1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
7. Ütés írásai. Junius 21-m 1842. 276. §. A’ 158 §-ban kijelelt személyek, mennyiben a’ kárvallottak sorába nem tartoznak, csak a’ vádlott kívánságára, vagy megegyezésével rendeltethetnek az itélőszék elejébe; a' berendelő levélben azonban világosan megemlítendő, hogv akaratok ellen megjelenésre nem köteleztetnek. 277. §. Az itélőszék elejébe rendelendő tanúk lajstroma, mellyre az elnök a’ megjelenés napját feljegyzi, a’ bűnvizsgáló bírónak a’ végett adatik ki, hogy a’ tanúkat és műértóket a’ megjelenési határidőre berendelje. 278. §. Az itélőszék helyén, vagy attól hat órányi távolságra lakók, a’ berendelés napjáról legalább három nappal a’ parancsolt megjelenési idő előtt értesítenünk, a’ távolabb lakókra nézve pedig ama három napon felül, minden 4 órányi távolságra, még egy nap számittatik. 279. §. A’ tanú, meg nem jelenése esetében, az itélőszék által büntetés alá vonatik. Ezen büntetés azonban 100 ft. bírságot, vagy 20 napi fogságot felül nem haladhat; és ezen kívül a' meg nem jelenő tanú még azon költségek megtérítésében is elmarasztaltatik, mellyek az általa okozott késedelemből származtak. A' tanúkat berendelő levélben jelen §. rendeletére mindig hivatkozás történik. 280. §. Az elzárt vádlott a’ vádlevél benyújtása után azonnal, a’ szabadlábon maradott pedig megjelenése napján, védőjének választására az itélőszék elnöke által felszólittatik, mit ha nem tenne, vagy magától már nem tett volna; védelmére törvényhatósági ügyész, vagy más hites ügyvéd rendeltetik. 281. §. Az itélőszék csak az illető hatóság kebelében gyakorló ügyvédek sorából rendelhet védőt, kit az elnök erről értesíteni, az pedig e’ tisztet felvállalni köteles. — Büntetőtörvényszéki ügyvéd csak az lehet, ki a’ szokott ügyvédi vizsgálaton kívül, a’ büntető jogból is a’ királyi Tábla által megvizsgáltatott, és jártasságáról bizonyság levelet nyert. A' vádlott nem ügyvédet is választhat védőjének. 282. §. Midőn a’ védlő a’ megjelenés napja előtt közbenjött akadály miatt meg nem jelenhetik, ezt késedelem nélkül az elnöknek bejelenteni tartozik; az itélőszék pedig, ha az előadott és bebizonyított akadályt érvényesnek találná, azonnal más védőnek választásáról vagy nevezéséről gondoskodik. 283. §. A’ védő a’ vádlottal szabadon értekezhetik, az illető irományokat megtekintheti, sót azokat a’ vádlott költségére, az itélőszék felügyelése alatt, magának párban is kiadathatja ; mivégett azok a’vádlevél benyújtásától fogva a’ megjelenés napját megelőző harmad napig az itélőszék pertárában kitéve maradnak. 284. -Midőn a’ szabadlábon maradott vádlott megjelenése előtt védőről még nem gondoskodott, az általa ekkor választandó, vagy részére rendelendő védő a’ perbeli irományokat a' közvádlói hivatalban megtekintheti. 285. §. Az itélőszéket alakitó bírák névjegyzéke a’ vádlottal, két nappal a’ megjelenési határidő előtt közöltetik. 286. §. A’ vádlott, felségsértés, hútelenség, pénzhamisítás és a’ király személye elleni sértő kifejezések eseteiben, az itélőszék tagjai közül tizenötöt, más bűntetteknél hármat minden okadás nélkül visszavethet, az elnököt kivéve; mert ennek rísszavetése, valamint minden további birói visszavetés is csak a’ 78, 79 és 81-dik §§-ban kijelelt okoknál fogva történhetik. 287. §. Egy perben álló több vádlottak az előbbeni 286 §-ban adott joggal csak közösen élhetnek; miért is azon bírák iránt, kiket minden okadás nélkül visszavetni akarnak, egymás közti értekezés után, megegyezni tartoznak. 288. §. Minden birói visszavetés írásban történik, mellyet a’ vádlott a’ névjegyzék vétele után 24 óra alatt az itélőszék elnökének beadni köteles. 289. §. A’ közvádló okadás nélküli visszavetéssel felségsértés, hútelenség, pénzhamisítás és a’ király személye elleni sértő kifejezések eseteiben nem élhet, más bűntetteknél a’ törvényszék tagjai közül hármat minden okadás nélkül visszavethet, és akkor, valamint midőn a’ 78, 79 és 81-dik §§. értelmében okokkal támogatott visszavetési jogával él, ebbeli nyilatkozását három nappal az illető ügy felvétele előtt az elnöknek beadni, ez pedig a vádlottal közleni tartozik. 290. §. Okadásnélküli visszavetés esetében, ha az itélethozásra törvényesen megkivántató szám a' fenmaradt birákból ki nem telik, az elnök azonnal a’ 88-dik §. £>) pontjában megállapított rendszabályok szerint helyettesít; okokkal támogatott visszavetés esetében pedig, az itélőszék egy nappal az ügy felvétele előtt, az illető felek kihallgatása után, a’ visszavetés okai felett a’ 78, 79 és 81-dik §§. értelmében Ítéletet hoz. 291. §. Midőn azonban a’ 87—dik §. c) pontja szerint az eljáró itélőszéket a’ visszavetés okai felett való ítélet— bozús nem illeti, a’ közvádló ’s vádlott által tett kifogások, és ezekre adott kölcsönös feleleteik Ítélet hozatala végett, az eljáró itélőszék által ennek véleményével együtt, három nap alatt a' feltörvényszékhez felküldetnek, és illetőleg a 87-dik §. (I) alatti eseteiben ő Felsége elejébe terjesztetnek. 292. §. A' büntető per felvételére kijelelt nap halasztásának csak akkor van helye, midőn az eljáró itélőszék a közvádlónak, vagy a’ vádlottnak e' részben előhozott okait hozandó Ítélet által nyomosaknak találja. 102 (100—102)
