ vádlottat és védőjét illeti.

348. §. Az ítélőszék előtti eljárásról szóló jegyzőkönyv magában foglalja:

«) az ülés helyét és napját;

b) a’ jelenlévő bíráknak, a’ közvádlónak, vádlottnak, sértett félnek és védőiknek, nem különben

a’ kihallgatott tanúknak és műértőknek neveit;

c) hogy az ülés nyilvános volt, vagy nem nyilvános, — ezen utolsó esetben a’ nem nyilvánosság okait;

Urszáp/jyii/. Juhai. /.

27