1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
lő. ties írásai. Julius ő-en IS4J. 103 (163—165) 12. Fejezet. .4' büntető /perről. 293. §. Minden itélőszék előtt a’ perbeli egész eljárás tökéletesen nyilvános. 294. §. Az itélőszék azonban szemérmet sértő esetekben, midőn tudniillik a’ nyilványosságból közbotránkozás eredhetne, vagy általa az erkölcsi illedelem megsértetnék, a’ közvádlónak indítványára, az illető ügvben, vagv annak részeiben nem nyilvános ülésben járhat el. 293. §. Illy nem nyilvános ülésben mindazáltal jelen lehetnek: a’ védőn és sértett félen kivid, az eljáró hatóságnál bejegyzett minden ügyvédek, és ezeken kivid a’ vádlott több atyafiai, vagy baráti, az elnök által megengedett számmal, mcllv szám azonban háromnál kevesebbre nem szorítható. Hasonló számmal jelen lehetnek a’ sértett fél atyjafiai, vagy baráti még akkor is, midőn ő polgári keresettel fel nem lépett. 296. §. Az elnök vezeti a' perbeli eljárást, és az ülésbeni rendtartásról gondoskodik, mcllynek fentartására adott parancsai pontosan és nyomban teljesitendők. 297. §. A’ hallgatóság számára, az itélőszékkcl szemközt, korlát által elkülönített hely rendeltetik a’ teremben, hol teljes csendben, és néma hallgatásban maradni köteles. 298. §. Ila a’ jelenlévők közül egy vagy több bármelly személyek a’ rendet zavarják, ha akár a’ vádlott védelmére, akár a’ közvádló vagy bírák előadására, akár az elnök rendeletéire nézve, helyeslés vagy roszalás jeleit adják; bár mi módon zajt csinálnak, vagy okoznak, és az itélőszéki szolgának intésére a' csend azonnal helyre nem áll, ezen személyek a’ teremből tüstént kiparancsoltatnak, sőt fegyveres erővel is eltávolíttathatnak ; az ellentállók pedig elfogatnak, és a’ büntető törvénvkönvv T. czikkclve szerint elítéltetnek. J J -299. §. Az elnök a vádlott mentségére, valamint a vád bebizonyitására szolgáló minden tények kiviláglásáról egyiránt gondoskodik. 300. §. A vádlott az itélőszék előtt szabadon jelenik meg, őröktől kisérve ha azt a’ biztosság kívánja. 301. §. A’ vádlott az eljárás közben védőjével szabadon értekezhetik, csak akkor nem, midőn hozzá az elnök, vagy valamelyik ülnök, vagy a’ közvádló által kérdés intéztetik. Ha a’ vádlott, vagy védője azt tartaná valamelly kérdésről, hogy ezt a’ fenforgó ügyben hozzá nem kellett volna intézni, ez elleni kifogásait megteheti. 302. §. Midőn a’ védő meg nem jelenését csak az ülés alkalmával jelenti be, vagy pedig bejelentés nélkül kimaradt, akkor az ügynek felvétele, ha a’ kimaradt védőnek helyét pótolni azonnal nem lehetne, a’ legközelebbi ülésre halasztatik, mennyiben a' választandó, vagy kinevezendő más védő, azon idő alatt a’ védelemmel elkészülhet. 303. §. A’ védő azon költségeket megtéríteni köteles, mellyek vagy elégséges ok nélküli kimaradásából, vagy a’ közbejött akadály maga idejébeni bejelentésének elmulasztásából, vagy a’ felvállalt védelem alaptalan megtagadásából származtak. 304. §. Midőn berendelt tanúk nem jelennek meg, akkor az elnök mind a’ közvádlót, mind a’ vádlottat felszólítja: váljon ezen tanúk további berendelésétől elállanak-c ? és ha mind ketten dáliának, vagy pedig a’ kihallgatás helyett csak a’ vallomások felolvasását kívánják, az eljárás folylattatik; ha csak maga az itélőszék a’ kimaradt tanúk megjelenését szükségesnek nem tartaná. 303. §. Ezen utolsó esetben, úgy akkor is, midőn a' közvádló, vagy a’ vádlott a' kimaradt tanúnak kihallgatását kivánja, — ha a’ tanú a’ helyszínén, vagy olly közel laknék, hogy azon ülésbe még behozathatik, annak tüsténti előállítását az itélőszék elrendeli; különben az ügy felvételét későbbi ülésre halasztja, mellyre a’ tanúk újra berendeltetnek, a’ kimaradtak pedig parancs melleit előállittatnak. 306. §. Azon tanúk, kik alapos mentség nélkül kimaradtak, a’ 279. §. értelmében büntettetnek. 307. §. A’ tanúk, kiknek kimaradása miatt az ügy felvétele elhalasztatott, az ezáltal okozott költségek megtérítésében elmarasztaltatnak. 308. §. Azon ítélet ellen, melly által a’ kimaradt tanú elmarasztatott, kihirdetésétől számítva 14 nap alatt, az eljáró itélőszék előtt a’ tanú védelmét előadhatja, és ha ez alaposnak találtatott, a’ büntetéstől feloldatik. 309. §. Az elnök a’ perbeli eljárást a’ vádlott kereszt és vezeték-neve, állapotja, kora, ’s lakása iránti kérdésekkel megnyitja. 310. §. Az elnök emlékezteti a’ közvádlót és védőt a’ törvény iránti tiszteletre, és azon kötelességre, mellynél fogva jogaiknak szabad gyakorlatában Hiedelemmel eljárni tartoznak. 311. §. Ezután az elnök a’ vádlottat figyelemre intvén, a’ jegyző által a’ perbefogó végzést, és a’ vádlevelet felolvastatja; ezeknek felolvasása után pedig, a’ vádlevél lényeges tartalmát a’ vádlottnak szóval elmondja, ’s egyszersmind értésére adja, hogy most azon bizonyságok fognak előadatni, mellyek ellene felhozattak. 312. §. Ekkor a' közvádló a’ vád tárgyát élőszóval kifejti, az illető bizonyságokat előadja, és azon tanúk lajstromát, kik általa, vagy a’ sértett fél, vagy a’ vádlott által kijeleltettek, a’ jegyzőnek felolvasás végett átadja. 26 * *
