1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
b) midőn az clzártnak veszedelmes volta miatt a’ felügyelők vagy másoknak biztossága a’ bilincsre tételt elkerulhetlenné teszi. 225. §. Midőn a’ bűnvizsgálat folyamata alatt az elzárás okai megszűnnek, köteles a’ bűnvízsgáló biró az irományokat azonnal a’ kőzvádlónak beküldeni, ki is e’ tekintetben az itélőszékrc véleményt adván, ez azonnal, vagy legfelebb 21 óra alatt a kérdés felett Ítéletet hoz, mellynek következésében, ha a’ további elzárás szükségesnek nem találtatott, a’ vádlott azonnal szabadon bocsáttatik. /.5. Ülés írásai. Julius 3-én 1843. 99 (154_I5(j) A vádlott kihallgatásáról. 226. §. A’ kihallgatás végett idézett vádlott személyesen megjelenni tartozik, és a' hozzá intézett kérdésekre élőszóval felel, feleletre azonban nem kényszeríttethetik. A’ vádlotthoz intézett kérdések és annak feleletei azon formában mint történtek, szóról szóra a' jegyzőkönyvbe iktattatnak, és a’ vádlott megkívánhatja, hogy nevét a’jegyzőkönyv mindenik lapjára felírhassa. 227. §. Ila a’ kihallgatandó, a’ bűnvizsgáló bíró által nem értett nyelven beszél, akkor a' kihallgatás elólcgesen megesketendó tolmács közbejöttével történik. 228. §. Ha a’ vádlott süket, de olvasni tud, akkor a’ hozzá intézett kérdések írásban adatnak elejébe; ha pedig a’vádlott néma, de Írástudó, felszólittatik, hogy a’ feleleteket önnmaga irja a’jegyzőkönyvbe. Ila \égtére a’ kihallgatásnak ezen két neme sem lehetséges, akkor a’ vádlott jelbeszédét értő két személy, vagy ollyasok eskü alatt alkalmaztatnak, kik különben is a’ süket-némakkali jelbeszéd ügyességével birnak. 229. §. A’ vádlott mindenek előtt kereszt és vezeték neve, kora, vallása, születése, lakhelye, szülői, polgári állapotja, keresetmódja, vagyona, családbeli és egyéb személyes viszonyai iránt kérdeztetik ki, és az ellene fenforgó, a' bűnvizsgáló bíró által előadandó vád tárgyának környülállásos és összefüggő elbeszélésére felszólittatik. 230. §. A’ további kikérdeztetés a’ mellék körülményekre, az előforduló hézagok pótlására, a’ netaláni ellenmondások eloszlatására, és még arra irányzandó, hogy a’ \ádlott minden ellene fenforgó tényekről értesíttetvén, védelmére tökéletes alkalmat nyerjen. 231. §. Minden kérdést, mellv oily ténykörülményeket foglal magában, mellyek még csak a’ vádlottnak feleletei által megállapítandók, a’ lehetőségig ki kell kerülni; különösen a’ bűntársak iránti tudakozódáskor meghatározott neveknek említése, vagy meghatározott személyeknek, mint bűntársaknak kijelelése, mennyire csak lehetséges, elmellőzendő, ’s meghatározott személyek iránt kérdést csak akkor kell tenni, midőn az általános kikérdezés nem vezet czélhoz. 232. §. Azon tárgyak, mellyek a’ vádlott elmarasztására szolgálnak, vagy általában a’ bűntettre vonatkoznak, megismerés végett elejébe terjesztenünk. 233. §. A’ bűnvizsgáló bíró szenvedelem nélkül köteles kihallgatni a’ vádlottat; ígéreteket és ámításokat, valamint erőszakot és fenyegetéseket, hogy a’ vádlott vallomásra birassék, vagy bár melly nyilatkozatokat tegyen, használni nem szabad. 234. §. A’ vádlottat, ha teljességgel nem, vagy bizonyos kérdésekre nem akar felelni, arra kell figyelmeztetni, hogy a’ felelet megtagadása által magát azon veszedelemnek teheti ki, hogy némelly védelmi pont vizsgálatban maradand, és az ellene fenforgó gyanú új erőt nyerend. 235. §. Ha a’vádlott süketnek, némának, tompaelmőnek , vagy őrültnek mutatkozik, akkor a’ bűnvizsgáló bíró tanúk és műértők által a’valóságot kinyomozza, és ha tettetés világlik ki, ollyképen bánik a’vádlottal, mint a’234.§. értelmében azzal, ki felelni nem akar. A’ sértett vagy kárvallott félről. 236. §. Ha a’ sértett vagy kárvallott fél a’ büntető eljáráskor a’ 3. §. kijelelt polgári keresetjogával akar élni, köteles ezen szándékát vagy mindjárt a’ bűntett bepanaszlása alkalmával, vagy később a’ bűnvizsgálal folyamata alatt a’ bírónak bejelenteni, ’s benyújtandó vád-iratában azon tényeket kijelelni, mellyeken keresetét alapítja. 237. §. A’ vádlott a’ sértett fél keresete iránt, ennek előleges közlése mellett, a’ bűnvizsgáló bíró által kihall— gattatik, és feleletei a’ jegyzőkönyvbe iktattatnak. Az eljárás egyébiránt a’ magánjogi szóbeli per szabályai szerint történik, olly formán azonban, hogy ezen kereset felett a’ büntető perrel együtt a’ törvényszék fog Ítélni. 238. §. Midőn a’ vádlott a’ polgári kereset ellenében olly követelésekkel áll elő, mellyek magánjogi viszonyokból erednek, vagy midőn a’ sértett fél keresetének támogatására magánjogi bizonyításokat hoz fel, akkor a bíró ezen \iszonyok fejtegetésébe nem ereszkedvén, a’ feleket ezekre nézve a’ polgári bíró elejébe utasítja. A' bűnvizsgálal berekesztéséről és jegyzőkönyvéről. 239. $. A’ bűnvizsgáló bíró a' köz\ádlot időről időre, és minden esetre hét nap alatt egyszer a bűnvizsgálat folyamatáról értesíteni tartozik. 2.7*
