Az 1840. évi V. törvényczikkely által a' büntető törvénykönyvvel válhatlan kapcsolatban lévő büntető 's javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos Választmány üléseinek jegyzőkönyve / [Buda] / [A Magyar Királyi Egyetem betűivel] / [1843]
B. Büntető törvénykönyv
136 89. §. Midőn akármellyik itélőszék elnöke ellen lett kifogásnak adatik hely, akkor azon bírót illeti az elnökség, ki hivatal méltósága, vagy a’ választás, vagy nevezés rendsora szerint első a’ többiek között. 90. §. A’ bírói visszavetés kérdésében hozott Ítélet ellen sem l'elebbvitelnek, sem más törvényes orvoslásoknak helye nincsen. 91. $. A’ bírói visszavetés iránt megállapított ezen állalányos rendeleieken kivűl , még azok is érvényesek, mellyek alább a’ 286 — 291 $-ig előfordulnak. X. Fejezet A’ bímvisgálatról. 92. $. A’ bünvisgálat mind a’ tényálladéknak megállapitásával, mind a’ tettes felfödözésével, és minden nyomós körülmények bebizonyításának előkészítésével ollykép foglalkodik, hogy a’perbefogó szék a’perbefogás törvényszerűségét megítélhesse. 93. §. A’ bünvisgálat csak akkor történik, midőn a’ bűntett iránt panasz vagy jelentés akárki által tétetik, vagy az maga a’ bűnös által feljelentetik, vagy a’ köztisztviselő saját tudomására elkövettetett. 94. §. A’ panasz vagy jelentés mindenki által szóval vagy írásban történhetik; ha szóval, a’ tisztviselő Írásba foglalja, — mind a’ két esetben tartozik a' panaszló vagy jelentést tevő azt aláírni , vagy keresztvonásával ellátni. 95. §. Egyedül a’ sértett fél panaszára tétethetik bünvisgálat mind azon esetekben, mellyekre nézve a7 jelen büntető törvénykönyv szerint csak a’ sértett fél panaszára van helye a’ közkeresetnek. 96. §. A panasz vagy jelentés mindig a bűnvisgáló bíráknál tétetik, azonban a’ többi büntető hatósági tisztviselők, és igy a’ helybeli elöljárók is büntettekrőli panaszt vagy
