1843-1844 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irásai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1844
B. Büntető törvénykönyv
lő. Ülés írásai. Julias 5-én I84J. 20“. §. .Midőn őt évi rabságnál kisebb büntetésre Ítélt vádlott az ítéletet felcbbviszi, és perének vég eldöntései" újabb biztosság mellett szabad lábra való állítását kéri , akkor a felett: váljon elegendő-e az ajánlott biztosság? — az eljáró itélószék fog Ítélni, és ezen Ítélettől felebbvitclnek helye nincsen. 208. §. Az itélószék által kiadott elzárási parancstól minden esetben helye van a’ felébb*ítélnek, de mell* az eljárást fel nem függeszti. 209. §. Felebbvitclnek helye van azon végzés ellen is, mellynél fogva a’ biztosság mellett szabadon bocsátási kérelem az itélószék által elvcttetelt, vagy a’ biztossági somma kelletinél nagyobbra szabatolt. 210. §. A’ felebbvitel azon bűntetteknél, hol a' feltörvényszék mint első hiróságu törvénvszék ítél, a' főtör— vényszékhez, — egyebeknél a' feltörvényszékhez, mind a’ két esetben az elzárási végzés kihirdetése után bárom nap alatt történik. 211. §. A vádlott által közbevetett felebbv itel mindig írásban történik, és a' közvádlóval bárom nap alatt adandó nvilatkozat véget kozöltetvén, ezzel együtt 24 óra alatt az illető itélőszéknek beadatik, melly legközelebbi üléséből az illető irományokat a' fel- vagy főtörvényszékhez küldi. 212. §. A’ közvádló az itélószék végzéseit fclebbviheti a’ következő esetekben: á) midőn az általa kivánt elzárási parancsnak hely nem adatott; ft) midőn a’ 225 §-ban kijelelt esetekben véleménye ellen az elzárási parancs megszüntetett; r) midőn a’ biztosság melletti szabadon bocsátás véleménye ellen elrendeltetett, vagv a’ biztossági somma kelletinél kisebbre szabatott. 213. §. A’ közvádló által közbevetett felebbv itel, ha az a’ végzés kihirdetése után azonnal történik, a’ 212 §. ft) és c) eseteiben a’ végzés foganatba vételét mindig felfüggeszti, az a) esetben pedig csak akkor, midőn a’ vádlott már le van tartóztatva. 214. §. A’ közvádló által közbevetett fclebbvitel után a’ vádlottnak, észrevételei megtételére 24 óra engedtetik, mell*' időnek elfolyta után, az illető irományok a’ 211 §. rendeleté szerint felküldetnek. .4z elzárt vádló!fali bánásmódról. 213. §. Minden elzárás a’ vádlott személyének és becsületének legnagyobb kíméletével történik ’s ellene soha több erőt használni nem szabad, mint mennyi elzárására szükséges. 216. §. Az elzárt a’ bűnvizsgálati fogházban tartatik; a’ bűnvizsgáló bíró azonban a’ vizsgálat ideje alatt akármikor a’ vádlottnak kívánatéra ’s költségére, annak tulajdon lakásábani őriztetését elrendelheti, ha ez által az elzárás czélját szinte biztossággal elérhetni. 217. §. Az elzárandó mindenik személytől, előleges megmotozása mellett, mennyiben tudniillik ezt egves esetekben a’ bűnvizsgáló bíró szükségesnek látna, mind az, mi szökésére eszközül szolgálhatna, elvétetik, és a’ bűnvizsgálati jegyzőkönyvben megemlittetvén — az eljáró törvényszék őrizetére bizatik. — Levetkeztetés melletti motozásnak csak akkor van helye, midőn a’ bűnvizsgáló bíró azt különös, a’ jegyzőkönyvbe iktatandó okoknál fogva szükségesnek tartaná. 218. §. Az elzárt ellen több megszorítást elrendelni nem szabad, mint mennyi szükséges, hogy el ne szökhessék, és hogv a’ vizsgálat kijátszására szolgálható minden befolyás eltávolíttassék. 219. §. Az elzártnak meg nem tilthatni, hogy magát saját költségén a’ többiekétől különböző élelemmel elláttassa, — ha azonban a’ bűnvizsgálat kijátszásától félni lehetne, akkor a’ bűnvizsgáló bíró elrendelheti, hogy az ételek az elzárás helyén, vagy általa kijelelt személy által készittessenek. 220. §. Az elzárttól a’ szokott kéjelmcsség és foglalatosságai meg nem tagadhatok, mennyiben az elzárás czéljával összeférnek, és a’ biztosságot nem veszélyeztetik. 221. §. Az elzárt leveleket küldhet és vehet, ha a’ bűnvizsgáló birónak eziránt kifogása nincsen; a' bírói hatóságokhoz pedig szabadon intézhet levelet a’ nélkül, hogy a’ bűnvizsgáló biró az elolvashassa. 222. $. Az elzárt vádlott bírói engcdelem nélkül látogatásokat el nem fogadhat. Az engedelem meg nem (agadtalhatik : ö) midőn az elzárt csak azért nem védelmezheti magát szabad lábon , mivel a’ kezességi sommát le nem tette; b) midőn bár melly elzárt egy általa kijelelt orvos , vagy vallása papjának látogatását kívánja; —vagy c) midőn az alvjafia, védője, vagy olly személyek akarják meglátogatni, kik ügyes bajos viszonyokban állanak véle. 11a mindazáltal a’ bűnvizsgálatra káros befolyással leendő összebeszéléstől tarthatni: akkor ezen látogatások csak bírói személy jelenlétében engedtetnek meg, vagy a’ fenforgó körülményekhez képest egészen eltiitatnak; az eltiltás okai azonban a’ jegyzőkönyvbe iktatlalnak. — A’ közvádlónak a' perbefogás kérdésében a 249. §. szerint adott véleménye után az elzárt vádlott védőjével szabadon érlekezhetik. 223. §. Akár ezen, akár más személyek az elzárt látogatására, csak ennek saját kivánatára, vagy megegyezésével nyerhetnek engedclmet. 224. §. Az clzártat sem kötözni, sem reá bilincset tenni nem szabad, kivévén a következendő eseteket : a) midőn az elzárt szökésre készületeket teszen, és a' szökés veszedelmét máskép elhárítani nem lehet; 98 (152—134)
