1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
15. Ülés írásai. Julius 5-én 1843. 313. §. Az elnök ezután a’ tanúkat oda utasítja, hogy a’ számukra rendelt szobába visszavonulván, mind addig ott maradjanak, míg kihallgass végett elő nem hivatnak, és a’ szükséghez képest arról is gondoskodik, hogy a’ tanúk fenfnrgó ügy iránt és a’ vádlottak magok között össze ne beszélhessenek. 314. §. Most az ítélőszék a’ tanúk kihallgatásához fog, kik külön külön egymás után, a’ közvádló által feljegvzett rendben, előhivatnak, és pedig először is azok kiknek vallomásai a’ vád támogatására szolgálnak. 315. §. Az elnök mindenek előtt a tanút arra inti, hogy a’ hozzája intézett kérdésekre gyülölség, kedvezés, és személy tekintet nélkül igazságot mondjon, és semmit el ne titkoljon; — ezután a’ tanú a’ 164. §-ban megállapított mód szerint, mennyiben iránta törvényes akadály fen nem forog, az itélószék színe előtt megeskettetik. 316. §. Erre az elnök a’ 167. §-ban rendelt általános kérdéseket intézi a’ tanúhoz, azután érdemleges kérdéseket tesz azon tények iránt, mcllyeknek bebizonyítására a’ tanú kihallgattatik. 317. §. A’ vállomásnak élőszóvali előadása iránt a’ 163. §. rendelete ide is kiterjesztetik; midőn pedig a’ tanú törvényes ok nélkül esküt tenni elnöki megintés után sem akarna, vagy midőn a’ 322. §-han kijelelt eseten kívül, a’ hozzája intézett kérdésekre teljességgel nem, vagy egyes kérdésekre nem akar felelni, akkor az itélószék által azonnal büntetés alá vonatik, de a’ melly 100 forint birságot vagy 20 napi fogságot felül nem haladhat. 318. §. Az előbbeni vallomásoktól! eltéréseket, azoknak változtatásait vagy tohlalékait, az elnök a’jegvzó által hiven feljegyezteti. 319. §. Miután a’ tanú vallomását befejezte, az iránt kérdeztetik meg: váljon a’ jelen lévő sádlott az-e, kire vallomása vonatkozik? — a’ vádlotthoz pedig azon kérdés intéztetik: váljon kiván-e az épen most hallott vallomásra valamit viszonozni ? 320. §. A’ tanú vallomása közben félbe nem szakasztathatik, ennek berekesztése után azonban a’ vádlottnak, vagv védőjének joga van a’ tanúhoz kérdéseket intézni, ’s annak személyes hitelessége ’s vallomása ellen mind azt előterjeszteni, mi a’ vádlott védelmére szolgálhat. 321. §. Az elnök mind azon kérdéseket intézi a’ vádlotthoz és tanúhoz, mellveket az igazság felvilágosítására szükségeseknek gondol; hasonló joga van a’ törvényszék mindenik ülnökének és a’ közvádlónak ; -—- a’ sértett fél azonban csak az elnök által intézheti kérdéseit a’ tanúhoz, vagy a’ vádlotthoz, mit az elnök csak azon esetben tagadhat meg, ha a’ kérdést egészen helytelennek találná. 322. §. Egy tanú sem köteles olly kérdésekre felelni, mellyekre maga ellen, vagy ön kárával, vagy saját gyalázatára vallomásokat tenni kellene. 323. §. A’ kihallgatott tanú, ha csak az elnök máskép nem rendelkezik, az ügy berekesztéséig az ülésben marad, és mindenkor akár az elnök, akár azon személyek által, kiket a’ 320 és 321. §§. szerint a’ kérdezési jog illet, a’ szükséghez képest ismét kikérdeztethetik. 324. §. Midőn a’ vádlott, vagy a’ tanú az eljáró bírák által nem értett nyelven beszélnek, hites tolmács adatik melléjük. A’ közvádló, és a’ vádlott, kiknek a’ tolmács személye 24órával az ülés előtt, az elnök által tudomásukra adatik, azt csak azon okoknál fogva vethetik vissza, mellyek szerint ezen tolmács, mint gyanús, vagy alkalmatlan, tanúságot sem tehetne. — Az eljáró itélőszéknek tagja vagy jegyzője tolmács nem lehet; -—• egy magára az ügyre nézve mint tanú kihallgatott vagy kihallgatandó személy pedig csak akkor lehet, midőn a’ közvádló és a’ vádlott abban megegyeznek. 323. §. Ha a’ vádlott, vagy tanú nagyot hall, vagy süket, minden pontok, mellyek feleletet vagy nyilatkozást kivánnak, a’ jegyző által felolvastatnak, és azután Írásban elejébe terjesztetnek. 326. §. Ha a’ vádlott, vagy tanú néma, de Írástudó, felszólíttatik, hogy feleleteit írásba foglalja, mellyek azután a’ jegyző által felolvastatnak, ha pedig írni nem tud, szintúgy mint a’ következő 327. §-ban tolmácsok alkalmaztatnak. 327. §. Ha a’ vádlott, vagy a’ tanú süket-néma és írni sem tud, az elnök két elólegesen megesketendő személyt tolmácsnak nevez ki, kik azoknak jelbeszédét értik, és azon magokat velők megértethetik. Egyébiránt a’ 324. §. rendeletéi ide is kiterjesztetnek. 328. §. Ha a’ süket-néma irni tud, a’ hozzá intézendő kérdések és észrevételek a’ jegyző által Írásba foglaltatnak és olly utasítással adatnak elejébe, hogy feleleteit írásban tegye; — az egész ezután a’ jegyző által felolvastatik. 329. §. A’ közvádló vagy a’ sértett fél részére kijelelt tanúk vallomásai után azon tanúk hallgattatnak ki, kik a' vádlott védelmére berendeltettek. Az elnök azonban, a’ közvádló megegyezésével, ezen tanúk bar mellyikét elébb is kihallgattathatja, ha az olly körülmények felett fogna bizonyságot adni, mellyek iránt más tanúk épen akkor vallottak. 330. §. Az elnök azon tárgyakat, mcllyeknek a’ tanúk általi megismerése vagy szemlélése szükséges, a tanúvallomások közben vagy után a’ 170. §-ban megállapított rendszabályok szerint elejökbe adatja. 331. §. Miután a’ tanúk vallomásaikat befejezték, a’ vádlott megkívánhatja, hogy közülök az általa kijelelcndők az ülésí teremből eltávozzanak, és hogy ezek közül egy vagy több ismét előhivassék, és mindenik akár külön, akár többek »‘lőtt újra kihallgattassék; — ugyan ezt a’ közvádló is kívánhatja, az elnök is rendelheti. 332. §. Az elnök a’ tanúvallomások előtt, közben, vagy után, a’ vádlottat, vagy ha több bűntársak vannak, közülük egyet, vagy többet az ülési teremből ki küldhet, hogy a’tanút, vagy bűntársat, egyes körülmények iránt külön kihallgattassa; az elnök azonban az eljárás további folytatása előtt, az ismét behívott vádlottat mind arról értesíteni köteles, mi tavolléléhcn történt, és mit a' kihallgatott személyek vallottak. 10 1 (10.'»—167)
